Felfüggeszti a szolgáltatását az Uber

„Bejelentéssel kezdem. Tizenöt nap múlva már nem lesz Uber Budapesten. Hosszas mérlegelés után döntöttünk úgy, hogy felfüggesztjük a szolgáltatást” – így kezdte sajtótájékoztatóját ma

az Uber magyarországi vezetője, Fekete Zoltán. Az Uber azért volt kénytelen ezt a döntést meghozni, mert tizenöt nap múlva lép hatályba az a törvény, amely a szolgáltatást lényegében megtiltja. A sofőrök érdekében döntött a felfüggesztésről a cég. Hiába teljesített minden feltételt az Uber, a kormány fittyet hányt az erőfeszítéseikre, a tárgyalási szándékra, az innovációra, és szembement azzal a százhatvanezer budapestivel, akik szerették használni ezt a szolgáltatást, és elvette ezerkétszáz kisvállalkozó megélhetését. Köztük sokan olyan vállalkozók, akiknek a munkaerő-piaci helyzetük bizonytalan, például azért, mert gyermeküket egyedül nevelő anyákvagy nyugdíj előtt állók.

Az Ubert váratlanul érte a törvény.

– Az elejétől kezdve kerestük a párbeszédet a döntéshozókkal – mondta Fekete Zoltán, hozzátéve, hogy szerettek volna segíteni a szabályozási keretek kidolgozásában. – Semmilyen hajlandóság és nyitottság nem volt arra, hogy ezzel érdemben foglalkozzanak – jelentette ki, utalva arra, hogy a kormány szerinte eleve eldöntötte: kinyírja az Ubert. Fekete Zoltán emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban hány és hány tévhit és hazugság keringett az Uber körül.

Felreppent a hír például, hogy az uberes sofőrök nem fizetnek adót. Ez már csak azért sem volt igaz, mert nem készpénzzel fizet az utas, hanem a bankkártyájával, így az adóhatóság számára teljesen transzparens módon követhető a számlaforgalom. Elemi érdekük volt tehát, hogy adózzanak. Ennek ellenére – bízva a kormánnyal folyó tárgyalásokban – az Uber kötelezővé tette az elektronikus számlaadást, illetve azt, hogy a sofőrök vállalkozói adószámmal rendelkezzenek. Aztán kötelezővé tették, hogy személyszállítói engedéllyel is rendelkezzenek, illetve az autókra is előírták a személyszállításhoz szükséges speciális vizsgát.

– Elterjedt az is, hogy az Uber-utak nincsenek biztosítva. Ez hazugság. Ötmillió dollár, azaz 1,3 milliárd forint értékű felelősségbiztosítás van minden egyes út mögött. Azt is elterjesztették, hogy az Uber nem fizet adót Magyarországon. Közgazdászok kimutatták, hogy több adót fizet Magyarországon, mint a legnagyobb taxiscégek – sorolta.

Hiába teljesített minden feltételt a cég: a kormánynak az a jó, ha Budapesten a személyszállítás sárga és drága. (A kilométerdíj a taxiscégeknél egységes, nincs verseny a szolgáltatók között.) Egy blogger nemrégiben rejtett kamerával felszerelve négy próbaúttal illusztrálta, hogy az engedéllyel rendelkező taxisok ugyanazt az utat a legkülönfélébb tarifákkal tették meg – a taxaméterekkel ugyanis könnyen lehet csalni –, számlát pedig mindössze egy esetben kapott. Ugyanazt az utat közel feleannyiért és számlával tette meg az Uber.

Fekete Zoltán szerint joggal bízhattak abban, hogy ha ennyi mindenben rugalmasan alkalmazkodott az Uber, akkor a kormány olyan szabályozást alkot, amelyben jól megférnek a taxi mellett. Nem ez történt: májusban elfogadták a Seszták Miklós fejlesztési miniszter által jegyzett törvénymódosítást, amely lényegében kinyírja az uberezést Budapesten.

Az Európai Bizottság iránymutatással segíti a tagállamokat, hogy miként szabályozható a sharing economy (közösségi gazdaság – a szerk.), azaz az olyan szolgáltatás, mint például az Uber. A tiltás Brüsszel szerint nem elfogadható szabályozás – mondta Fekete, utalva arra, hogy a magyar kormány az uniós ajánlásokkal is szembemegy.

– Az Uber 480 városban van jelen világszerte. A foci-EB-n, Franciaországban több mint egymillióan utaztak Uberrel, köztük sok ezer magyar. Magyarország hamarosan vizes-világbajnokságot és Eb-t rendez. Pályázik az olimpiarendezésre is. Több millió turista fogja megtapasztalni, hogy Budapesten az Ubert nem látják szívesen – fogalmazott. Hozzáfűzte: ősztől elindul a hármas metró felújítása, ami óriási teher lesz a főváros közlekedésében. A tehermentesítő megoldások között már nem lesz ott az Uber.

Fekete Zoltán egy személyes emlék megosztásával zárta a sajtótájékoztatót. – Amikor Magyarországon elindult az Uber, beszélgettem a sofőrökkel. Volt köztük általános iskolai tanár, egyetemista, nyugdíj előtt kirúgott buszsofőr. Mind-mind azt mondták, életmentő volt számukra, hogy rugalmasan tudtak munkát vállalni az Uberen keresztül – fogalmazott.

Kérdésünkre elmondta, hogy a sofőröknek megtérítik az engedélyek kiváltásának költségeit, amelyek egyénenként 150-200 ezer forintra rúgnak. A cég megvizsgálja, hogy jogi szempontból mi a következő lépés. Mivel a magyar szabályozás nem tűri a versenyt és nem védi a fogyasztók érdekeit, felmerül annak a gyanúja, hogy Seszták Miklós törvénye alapjogokat sért és szembemegy az uniós versenyjoggal is. Ezzel kapcsolatban a konkrét lépésekről még nem döntöttek.

A 168 Óra korábban megkereste a Trócsányi László igazságügyi miniszter által vezetett tárcát. Megkérdeztük, a jogalkotási folyamatban nem jelezte-e a tárca, hogy az Ubert kinyíró törvénytervezet alkotmányosan aggályos, illetve a tárca szerint az nem ütközik-e uniós jogszabályokba. Hetekig tartó könyörgésünk után a tárca mindössze ennyit írt:

„Az Igazságügyi Minisztérium természetesen részt vett a tervezet közigazgatási egyeztetésében, számos észrevételünk beépítésre került. A kormány a tervezet elfogadásakor az egységes kormányálláspont alapján a javaslat benyújtásáról döntött.”