Felfüggesztett börtönre ítélték a legfiatalabb parlamenti képviselőt
Tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakért első fokon pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság Samu Tamás Gergőt, a Jobbik országgyűlési képviselőjét. Az ítélethirdetés után a 168 Óra Online-nak elmondta, megbánta, amit tett. Az ítélet után a vádlott és az ügyészség is három nap gondolkodási időt kért.
Az idén május közepén, az új parlament alakuló ülése előtt néhány nappal került nyilvánosságra, hogy Samu Tamás Gergő szarvasi jobbikos képviselőt, az újonnan alakuló törvényhozás egyik legfiatalabb tagját csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal vádolja az ügyészség egy 2008. március 15-i budapesti összecsapás kapcsán.
Akkor ön
azt nyilatkoztaa 168Óra Online-nak a történtekről, hogy az sem tisztázott, szerepel-e a videómegosztóra feltett felvételen. A pénteki tárgyaláson pedig részben elismerte a felhozott vádakat. Nincs itt ellentmondás?A vádlott védekezésébe adott esetben sok minden beletartozhat. Májusban még nem volt készen a védekezési stratégiánk.
A bírósági tárgyalásról és ítélethirdetésről szóló tudósításból nem derül ki, hogy elfogadja-e az első fokon hozott, felfüggesztett szabadságvesztésről szóló ítéletet, vagy fellebbez ez ellen?
A harmadik variáció lép egyelőre életbe. Jogi képviselőmmel együtt három nap gondolkodási időt kértem, de hasonlóan cselekedett a vádhatóság is. Fontos megemlíteni, hogy a most született ítélet nyomán előzetes mentesítést kaptam, ami büntetlen előéletet jelent, így a közéleti szereplés elől nem leszek elzárva.
A Független Hírügynökség cikke szerint, ha egy képviselőt jogerősen börtönbüntetésre ítélnek, akkor is, ha a büntetés végrehajtását felfüggesztik, két lehetősége van: lemond magától, vagy az országgyűlés egy úgynevezett összeférhetetlenségi eljárás keretében kétharmados többséggel dönt a mandátumának megszüntetéséről. Ilyen a rendszerváltás óta még nem történt, mivel a fideszes Várhegyi Attila, illetve korábban fideszes, majd MDF-es képviselő Lengyel Zoltán is lemondott, miután elítélték. Mi lesz az Önre nézve kedvezőtlen ítélet esetén: lemond vagy végigcsinálja az eljárást?
Ezt a forgatókönyvet én is olvastam, de mindez nem szerepel a képviselők jogállásáról szóló törvényben, amelyet a nemrégiben olvastam át tüzetesen.
Huszonnégy évesen, még politológus hallgatóként, fenyegeti Önt az a veszély, hogy a politikai karrierje hamarosan véget ér, pedig éppen csak elkezdődött?
Korábban is említettem a 168Óra Online-nak nyilatkozva, hogy számos történelmi ellenpélda van. Elég, ha csak 1968-as diáklázadás két kulcsfigurájára, Joschka Fischerre és egy Daniel Cohn-Benditre emlékeztetek, akik igencsak belekeveredtek a dolog sűrűjébe. Fischerből később Németország külügyminisztere, míg Cohn-Benditből az Európai Parlament Zöld egyik vezetője lett.
Ez egyrészt igaz, másrészt a közvélemény mégiscsak többet vár a törvényhozás tagjaitól, minthogy belekeveredjenek rendőrökkel szembeni összecsapásba, ahol üveget dobhat és rúghat a karhatalmiak sorfala felé.
Mindez egy korábbi történet, aminek semmi köze mostani parlamenti képviselőségemhez. Amióta a törvényhozás tagja vagyok semmi ilyesmibe nem keveredtem bele, és nem is fogok. Csupán egy gyorshajtásom volt.
Van tanulsága ennek az ügynek?
Megbántam, amit tettem, s az utolsó szó jogán is ezt hangsúlyoztam a tárgyaláson. Az ügy nyilvánosságra került, s ez kihatott mindennapjaimra, életemre, kapcsolataimra. Éppen elég büntetés volt nekem, hogy ország-világ láthatta a tüntetésen készült, s részben engem is ábrázoló felvételeket, s olvashatta az ennek nyomán készült cikkeket. A történtek miatt megváltozott a gondolkodásom és a mentalitásom.
