Európai Bíróság: a magyar állam fizessen, mint a katonatiszt

A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat.

 

2022. március 10., 11:34

Szerző:

Az uniós joggal teljesen ellentétesnek és kártérítési jogalapnak minősítette az Európai Bíróság a magyar földtörvény zsebszerződések megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit – írja a hvg.

A magyar jogszabály a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban 2013-ban kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak.

A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.

Konkrét ügyekben már négy évvel ezelőtt kimondta az uniós bírói fórum, hogy jogellenes bontották fel ezeket a szerződéseket.

 

Most a Grossmania nevű gazdasági társaság keresetében hoztak döntést. A Grossmania Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja volt, amelyeket Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületek vonatkozásában szerzett meg. Miután haszonélvezeti joguktól megfosztották a tagjaikat, a Grossmania e jognak a törlésével szemben nem élt jogorvoslattal. Akkor fordultak bírósághoz, amikor a két magánszemély sikerrel támadta meg a jogszabályt az Európai Bíróságon, amely kimondta, hogy “a szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának elvével”. 

Az uniós bíróság kimondta: “a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. Az ilyen intézkedések mindenekelőtt abban nyilvánulhatnak meg, hogy a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogokat visszajegyzik az ingatlan-nyilvántartásba.” 

Az ítélettel az Európai Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, viszont a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja.

(Kiemelt kép:  Budapest, 2013. június 21. Orbán Viktor miniszterelnök (j), Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (k) és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter (b) az új földtörvény elfogadása után az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. június 21-én. MTI Fotó: Soós Lajos)