Félő, hogy Orbán erőfeszítései hiábavalóak voltak

A Le Monde-ban Joëlle Stolz a közép-európai országokat „fojtogató” svájci frank erősödésével foglalkozik, mely egyre inkább kihat a térség országainak gazdasági helyzetére is.

Az cikk kiemeli, hogy az Orbán-kormány felvette a harcot a háztartások eladósodottságával, melyért az előző szocialista-liberális kormányzatot terheli a felelősség, amely 2004-től a fogyasztás élénkítése érdekében hagyta, hogy a bankok biztonságosként hirdethessék frankalapú hitelkonstrukcióikat. Svájci forrásokra hivatkozva írja, hogy a magyar háztartások mintegy 60%-a svájci valutában adósodott el, míg ez az érték Lengyelországban és Horvátországban csak 10%. Magyarországon a svájci frank erősödése és az egykulcsos adó miatt veszélybe kerültek a költségvetés tervezett bevételei.

A cikk beszámol arról, hogy augusztus 23- án Matolcsy György tanácsot kért az Európai Bankfelügyelettől a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt.

A kormány májusban jelentette be a törlesztőrészletek fix árfolyamon való rögzítésének lehetőségét 2014-ig (a következő választásokig), ezt követően Horvátország is hasonló lépésre szánta magát. Ám a hiteleket nehezen törlesztők is vonakodnak az ezzel járó jelentős futamidő meghosszabbítástól, ami egy 20 éves hitel esetén 40 évre is kitolódhat – olvasható a Le Monde cikkében.

A frank erősödése miatt Stolz szerint a tervezett 3,1%-os növekedés helyett már csak 2,1% várható, ezért az IMF szakemberei attól tartanak, hogy Orbán államadósság lefaragására tett erőfeszítései hiábavalóak voltak.

A cikk végül megjegyzi, hogy ezen negatív gazdasági folyamatok miatt a magyar társadalom most pesszimistább, mint valaha.

Árfolyamválság

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) hasábjain az árfolyamválságról szóló cikkében Hanno Mussler külön kitér a magyarországi helyzet elemzésére is. Az írás felidézi, hogy a gazdasági válság kitörése előtt Magyarországon voltak a legmagasabbak a kamatok, ezért voltak olyan népszerűek a frank- és jen alapú hitelek. Egy 20 éves futamidőre felvett svájci frank alapú hitel törlesztőrészlete az árfolyam-növekedés miatt akár 60 százalékkal is megdrágulhatott. A cikk hozzáteszik, hogy Magyarországon a jelzálog alapú hitelek 70 százalékát svájci frankban vették fel.

A FAZ cikke emlékeztet rá, hogy Horvátországhoz hasonlóan a magyar kormány is beavatkozott; arról is beszámolnak, hogy 262 ezer magyar háztartás már nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket, hozzátéve, hogy ezek közül 123 ezernek már 90 napon túli tartozása van.

Azoknak akiknek nincs 90 napon túli tartozásuk, a kormány felajánlotta az árfolyamrögzítés lehetőségét, az ugyanakkor még nem tisztázott, hogy a bankok vagy a kormány vállalja majd a kockázatot – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A cikk szerint Magyarországon az önkormányzatok nagy része is svájci frank alapú hitelekben adósodott el. Az ő segélykiáltásukat azonban nem hallotta meg a kormány, mert a gazdasági növekedés az elvárt 3 helyett csak 2 százalék volt, ezért inkább csökkenteni kell a kiadásokon és meg kell emelni a jobban keresők adóját.

Mivel a befektetők bíznak abban a tervben, hogy az éves hiány 3 százalék alatt marad, ezért a forint az euróval szemben stabil – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzésében.

Derűlátó elemzők

A Bloomberg idézi Pleschinger Gyulát, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját, aki szerint Magyarország finanszírozási igénye jövőre negyedével csökkenni fog, miután Orbán Viktor miniszterelnök lefarag a költségvetési hiányból és korábban fizet vissza esedékessé váló adósságot. A Fidesz elkötelezett ezen célok mellett – nyilatkozta Lázár János frakcióvezető hétfőn egy sajtótájékoztatón. A hírügynökség által megszólaltatott elemzők pozitívan értékelték a kormány szándékát.