Évtizedekig nyögjük Orbán gigahitelét

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát – amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is – 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Igennel a Fidesz–KDNP képviselői szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum tízmilliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani – írja az MTI.

Az orosz és a magyar fél minden költségvetési évet megelőző hat hónappal megállapodik a következő költségvetési időszakban felhasználandó hitel összegéről. Az előzetesen benyújtott tervhez képest le nem hívott összegekre az orosz állam rendelkezésre állási díjat számít fel.

A kölcsönt 2014 és 2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi erőmű 5-ös és 6-os blokkja üzembe helyezéséhez legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

Vizsgálat nélkül döntöttek Paks 2.-ről

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshez nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez annak a pernek a tárgyalásán derült ki, amelyet az Energiaklub – a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével – indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.

Továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről, mivel ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a kért információk nem is léteznek – közölte az Energiaklub. A szakpolitikai intézet szerint a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez.

Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják, és így tíz évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a per során korábban az derült ki, hogy nem is az NFM az adatkezelő, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban. Csakhogy a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél – vonja le a következtetést az Energiaklub.

Putyinnak jó

A lengyel belpolitikai válságot kirobbantó Wprost című hetilap hétfőn újabb lehallgatási jegyzőkönyveket tett közzé. Włodzimierz Karpiński lengyel pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a PKN Orlen, a lengyel olajtársaság elnöke többek között Orbán oroszbarátságát, valamint a Mol és Hernádi ügyeit taglalja – írja az

A beszélgetésre a lap szerint 2014 januárjában került sor – ugyanebben a hónapban született meg a megállapodás Orbán és Putyin között az újabb két paksi blokk felépítéséről. A Hogyan tett jót Orbán Putyinnal? címmel ellátott részben a lengyel politikai-gazdasági csúcselit két tagja minimum kemény szavakkal illeti az orosz–magyar egymásra találást.

„Orbán úgy lesz*pta neki [Putyinnak], hogy bazmeg, feláll a farka tőle. Két atomreaktor Magyarországon, tízmilliárdos hitel az oroszoktól...” – mondta a lap szerint az olajtársaság elnöke.