Falu kiadó!

„Bérelj egy egész falut egy hétvégére!” – biztat egy hirdetés a Jófogás.hu-n.

A BBC-től a Washington Poston és a The Guardianon át a Daily Mailig számos nyugati médium újságírója kapta fel a fejét a hírre: nemcsak kiadó a Sümegtől tíz kilométerre fekvő Megyer, de ha a bérlő akarja, még a közügyekbe is beleszólhat, alpolgármester lehet és két napra szabadon megváltoztathatja az utcák, terek nevét. Potom 210 ezerért per éj.

A hirdetés szerint egyetlen bővített mondattal leírható a település: a bérleti díj ugyanis két aszfaltos és két „szórt” utcát, egy buszmegállót, egy hivatalt, hét vendégházat, két rendezvényházat, egy pajtát, három egyéb házat, egy baromfiudvart, hat lovat, két tehenet, három birkát és négy hektár szántót tartalmaz.

Vicc a hirdetés, vagy komoly? Marketingötlet vagy falumentési akció?

Cuppog a gumicsizma

Megyer a legkisebb területű lakott magyar falu. Nincs se iskolája, se boltja, se kocsmája, se temploma. Ahogy Egly Gusztáv falugondnok fogalmaz: csak csend van itt, és nyugalom. A hatvanas évek végén még 120 ember élt itt, a községnek ma már csupán 18 helyben alvó és 36 bejelentett állandó lakosa van.

Osváth Dániel tősgyökeres megyeri. Hetvenéves, most unokáját készül meglátogatni, így nincs sok ideje ránk, mégis folyton mosolyog. Loncsos kutyája pattog a kerítés mögött. Nincsen szám a házán, legyint: „Azt rég levitte a szél!” Öt gyereke van, három elköltözött, két fia vele él. Az egyik az önkormányzatnál dolgozik, a másik rokkantnyugdíjas.

– Régen sok fiatal élt a faluban, gyerekek, unokák szaladgáltak az utcán, nyaranként a Marcalban fürödtünk, a téeszben dolgoztam traktoristaként. Volt itt élet! Miután a szövetkezet bedőlt, lassan elfogytak Megyerből az emberek. A mostani polgármester igyekszik, teszi a dolgát, az én házamat is felújították – mondja.

Felénk tolja a biciklijét Ignácz Lajos. Cuppog a gumicsizmája a sártól. A 24 éves férfi a szomszéd Rigácsból kerekezik át, hogy a falu állatait gondozza. Két kicsi gyereke van. Kezet fogunk, érdes, kemény a tenyere.

– Mezőgazdasági gépkezelő akartam lenni mindig, de nem úgy alakult – mondja. – Aztán a lovak kezdtek érdekelni. Hogy mióta? Egyszer láttam a polgármestert lovagolni, szerettem volna megtanulni én is, de sajnos még csak hajtani tudok, meg csutakolni.

A falu polgármesterét a pesti Utazás kiállításon érjük utol, ott is választott faluját reklámozza. Pajer Kristóf negyvenes vállalkozó, Budakeszin nőtt fel és többnyire ott is él, de immár 12 éve minden héten Megyerre autózik. Folyamatosan cseng a telefonja, hol német újságírók, hol egy kolumbiai rádió hívja. Nagyot szólt a hirdetés.

– Évekkel ezelőtt apósom egy adósság fejében kapott egy megyeri ingatlant. Megkért, hogy nyírjam le a füvet. A következő alkalommal már a haverokkal főztünk, buliztunk ott – meséli.

Barátaival – van köztük szakács, orvos, újságíró, szépségszalon-tulajdonos, vállalkozó – látták, pusztul a falu, néhány elhagyott házat már kezdtek elhordani az idegenek, így falumentési akcióba fogtak.

Pajer Kristófnak építőipari gépeket kölcsönző cége van, emellett több rockzenekarnak, így a Sex Actionnak is a menedzsere. Nem véletlen hát, hogy a faluban megszerveztek egy, azóta Megyer Camp néven ismertté vált rockfesztivált. A rendezvényen a Művészetek Völgyéhez hasonlóan szinte minden ház udvarán történik valami: zene szól vagy disznót vágnak.

– Néhány kilométerrel odébb, Gógánfa mellett állt egy falu. Mára a romjait is eltakarították. Nem akartuk, hogy Megyernek is ez a sors jusson – mondja.

Az interneten számos kép kering gazzal benőtt, elhagyott magyar falvakról. A Facebookon külön csoport foglalkozik a kihalófélben lévő hazai községekkel: több tucat apró település egy-két évtizeden belül örökre el fog tűnni.

Négyszáz falu

Az 1980-as, 90-es években gyorsult fel a kisfalvakból az elvándorlás. A KSH legfrissebb adatai szerint ma Magyarországon négyszáz olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el a kétszáz főt. A 2011-es népszámlálás idején ezek a falvak adták az ország településállományának 13 százalékát. Az itt lakók többsége egyedül él, munkanélküli vagy nyugdíjas.

– Vettünk pár házat a faluban, megválasztottak polgármesternek, és minden lehetőséget kihasználtunk, pályázni kezdtünk. A hivatalt és a házak nyolcvan százalékát így sikerült rendbe tennünk – mondja Pajer Kristóf.

Alakítottak egy faluszövetkezetet, a helyben lakók többségét ők foglalkoztatják, a munkások dolga a vendégházak felkészítése, karbantartása, az állatok ellátása.

Anikó bundás kenyere

Ötleteknek nem voltak híján, mindent bevetettek, hogy felhívják Megyerre a figyelmet. Egyszer egy zebracsíkosra festett lóval – „magyar zebrával” – reklámozták a megyeri fesztivált, máskor Pajer Kristóf Demszky Gábor akkori budapesti főpolgármesternek írt egy levelet, amelyben „engedélyezte”, hogy az újonnan átadott fővárosi hidat Megyerinek kereszteljék.

Aztán jött a falu bérbe adásának ötlete. De nem ők találták fel a spanyolviaszt!

A Bérelj falut! internetes oldalon (Rentavillage.com) egyenként hatvanezer dollárért, vagyis 16 millió forintért most tizenegy osztrák, német vagy svájci falut lehet kibérelni esküvőkhöz, vállalati eseményekhez. Általában cégek, nagyvállalatok élnek a lehetőséggel, konferenciákat, csapatépítő tréningeket tartanak a falvakban, de vannak olyan tehetősebb családok, amelyek házassági évfordulóhoz bérelnek egy egész települést.

Korábban Liechtensteint egy éjszakára hetvenezer dollárért kínálták, ennek fejében a bérlők átnevezhették az utcákat is. Sőt néhol még helyi pénzt is nyomtak a vendég tiszteletére. Az első bérelhető falu az osztrák Alpokban található Brand volt.

Egly Gusztáv falugondnokkal a hivatalban találkozunk.

Mintha egy vendégfogadó recepcióján állnánk. Kurblis telefon a falon, antik Mercedes írógép a polcon, csengő a pulton. Itt oldszkúl utánzat, ott IKEA-sztájl, amott parasztbarokk székek. A szomszéd helyiségben pajtából kialakított ebédlő. Hideg van, meleg teát kapunk.

– Anikó főz a vendégeknek, itt lakik a faluban. A brokkolis csirkemell a specialitása, reggelire meg bundás kenyeret szokott készíteni – mondja a falugondnok. Neki kirakatrendező, dekoratőr, plusz ifjúságsegítő az eredeti szakmája, Megyerben ő a mindenes. November óta itt lakik, a mezőőrrel osztja meg a szolgálati lakást. Azt mondja, kedvenc időtöltése a fűtés. Az egyik házban meg is mutatja, a pelletet (fahulladékból préselt tüzelő) hogyan önti bele a kazánba, egy töltés jó tíz órára is elég.
A házakban a polgármester német nagybátyjának bútorai állnak. Van itt nászutas-lakosztály is, de még nem avatta fel senki.

A falugondnok a pénzügyes végzettségű fiatal irodavezetővel kísér végig a településen. Arany Balázs a szomszéd Dabroncból télen vonattal, nyáron biciklivel jön át Megyerre. A polgármester mellett ők ketten a falu motorjai. Az egyik udvaron szauna épül, fél tucat férfi kerülgeti a szerszámokat. Arany igazítja el a munkásokat.

Belefutunk egy telefonfülke ajtajára ragasztott hirdetésbe. Közeleg a tapolcai időközi választás, Megyer is voksolni fog.

– Az előbb ragasztottam ki a hirdetményt – mondja az irodavezető.
Hogy merre húz a falu?

Megvonja a vállát:
– Úgy tudom, a környék inkább a Fideszre voksolt. De az önkormányzati választásokon mindig független jelöltek győznek.

(Utóbb kikeressük: a Választás.hu adatai szerint a tavalyi országgyűlési választásokon Megyer a baloldali összefogásra szavazott.)

Elérünk a buszmegállóig. Naponta párszor jön ide helyközi járat.

– Itt van Megyer vége – mutatják. Rövid volt a séta.
Nem csoda, hogy egy hirdetésbe belefér az egész falu.