Ez a vezető halálok Magyarországon, de a gyógyszer és az ellátás támogatása helyett az Orbán-kormány inkább csak tanácsokat ad a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdőknek

Érszűkület, magas vérnyomás, szívritmuszavar, visszér, érelmeszesedés ezek a panaszok vezetik a magyarok körében a szív-érrendszeri betegségek listáját. Ráadásul az Eurostat adatai szerint szinte pontosan a negyedét teszik ki az összes magyarországi halálesetnek azok, amelyeket valamilyen szív- és érrendszeri betegség okozott. Ez azt jelenti: 

évente nagyjából 33 ezer magyar hal meg szívprobléma miatt.

Ez az összes haláleset 26 százaléka, miközben az EU egészében 12 százalékos az arány. A régiónkból Szlovákia is nagyon rosszul áll, az ottani 27 százalék a harmadik legrosszabb mutató az egész unióban, csak Litvánia (38 százalék) és Lettország (29 százalék) áll rosszabbul. A legjobb helyzetet Franciaországban és Hollandiában mérték, ahol a haláleseteknek csak 6 százaléka vezethető vissza szívproblémákra.

Fotó: Youtube

„A kormány kiemelt célja, hogy a magyar emberek egészségi állapota, életminősége javuljon, várható élettartama növekedjen, a népbetegségek okozta halálozások száma pedig csökkenjen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megfogalmazott célkitűzések összefoglalásaként folyamatban van a Nemzeti Népegészségügyi Program megalkotása, amelyben a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének és kezelésének főbb szakmai irányainak meghatározása is szerepel.” Ezzel a megható üzenettel állt elő vasárnap az Emmi, emlékeztetve: a Szív Világszövetségének (WHF) kezdeményezésére 2000 óta szerte a világban szeptember utolsó vasárnapján ünneplik a Szív Világnapját, felhívva ezzel a figyelmet a kockázati tényezőkre és a megelőzés jelentőségére.

A szív- és érrendszeri megbetegedések a világon, éves szinten 17,7 millió életet követelnek, ami a teljes halálozás körülbelül 31 százalékát teszik ki, ugyanígy Magyarországon is ez tekinthető a leggyakoribb haláloknak – ismerték el. Csakhogy ez a mondatrész korántsem következik egyenesen az előző tagból, hiszen az Eurostat-adatok alapján a magyar társadalom az egyik leginkább kitett e betegségcsoportoknak az EU-ban, sőt, régiójában is. 

Ráadásul a fiatalabb magyar nők még a máshol az EU-ban élő  férfiaknál is nagyobb valószínűséggel halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben. Ez annak tükrében megdöbbentő, hogy az EU-s országokban a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint a nők.

„Fontos tudni azonban, hogy a betegségek jelentős hányada megelőzhető az egészséges életmóddal (helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással, illetve a káros szenvedélyek elhagyásával) és rendszeres szűrővizsgálatokkal" – nyugtatgatott az Emmi. A szaktárca szerint ráadásul „a kormány 2010 óta számos népegészségügyi döntést hozott, amelyeknek köszönhetően megfordíthatók a korábbi rossz tendenciák, a népbetegségek esetében is a megelőzésre fókuszálnak, ezáltal a magyar emberek is tovább élhetnek. Ezt a törekvést erősíti majd a Nemzeti Népegészségügyi Program, amelynek célja a keringési betegségek területén is, a lakossági elhalálozás mérséklése és a születéskor várható élettartam növelése, emellett az egészségkultúra javítása az egészségfejlesztés, illetve a betegségmegelőzés révén, másrészt a betegek hatékonyabb, magas színvonalú, biztonságos egészségügyi ellátásának biztosítása."

Szépen hangzó szavak, csak éppen a magyarok egészségi állapotára vonatkozó objektív adatok éppen az Emmi fejtegetésének ellentétét mutatják. Tavaly derült ugyanis ki:

az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna ugyanis elkerülhető 2014-ben, ha megfelelő lett volna az egészségügyi ellátórendszer és hatékonyabb lett volna a népegészségügy. Sőt, a 65 éven aluliak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna, ha az ellátórendszer teljesíti küldetését, azaz megtörténnek a szükséges orvosi beavatkozások.

Ez az adat abban az egészségügyi teljesítményértékelési jelentésben áll, amelyet a Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával készített maga a kormány. A dokumentumban az is szerepel, hogy jobb betegellátó-rendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Mindezzel Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt éri el az EU-ban, és ennél is rosszabb a helyzet a nem korábbi, hanem nagyon is jelenlegi rossz tendenciákat mutató szívbetegségek területén:

Az EU régióiban százezer emberből évente átlagosan 423-an halnak meg szívbetegségben, Magyarországon ezzel szemben 790 fölöttire tehető ez a szám.

Az országon belül ráadásul óriási eltéréseket tárt fel a jelentés, mely szerint 2014-ben az észak-magyarországi régióban a férfiak átlagosan 7, a nők pedig 8 évvel hamarabb hamarabb halnak meg, mint az ebből a szempontból legjobbnak számító közép-magyarországi régióban. Ráadásul az alapfokú végzettségű férfiak átlagosabb 12, a nők pedig  5,6 évvel rövidebb ideig élnek, mint felsőfokú végzettségű társaik, az alacsonyabb végzettségűek körében pedig a csecsemőhalandóság is háromszor gyakoribb. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy az anyagi helyzet az orvoshoz, így kezeléshez jutás esélyeit döntően befolyásolja Magyarországon.

Nem mindenkinek jut pénze gyógyszerre, még ha az orvos fel is írta

Vélhetően éppen ennek tudható be, hogy miközben maga a jelentés is megállapította: a magyar állam – nyilván adófizetői pénzből, de kormányzati döntés alapján – keveset, a lakosság viszont nagyon sokat költ egészségügyre, a magánkiadások jelentősen befolyásolják a túlélési esélyeket. Rettenetesen megnőttek például az állampolgárok gyógyszerkiadásai:

A hazai közforgalmú gyógyszerpiacon 2017-ben 703 milliárd forintnyi orvosság fogyott, ebben benne vannak a recept nélkül, szabadon beszerezhető (vitaminok, láz és fájdalomcsillapítók, vagy egyéb) készítmények is.

Az utóbbi években az állami gyógyszer-támogatásra költhető összeg (amelyet durván megvágott az Orbán-kormány) apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es és 2015-ös év kivételével – minden évben nőttek a betegterhek is.

Miközben a magyarok egészségi mutatói az uniós államok átlagánál lényegesen rosszabbak, nálunk a legmagasabb a betegek által fizetendő önrész. 

Beszédes adat, hogy míg a második Orbán-kormány első évében, 2010-ben a betegek a vényköteles készítmények árából átlagosan csaknem 40 százalékot fizettek térítési díjként, addig a tavaly átlagosan 2512 forintba kerülő orvosságok dobozonkénti árának már 51,2 százalékát kérték el tőlük a kasszánál.

Ráadásul az átlagos magyar tavaly 70 918 forintért vásárolt gyógyszert, ebből az orvos által felírt szerek 54 600 forintba kerültek a patikában.

Eközben sok olyan vényköteles termék van, aminek 4-5 ezer forintos havi adagját 2018-ban már mindösszesen 100 forinttal támogatja az állam, így a patika egy fillért sem engedhet az árból. Mindez azt is jelenti, hogy rengetegen egészen egyszerűen képtelenné váltak kiváltani szükséges orvosságaikat. Erre hívta fel a figyelmet Kincses Gyula egészségügyi szakértő is egy, az 1001 orvos a hálapénz nélkül Facebook-csoportban közzétett adatsorral. 

Gyula Kincses

Bizonyosan én reagálom túl, de nekem ez felfoghatatlan. Nem tudom mennyi ebből a rossz compliance, mennyi a mélyszegénység és mennyi a polipragmázia. De hogy a háziorvosi rendszerben felírt...

„Nem tudom mennyi ebből a rossz compliance, mennyi a mélyszegénység és mennyi a polipragmázia. De hogy a háziorvosi rendszerben felírt cardiovascularis készítmények közel felét ki sem váltják, az nekem tényleg drámai" – írta a nyilvános bejegyzésben Kincses. Az egészségügyi szakértő ráadásul ezzel nemcsak a pénzhiány és az ellátási zavarok, egészség-edukáció közötti szoros összefüggést, hanem azt is egyértelművé tette, hogy a gyógyszerellátás gondjai szintén hatással lehetnek a magyar emberek várható élettartamára.

Alapellátásban felírt és kiváltott gyógyszerek aránya betegségcsoportok szerint – a szívgyógyszerek felét nem váltják ki a betegek

Fotó: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Mindeközben Magyarországon majdnem félmillióan élnek olyan településen, ahol nincs gyógyszertár a Magyar Gyógyszerészi Kamara januárban nyilvánosságra került adatai szerint. A legtöbbször kisfalvakról van szó, ahol sok az idős ember. Nekik buszozniuk kell az orvosságokért, ami nem csak sok időt vesz el, de több száz forintba is kerül. El lehet képzelni, hogy annak, akinek az utazási költség is gondot okoz, miféle terhet jelent a felírt gyógyszerek rendszeres kiváltása, ahogyan akár csak az orvoshoz jutás, s gyógyszer-felíratás.

Márpedig az Eurostat szerint Magyarországon a 75 évnél rövidebb ideig élők 41 százaléka úgy halt meg, hogy az orvostudomány és a technika mostani állása szerint meg lehetett volna menteni az életüket. A magyar adat a hetedik legrosszabb az EU-ban. A legtöbb elkerülhető halál Romániában volt.