Ezen a politikai banánhéjon elcsúszhat a kormány
A bankok terhelhetősége elérte a kritikus határt, miközben a betétesek pénzeit is védeniük kell – nyilatkozta a forint-euró és a forint-svájci frank árfolyamok újbóli megugrása kapcsán Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedd este. Az ugyanitt nyilatkozó Országbíró Zoltán vezető hivatalos parlamenti lobbista szerint a már ismert nyolc pontos törvényen túl további jogszabály-alkotásra van szükség a devizahitel-ügyben, továbbá arra, hogy létrejöjjön végre a Bankszövetség, a devizahitelesek és kormányzat kerekasztala, a probléma megoldását elősegítendő.
Az év elején 180-185 forint között állt a svájci frank árfolyama, 265-270 forint között kapaszkodott meg az euró; ehhez képest a forint mostani jelentős gyengülése e pénznemekkel szemben kihat a devizahitelben eladósodottakra, de a forint alapú hitelesekre is – mondta Müller János a
Duna Televízió műsorában. A forint gyengélkedésének okairól a szakember azt mondta: egyfelől a nemzetközi pénzügyi helyzetben érezhető bizonytalanság, a régiós devizák gyengülése, továbbá a nemzetközi piacok és minősítők Magyarországra vonatkozó kockázatmegítélése vezetett a mai helyzethez.Országbíró Zoltán hivatalos parlamenti lobbista azt mondta: ez a helyzet a magyar kormányzó párt és politikai élet számára egy „politikai banánhéj”. „A devizahitelesek ilyen mértékű eladósodása, a jogalkotás lemaradása a szükséges intézkedésekben akár egy fogyasztói katasztrófához vezethet Magyarországon” - hangzott a beszélgetésben. Hozzátette: új törvények kellenek, hiszen a Bankszövetség, a devizahitelesek érdekvédelmi képviselete és a kormányzat közötti érdemi párbeszéd nélkül nem születhet jó törvény, mint ahogy az elmúlt három évben sem született – szögezte le Országbíró Zoltán. Megjegyezte: a hivatásos parlamenti lobbi immáron több éve kísérli meg létrehozni ezt a fajta kerekasztalt és párbeszédet, amire ennek a kormánynak az ideje alatt talán van esély.
„Nem a bankok tehetnek róla”
A Bankszövetség vezető tanácsadója leszögezte: a devizahitelek körüli mai helyzet nem a bankok miatt alakult ki. „Nem a bankok alakítják az árfolyamot, sem a nemzetközi hitelkamatokat”. Kijelentette: 2008 óta, tehát a gazdasági válság kirobbanása óta a bajba jutott adósokon, a fizetési problémákkal küzdőkön érdemben „csak és kizárólag a bankok segítettek”. Az eddigi lépésekről a szakember elmondta: a bankok eddig százötvenegyezer hitelszerződést tárgyaltak újra, azaz próbáltak segíteni a fizetési problémákkal küzdő, de még talán „menthető” hiteladósokon. Eközben azonban a munkanélküliség továbbra is tizenegy százalékon áll – ez azt is jelzi, hogy „ketyeg egy óra”, azaz a könnyítési periódus egyes hitelek esetében nemsokára lejár. Következő probléma a kilakoltatási moratóriumok meghosszabbítása – ezen időszakok alatt az adósságok halmozódnak. „Ezek következtében belefutunk egy olyan helyzetbe, amikor nagyszámú, teljesen fizetésképtelen adóssal állunk majd szemben; az ő problémájuk szociális és társadalmi probléma, megoldáshoz állami szerepvállalás kellene” - szögezte le Müller János.
Bizalmat keltő gazdaságpolitika és belső kerekasztal kell
Makroszinten az segítené a devizahiteleseket, ha Magyarország gazdaságpolitikája, költségvetési politikája és egyensúlyteremtő törekvései megerősítenék a nemzetközi piacok országunk iránti bizalmát, és ezáltal csillapodnának a most tapasztalható árfolyam- és kamatmozgások. A „ketyegő órák” - a lejáró fizetési könnyítések például – politikai intézkedésekkel legalább részben megállíthatók - hangzott a Közbeszéd kérdése.
Országbíró Zoltán úgy reagált: ha a Bankszövetség, a devizahitelesek valódi érdekvédelmi szervezetei, és a kormányzat képviselői a devizahiteleseket segítő nyolc pontos törvényen túl a már említett és általuk régebb óta javasolt kerekasztalt létrehozzák, továbbá a megfelelő jogszabályi lépéseket kidolgozzák, fékezhetők a negatív folyamatok. A lobbista szerint létezik huszárvágás-szerű megoldás – ami nagyon áldozatokat kívánna a bankoktól és más pénzügyi szolgáltatóktól –, és van egy, a demokratikus megközelítés számára „kedveltebb” megoldás is, ez pedig minden egyes devizahitel-szerződés külön-külön történő áttekintése.
