Az elemzők szerint még csak most jön az európai energiaválság neheze
Az elemzések szerint 2023-ban a legrosszabb forgatókönyv szerint az Európai Unió 57 milliárd köbméteres gázhiánnyal nézhet szembe. Az energiaválság megoldására alkotott tervek megvalósítását már 2022-ben elindították, mégis, sok szakértő szkeptikus.
Nagyban befolyásolhatja a helyzetet a kínai és francia atomenergia-termelés alakulása, és bár az EU bízik a fogyasztáscsökkentésben, a megújuló energiaforrásokban és a közös piaci beavatkozásban, sok elemző szkeptikus. Az anyagi kiadásokat jelzi, hogy a német kormány 440 milliárd eurót különített el az energiaválság leküzdésére – írja a Telex.
Bár az orosz-ukrán háború miatt hozott szigorú uniós szankciók a mai napig nem érintik a gázkereskedelmet, Vlagyimir Putyin orosz elnök valójában már az ukrajnai hadművelet előtt erősen letekerte az orosz gázcsapot. Az elemzők még a háború előtt rámutattak, hogy sem az Európai Uniónak, sem Oroszországnak nem kedvezne, ha ez megtörténne, ennek ellenére egyik fél gazdasága sem omlott össze az elmúlt évben. A helyzet azonban a frontvonal egyik oldalán sem rózsás.
Az energiaválságot tovább mélyítő tényezők
Európa norvég és algériai vezetékes import növelésével, fogyasztáscsökkentéssel és (jelentős részben még mindig orosz) cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának felpörgetésével kezelte a helyzetet. Az előrejelzések azonban a 2023-as évet még nehezebbnek látják az elmúlt évnél. Részben az Északi Áramlat kiiktatása miatt, részben attól függetlenül is 2022 év végére erősen elapadt az orosz import, tehát várhatóan idén még kevesebb gáz jön majd az orosz vezetékeken, és az sem zárható ki, teljesen leáll.
Az unió helyzetét tovább nehezítheti, ha Kínában lecseng a koronavírus járvány, akkor majd ismét megnő a jelenleg alacsony energiaigény, és ahelyett, hogy a kínai vásárlók eladnák a tartalékaikat, maguk használják majd fel. Az sem bizonyos továbbá, hogy az időjárás továbbra is Európa oldalán áll majd, és lehetővé teszi a spórolást. Az unió országai jelentős tartalékot halmoztak fel az idei télre, de ez csak átmeneti könnyebbséget jelenthet.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. december 21., 21:36
A skandináv országokat sem kíméli az orosz-ukrán háború miatti európai energiaválság. Svédország felkészült a hosszú télre és a nagyobb áramkimaradásokra.
Gazdaság
2022. december 6., 17:15
Az energiaválság példátlan lendületet adott a megújuló energiaforrások piacának, a következő öt évben megduplázódhatnak a kapacitások – hangsúlyozza a Nemzetközi Energiaügynökség keddi jelentésében.
Külföld
2022. december 6., 13:51
A németországi háztartások több mint kétharmada kevesebbet fűt az idén, mint tavaly – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
„Az IEA elemzése szerint ha 2023-ban az EU számára legrosszabb forgatókönyv valósul meg, azaz az orosz vezetékes import nullára csökken, és Kínában helyreáll az LNG-igény, akkor 57 milliárd köbméteres hiánnyal néz szembe Európa egy év alatt”
– foglalja össze a Telex.
Az erre a helyzetre reagáló tervek végrehajtása már folyamatban van
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen december közepén a 2023-as prioritásokról elmondta: további 15 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztást, illetve fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások engedélyeztetését és telepítését, fejleszteni kell az energetikai infrastruktúrát és a tagállamok közti gázmegosztás rendszerét, le kell fölözni az energiakereskedők és termelők extra profitját. „Egy piaci korrekciós mechanizmussal ki kell küszöbölni a piaci gázárak időleges elszállását; valamint egy közös uniós gázbeszerzési rendszert kell létrehozni, hogy az EU jobb alkuerővel léphessen fel a világpiacon.”
Az extraprofitadóról még szeptemberben egyeztek meg az uniós vezetők: 20-60 százalékos sarcot vetettek ki az energiaipar elszállt profitjára, illetve a megújuló energiaforrások és a hőszivattyúk engedélyeztetésének felgyorsításáról, illetve a közös gázbeszerzések rendszeréről 2022 novemberében született egyezség.
Orbán Viktor az azeri áramimportban látja a megoldást
Magyarországra déli irányból még jön az orosz gáz. A Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj is kibúvót kapott az uniós olajembargó alól. Orbán Viktor az azeri áramimportban bízik, míg Szijjártó Péter külügyminiszter idei katari látogatása után azt mondta, a kilátások nem fényesek; a nagyobb alkuerőt képviselő Németország is csak 2026-ra tudott lekötni katari földgázt. Az orosz energia feladása senkinek sem lesz olcsó.
(Kiemelt képünk: 2022. december 27., Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Sassnitz: A "Coral Favia" LNG-tankhajó Sassnitz kikötője előtt horgonyoz. Fotó: STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
