Európa Tanács: Emberi jogsértések várnak a menedékkérőkre Magyarországon
Az Európa Tanács (ET) lett emberi jogi biztosának Magyarországról szóló mai közleményében így fogalmaz: a magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet.
Nils Muižnieks biztos néhány hete Magyarországon járt, hogy személyesen győződjön meg az itteni menekültügyi helyzetről. Budapesti látogatása után nem sokkal, december 10-én az emberi jogok világnapján kiadott állásfoglalásában így fogalmazott a menekültválság kapcsán:
„Nagy kihívást jelentettek a nagy számban érkező menekültek minden országnak, de nem szabad elfelejteni, hogy emberi lényekről van szó, akik azért jöttek Európába, mert azt hitték, hogy itt az ő méltóságuk és életük is számít. Ha ezek az országok nem változtatnak a mostani katasztrofális hozzáállásukon, értelmét vesztik Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglalt alapelvek.”
Mostani, Magyarország menedékkérőkkel kapcsolatos hozzáállását, eljárását kifogásoló közleményét két, Ausztriából Magyarországra történő visszatoloncolással kapcsolatos ügy kapcsán tette közzé.
A biztos a tízoldalas elemzésben számos kifogással illeti a magyar menekültügyi rendszert, illetve azt, ahogyan az elmúlt hónapokban a kormány szervei a menekültválságot kezelték. Az egyik fő kifogás, hogy a magyar hatóságok Szerbiát úgynevezett biztonságos harmadik országnak tekintik (ellentétben az ENSZ Menekültügyi Hivatalának véleményével). Problémásként emelte ki az emberi jogi biztos többek között a szögesdrót kerítést, a bevándorlási ügyintézés visszásságait,a menekültellenes kormányzati propagandát, a menekültek kifogásolható ellátását és körülményeit. Nils Muižnieks emlékeztetett: a Magyarországra menekülők nagy többsége háború sújtotta országból, konfliktuszónákból érkezik ide.
A magyar külügyi tárca erre válaszul kiadott közleményében azt állítja: a magyar menekültügyi szabályozás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak.
Szijjártó szerint Magyarország 2015-ben 391 ezer illegális bevándorlónak biztosított szállást és ellátást. „Magyarország mindenkinek menedéket biztosít, aki erre valóban jogosult. Azonban Magyarország nem határos Szíriával. Nincs olyan emberi jog, miszerint a menedékkérő végigvándorolhat fél Európán, és eldöntheti, hogy ő hol szeretne élni. Azok, akik biztonságos országok során haladnak keresztül, nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók” – tette hozzá a miniszter.
A miniszter az ET-biztos másik felvetésére úgy reagált, hogy a menekültellenes hangulatot nem a magyar hatóságok gerjesztik, hanem a Kölnben és más városokban elkövetett szexuális bűncselekmények és lopások.
