Erre költi a pénzünket az MNB alapítványa
Február végén hatalmas vihart kavart annak a törvénynek az elfogadása , amely a jegybank vezetőinek fizetését radikálisan megemelte és egyúttal titkosította az MNB milliárdokkal gazdálkodó alapítványainak a költéseit. Bár a pontos részleteket nem ismerjük, a civilszervezeteket nyilvántartó bírósági oldalon közzétett beszámolókból néhány következtetést azért le lehet vonni.
Az MNB egyik alapítványát, a budapesti Úri utcában (a Budai Várnegyedben) bejegyzett Pallas Athéné Domus Animae Alapítványt többek között a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatására, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására, a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatására, felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek segítésére, az oktatási tevékenység fejlesztésére, valamint kutatóhelyek létrehozására és támogatására hozták létre.
A szervezet éves beszámolói közül egyelőre csak a 2014-es tevékenységükre vonatkozó beszámolójuk érhető el a nyilvános bírósági oldalon. (A tavalyi évre vonatkozó beszámolót majd májusban kell beadniuk.)
A 2014-es dokumentumból kiderül: az alapítvány 25,4 milliárd forintot könyvelt el befektetett eszközként, saját tőkeként 54,2 milliárd forintot tüntetett fel. Az is látható ezekből az adatokból, hogy különböző pénzügyi műveletekből az alapítványnak 1,3 milliárd forintnyi bevétele keletkezett. Személyi jellegű ráfordításokra 152 milliót költött az alapítvány 2014-ben, míg 8 millió külföldi tanulmányutakra, 10 millió PhD programokra, 9 millió konferenciák támogatására ment el. 72 millió forintot költöttek el könyvek és tanulmányok kiadásának támogatására, 6,8 milliót a pénzügyi kultúra fejlesztésére.
Az alapítvány kuratóriuma, a felügyelő szerv elnöke és tagjai összesen 68 millió forintot kaptak egy év alatt (2014-ben). A bírósági oldalon közzétett beszámolóból kiderül az is, hogy a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány reprezentációra, üzleti ajándékokra 15,1 milliót költött, azaz ilyen célokra havi több mint egymillió forint közpénz ment el.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága korábban az MNB alapítványaival kapcsolatos súlyos kritikát fogalmaztak meg, többek között az alábbiakat:
„Az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon: felhasználásuknál sem a közpénzügyi, sem az akkreditációs szabályok nem érvényesülnek. Sérül a támogatott intézmények autonómiája, mivel a pénzügyi támogatás elnyerése és megőrzése érdekében alkalmazkodniuk kell az »adományozó« nyílt vagy burkolt elvárásaihoz, amelyek a programok tartalma mellett a személyi feltételekre is kiterjednek.”
Az MNB-alapítványok jogi lépéseket helyeztek kilátásba az állásfoglalás kapcsán.
A Fővárosi Ítélőtábla februárban úgy döntött, közérdekből nyilvánosak az MNB-alapítványok által nyújtott támogatások adatai. Az MNB alapítványai ezt vitatják, ezért jogorvoslatért fordultak a Kúriához.
