Az idei tavaszi óraátállítás más lesz, mint a többi

Vészesen közelítünk március utolsó hétvégéjéhez, ami hagyományosan a tavaszi óraátállítás ideje. Ám ez sajnos egy olyan hagyomány, amit annak is tartania kell, aki nem szeretné. 2024-ben viszont kegyes lesz hozzánk a naptár, ugyanis a szokásosnál több időnk lesz megszokni, hogy az utóbbi fél évben megszokottnál egy órával korábban kell felkelni. 

Nem túlzás kijelenteni, hogy senki sem szereti az óraátállítást. Főleg a tavaszit nem, amikor hajnali 2 óráról tekerjük előre a mutatókat hajnali 3 órára, így ezzel az utolsó márciusi vasárnapunk egy órával rövidebb. Szakemberek szerint a szervezetet is megviseli a változás, 2-3 napra van szükség, hogy hozzászokjunk.

Idén azonban nagyon kedvezően alakul a naptár. Ritkábban fordul elő, hogy húsvétvasárnapra esik az óraátállítás, ami azt jelenti, hogy eggyel több napunk lesz megszokni az új rendszert, mivel egy extra pihenőnapot kapunk, a húsvéthétfőt. A gyerekek rugalmasabbak, de az ő szervezetükre is hatással van ez az időszak. Ők viszont éppen a tavaszi szünet adta szabadságot élvezhetik az óraátállítás utáni héten, így talán nekik sem lesz olyan megterhelő, amikor április 8-án újra iskolába kell menni, immár egy órával korábban.

Az óraátállítás előnyös is lehet

A nyári időszámításnak köszönhetően több természetes fény van az esti órákban, ami kevesebb mesterséges világítást igényel, ezáltal kevesebb villanyszámlát kell fizetnünk. A hosszabb nappaloknak köszönhetően az emberek hajlamosabbak lehetnek több időt tölteni szabadban, aktív tevékenységeket végezni, ami javíthatja az egészséget és a jó közérzetet. 

Van egy olyan érv is az óraátállítás mellett, hogy csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma, valamint az esti betörések száma is.

Mégis utálja szinte mindenki

Napjainkban több mint hatvan országban működik több-kevesebb sikerrel óraátállítás, és szinte mindenhol azon gondolkoznak, hogy törölhetnék el. Vita tárgya, hogy a téli vagy a nyári maradjon.

G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke szerint az emberi szervezetre hatással van a kialakult ritmus megváltoztatása, de ennek mértéke eltérő lehet például a kor vagy az egészségi állapottól függően. Vérnyomásértékek, pulzusszám, testhőmérséklet, bizonyos hormonok szintjének emelkedése. Vannak, akik egy nap alatt átállnak, mások napokig, akár hetekig is kínlódnak ilyenkor.

(Kép forrása: Pexels)