Faludy gyalázása Békéscsabán nem lényeges elem

A békéscsabai közgyűlés évi szokásos közmeghallgatásán, még az elmúlt év októberében, skandalum történt. Itt mások mellett felszólalt Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik helyi vezetője. Aki az október 8-i eseményen nem csupán „cionistának és magyarellenesnek”, valamint „köztudomásúlag magyargyűlölőnek” nevezte Faludy György költőt, hanem azt kérte, hogy a jövőben a városháza kérje be és ellenőrizze az ünnepi programok forgatókönyvét. Minden bizonnyal azért, hogy a jövőben hasonló városi ünnepségeken a Kossuth-díjas költő versei ne hangozhassanak el.

Mindezt annak kapcsán mondta a Jobbik helyi vezetője, hogy két nappal korábban részt vett az október 6-ára emlékező békéscsabai ünnepségen, ahol a műsor részeként elhangzott egy Faludy-vers is. A közmeghallgatás után a Népszabadság kérdésére a politikus nem tudta megmondani, melyik Faludy-vers hangzott el, s hogy azzal mi is lett volna a baj. Ahogy azt sem, mi gondja van a Kossuth-díjas költővel.

A kirekesztő gondolatokat a békési megyeszékhely képviselői közül egyedül Vámos József (SZDSZ) utasította vissza, aki tiltakozott, hogy származása alapján bárkit megkülönböztessenek. Hallgatott a közmeghallgatást vezető fideszes polgármester, Vantara Gyula, a kulturális ügyekért felelős alpolgármester, Köles István, az idén Bessenyei-díjjal kitüntetett kulturális tanácsnok, Herczeg Tamás is. De nem utasította vissza a helyi ifjúsági ház igazgatója, Szente Béla sem, aki ugyancsak tagja a testületnek, s hallgatott a teljes szocialista frakció is.

Érdekes volt a helyi és a megyei sajtó magatartása is, akiknek újságírói ott voltak az ülésen. A másnap megjelenő Békés Megyei Hírlap nem számolt be az elképesztő felszólalásról, internetes kiadása, a beol.hu sem, noha ez a hírportál még a megközelítő egyidejűséget is tudta volna teljesíteni a történés és az arról szóló beszámoló között. E médiumok csak a Népszabadság két nappal későbbi tudósítása nyomán, az MDF elnökségi tagja, Kerék-Bárczy Szabolcsnak az ügyben született és az MTI-hez eljuttatott állásfoglalását közölték le – több napos késéssel – megspórolva annak magyarázatát, hogy a helyszínen lévő tudósítójuk miért nem adott erről hírt. De hallgatott a Csaba Tv és a Csaba Rádió is.

A közmeghallgatásról hónapok múlva elkészült jegyzőkönyvben a Faludy kirekesztéséről szóló passzusnak nincs nyoma. Szvercsák Szilvia békéscsabai jegyző kérdésünkre elmondta, szó szerinti jegyzőkönyv nem készül sem a közgyűlésekről, sem a közmeghallgatásokról. A hangfelvétel alapján a gépírók leírják a teljes szöveget, ám azt rövidítve az önkormányzati iroda munkatársai állítják össze, végül azt a jegyző és a polgármester hitelesíti kézjegyével.

Az önkormányzati törvény úgy rendelkezik, hogy a tanácskozás, ez esetben a közmeghallgatás, lényegét kell rögzítenie a jegyzőkönyvnek – mondta érdeklődésünkre Szvercsák. Ehhez hozzátette, az önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos felvetéseknek van elsőbbségük.

Ezek szerint az országos sajtót bejáró Faludy-gyalázás nem volt lényeges eleme a közmeghallgatásnak? – kérdeztük a békéscsabai jegyzőt. Válaszában elmondta, mérlegeltek, s úgy látták, nem. Ehhez hozzátette, a költőt bíráló szavak színvonal alattiak voltak.

A jegyzőkönyv ez irányú hiányossága meglepte Vámos József képviselőt, aki nem érti, ha valaki kéri, miért nem a teljes jegyzőkönyvet kapja meg. Ahogy azt sem érti, a nem szó szerinti jegyzőkönyv esetében ki és mi alapján dönti el, mi a lényeges és mi nem, tehát mi szerepeljen benne.

Szabóné Kocziha Tünde cikkírónktól tudta meg, hogy nem szerepelnek a jegyzőkönyvben az országos hírt befutott kijelentései. Elmondta, talán nem is ezek voltak mondandójának leglényegesebb elemei, bár hozzátette, rengeteg gratulációt kapott ezért.

A tízoldalas jegyzőkönyv belső logikáját kikezdi, hogy röviden szerepel benne Vámos reagálása Szabóné Kocziha Tünde Faludyt kirekesztő, de a hivatalos iratban nem szereplő passzusaira. Így nem érteni, mire reflektál.

Csak a véletlen műve lehet, hogy a békéscsabai önkormányzat minden háztartásba eljutó ingyenes lapja, a Csabai Mérleg a közmeghallgatásról tudósítva ugyancsak kihagyta a Faludyt kirekesztő, elítélő részek említését. Sőt, a kétes értékű országos visszhanggal dacolva címében „sikeres közmeghallgatásról” írt. Vajon minek kellett volna történnie, hogy ne legyen sikeres?

Az elmúlt húsz évben és feltehetően az elkövetkezendő húsz évben sem vált és válik országos hírré a békéscsabai közgyűlés közmeghallgatásának egyetlen történése sem, leszámítva a mostanit. Ám félő, hogy a mai kor leendő kutatói az önkormányzati jegyzőkönyvekből nem tudják hitelesen feltérképezni, mi és miért vált, válhatott hírré egykor a békéscsabai eseményekből.

Időközben eldőlt, hogy a megbotránkoztató kijelentéseket tevő, és Faludy Györgyöt a nemzetből kirekesztő Szabóné Kocziha Tünde 2010 tavaszán a Jobbik békéscsabai parlamenti képviselőjelöltje lesz.