Ezzel a lépéssel beindulhat a legalizált szavazatvásárlás

A kezdeményezés kísértetiesen hasonlít a Fidesz által idén februárban újra felmelegített, a gyermekek után a szülőnek járó szavazati jogra, amelyet egyébként Révész Máriusz vizionált először még 2007-ben. A fideszes képviselő

A gyermek választójogacímű cikkben leírta, hogy egy ilyen szavazójogi módosítás befolyásolhatja a költségvetést vagy éppen az adórendszert és a gyereknevelés társadalmi presztízse jelentősen növekedne. A politikus az Indexnek akkor azt nyilatkozta, Habsburg Ottó egyik tanulmányából merítette az ihletet, miként lehetne nagyobb érdekérvényesítő képességet adni kétmillió állampolgárnak.

Noha Révész ötlete nagy vihart kavart, a Fidesz végül négy évet várt arra, hogy ezt a nyulat ismét előhúzza a kalapból, immár a 2011-es nemzeti konzultáció keretein belül. Szájer még februárban mondta, nagyon büszke lenne arra, ha Magyarország lenne az első>, amely megvalósítaná a választójog ilyen mértékű kiterjesztését, mert a 18 év alattiak az állampolgároknak az utolsó nagy csoportja, amelyik nem vehet részt a közügyek intézésében.

A társadalom ebben a formában ezt ma nem...

„Magyarországnak csaknem tízmillió lakosa van, de csupán mintegy nyolcmillióan szavazhatnak. A gyerekek ugyan személyesen nem tehetik meg, azonban megilletné őket is a választójog. Tehát nem kiskorúak után járó, hanem állampolgári mivoltukból fakadó jogosultságukról beszélünk, amit nagykorúságukig a szülő vagy törvényben meghatározott más személy gyakorol helyettük. A világban már régóta vitatkoznak erről. Ausztriában úgy próbálták csökkenteni a választásból kiszorult állampolgárok számát, hogy a szavazásra jogosultság korhatárát 16 évre szállították le” - ezt már 2011 áprilisában nyilatkozta Révész a 168 Órának.

A tíz kérdésből álló kérdőívet végül mindenki megkapta, aki betöltötte a 16. életévét. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kérdőívek kipostázása előtt elmondta, azért 16 éves kornál húzták meg a határt, mert kíváncsiak a 16-17 évesek véleményére is, és a konzultáció eredményének ismeretében meghozott majdani döntések az ő életüket is érintik.

Az országnak 800 milliónyi közpénzbe fájó konzultáción - melyet Szijjártó persze „óriási sikernek” nevezett a visszaküldött közel másfél millió kérdőív fényében - a nép végül elkaszálta a gyermekek után járó szavazati jogot, a válaszadók 85%-a ugyanis nem értett egyet a Fidesz próbálkozásával. Jóri András ombudsman ráadásul törvénysértőnek nevezte a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelést.

„A rendelkezésre álló információk alapján is az látszik körvonalazódni, hogy a társadalom ebben a formában ma ezt nem tudja elfogadni” - mondta Lázár János, aki hozzátette, a kérdés nem fog lekerülni a Fidesz napirendjéről, de úgy látja, annak az esélye, hogy ez az alkotmány rendelkezései között benne legyen, jelentősen csökkent. „Ez a probléma azért került a nyugati társadalmakban napirendre, például Németországban 2004-ben, és 2005-ben azért volt erről óriási vita, mert az aktív korúaknak a száma folyamatosan csökken, és növekszik az inaktívak vagy eltartásra, társadalmi gondoskodásra szorulók száma, ezért ez jelentős befolyással bír a közpolitikára és a közpénzügyekre” - nyilatkozta az MR1-Kossuth 180 perc című műsorában a Fidesz frakcióvezetője.

Szavazzon, aki ért hozzá!

„Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a 70. életévét betöltött választópolgár választójogának gyakorlását közjegyzői okiratban nagykorú cselekvőképes gyermekére átruházhassa” - ezzel a céllal indította meg aláírásgyűjtését a beadványt jegyző dr. F. J. és dr. G. K. Ha összegyűlik a szükséges 50 ezer aláírás, a Parlamentnek foglalkoznia kell az üggyel, ám ez nem kötelezi a képviselőket arra, hogy a kezdeményezők szándéka szerint döntsenek. (Összehasonlításképpen, a jóval szükségesebb, családon belüli erőszak büntethetőségéért indított kezdeményezés sikerességéhez mindössze néhány száz aláírás hiányzott 2010 nyarán.)

Boda László, a Zala Megyei Idősügyi Tanács elnöke felháborodásának adott hangot az aláírásgyűjtés engedélyezése miatt - adta hírül a

Zalai Hírlap. „Szerintem alkotmányellenes a kezdeményezés, ráadásul számtalan gyakorlati problémát felvet. Például: melyik gyereknek adja át a hetven évnél idősebb ember a szavazati jogát? A kedvencnek, a bal- vagy a jobboldalinak? Miért nem az unokának, vagy annak, aki gondozza őt? És ha a falun élő nagymama helyett a városi gyerek szavaz, akkor melyik településen lesz érvényes a voks? Ezek csak a technikai problémák, a nagyobb gond maga a koncepció: egy ideje érezhető az a szándék, hogy némelyek szűkítenék az idősek döntési jogosultságát, nehogy már az öregek mondják meg alapon” - sorolta a problémákat Boda, aki kijelentette, az idősügyi tanács nevében országos fórumokhoz fordul, és ellenkampányt indít az ügyben. 2012-t a generációk közötti együttműködés évének nyilvánították, ez az akció azonban éppen az ellenkezőjéről szól - tette hozzá.

Van mááááásik...

A

Mondom a magamétnevű blogon jelent meg a fenti, 121 éves dokumentum, melynek szövege: „Meghatalmazás! Melynek erejénél fogva alólírott mint a Gyöngyös városi képviselők választására jogosultak 1890. évi névjegyzékébe felvett szavazó az 1886. évi XXII. t. czikk 38. § folytán s z a v a z a t i j o g o m n a k tetszés szerinti gyakorlására ............. urat gyöngyösi lakost hatalmazom meg. Kelt Gyöngyösön, 1890. év Ápril hó 10-n. Előtünk: ......”

A meghatalmazás megírását a az 1886. évi XXII. törvénycikk 38-as paragrafusa tette lehetővé, amelynek visszaállításán a Fidesz a kormányra kerülése óta munkálkodik - vélekedik a blog.

A követendő példa pöttynyi szépséghibája ugyan, hogy akkoriban a nők egyáltalán nem választhattak, és a gyermek nevében is csak akkor lehetett szerezni plusz egy szavazati jogot, ha a gyermeknek saját vagyona volt, de hát kicsire nem adunk, az elv a fontos.

A gyermekek után járó szavazati jog - termékenységi cenzus néven ismertté vált kósza ötlet - végül nem került bele az alkotmányba, de 2011. április 25-i dátummal keltezett alkotmánytervezete XXI. cikkének (2) pontjában ez olvasható: „A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít.”

Bizonyos dr. F. J. és dr. G. K monogramú magánszemélyek 2011. április április 14-én nyújtották be az OVB-hez annak az aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő mondat szerepel: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a 70. életévét betöltött választópolgár választójogának gyakorlását közjegyzői okiratban nagykorú cselekvőképes gyermekére átruházhassa”. A kormány az új alkotmány tervezetét, benne a gyermekek után járó plusz szavazati jogról, ezzel párhuzamosan, április 26-i dátummal tette nyilvánossá. A májusban elutasított népi kezdeményezést végül az OVB november 9-én hitelesítette.

„Népi kezdeményezés mögé bújva tárgyalja újra a Fidesz az átruházható választójog kérdését, hogy fel tudjon éleszteni egy 125 évvel ezelőtt hozott poros paragrafust” -

írjaa Mondom a magamét.