Ennél zavarosabb és gyanúsabb hátterű gyógyszállók még nem nagyon épültek
A 2014. október 12-i helyhatósági választás előtt három nappal egy romos környéken, a pécsi Ipar utcában tették le egy 92 szobás, mintegy 1,6 milliárd forintból megvalósuló, egészségturizmusra alapozó, úgynevezett medihotel alapkövét. Az ünnepségen megjelent a befektető Könyvelőház Kft. ügyvezetője, Waller Kornél, valamint Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere. A luxusszállodát, amely egymilliárd forint európai uniós támogatást kapott a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül, eredetileg 2015 nyarán tervezték átadni, de az alapkőletétel után hónapokig egyetlen kapavágás sem történt. Aztán 2015. május 11-én Waller Kornél újra letette a négycsillagos egészségturisztikai hotel alapkövét, igaz, már nem Pécsett, hanem Siófokon, a Vitorlás utca 14. szám alatt, ahol akkor – lerobbant állapotban – a Hotel Yacht Klub állt. Az egymilliárdos uniós támogatást – amely a beruházás 70 százalékát fedezi – a siófoki projektbe is sikerült átvinni, de a szobák száma 92-ről 70-re apadt. A beruházás ettől kezdve a siófoki hotel felújítását, korszerűsítését és kibővítését jelentette, az átadást augusztusra tervezték.
A projektzáró eseményre 2015. november 30-án került sor. Ekkorra a szállodát átkeresztelték Hotel Yacht Wellness and Businessre, és a pályázati kedvezményezett Könyvelőház Kft. is nevet változtatott SH-Fejlesztő Kft.-re. A sikeres befejezést valószínűleg az tette lehetővé, hogy az SH-Fejlesztő Kft.-be bekerült a Wallis Asset Management Zrt., amelynek részvényeit a Wallis Portfolió Kft. birtokolja – ez a cég az egyik leggazdagabb magyar, Veres Tibor tulajdonában van.
A szerző felvétele
Nem volt ilyen szerencséje másik két, hasonló konstrukciójú és tárgyú beruházásnak. A négycsillagos besorolású Dél-Dunántúl Medihotelt Villánykövesd külterületére tervezték, a célcsoportot elsősorban szerb, horvát, osztrák és német turisták jelentenék, magas színvonalú egészségfejlesztő-egészségstabilizáló célú kezeléseket kínálnának nekik. A mintegy 1,2 milliárd összköltségű, 24 szobás szálloda megépítését 800 millió forinttal támogatta az Európai Unió. Ugyanebben az időben kezdődött az esztergomi Egom Medhotel építése egy elhanyagolt városi területen, és a szlovák határ közelsége miatt szintén elsősorban a külföldi egészségturizmusra alapozták a gazdasági tervet. Ez a beruházás 871 millió forint uniós pályázati támogatásban részesült. Mindkét szállodát 2015-ben akarták megnyitni, de a projektek időközben elakadtak.
Az okokat keresve elsőként a Baranya megyei turizmusfejlesztés első emberéhez, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőhöz fordultunk, de válaszra sem méltatott bennünket. Akárcsak az azóta megszűnt Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. A feltűnő hallgatás miatt tüzetesebben megvizsgáltuk a két beruházás projektcégének vállalkozói hátterét. Mint kiderítettük, a cégek pénzügyi helyzete meglehetősen zűrös, instabil, de ez valahogy elkerülte a pályázati támogatásról döntők figyelmét.
Mindkét gyógyszálló építtetője a mogyorósbányai székhelyű Geone Építőipari Kft., amelynek tulajdonosa Kovács László, aki a biztonság kedvéért mindkét szállodaprojektre létrehozott egy-egy céget. A villánykövesdi létesítményre a 2012-ben alapított Dél-Dunántúl Medihotel Kft.-t, amelynek fő tevékenysége a szőlőtermesztés, és amely ellen 2014 óta minden évben végrehajtást rendelt el a NAV – ezek közül az egyik jelenleg is hatályos. A másik társaság a szintén 2012-ben alapított Egom Medhotel Kft., amelynek fő tevékenysége az általános járóbeteg-ellátás, és amely cég ellen szintén több végrehajtás is folyamatban van az Opten céginformációs rendszer adatai szerint.
Az Egom Medhotel Kft. a beruházás megkezdése után bevásárolta magát a tavaly óta felszámolás alatt álló, izgalmas előtörténetű New Deal Invest Kft.-be. Ez utóbbi céget 2010-ig a kecskeméti Oláh Gyula képviselte, akit a NAV bűnügyi igazgatósága mozdított ki az ügyvezetői székből, miután bűnszervezetben elkövetett adócsalás gyanújával eljárás indult ellene. Ingatlanjaiban többek között egy Ferrarit, egy Bentley-t, egy sport Mercedest, valamint egy tengeri jachtot foglaltak le a fináncok. A bűnügyi filmeket idéző történetben a fényűző életvitelű Oláh Gyula és társai ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség több mint hárommilliárdos adócsalás miatt emelt vádat. A hosszan elhúzódó per elsőfokú ítéletét a tervek szerint idén hirdették volna ki, de az akkor már szabadlábon védekező Oláh Gyula és felesége nem jelent meg a bíróságon. Ügyvédjük bejelentette, hogy a házaspár Mexikóba utazott, majd néhány hónap múlva a bíróságot egy hivatalos levélben arról értesítette a belize-i hatóság, hogy ezekkel a személyi adatokkal egy férfi és egy nő halálos balesetet szenvedett náluk, a testük a felismerhetetlenségig összeégett. Ekkor megszüntették az Oláh házaspár elleni büntetőeljárást. Megjegyzendő: Belize-ben a DNS-vétel nem feltétele egy holttest azonosításának.
A két gyógyszálló szerkezetkész ugyan, de beüzemelésükhöz még kellene néhány száz millió forint, és látván a két projektcég anyagi helyzetét, nem valószínű, hogy saját erőből képesek lesznek befejezni a beruházást. Kovács Lászlót hiába hívtuk többször is, nem vette fel a telefonját.
Meglepő módon a Nemzetgazdasági Minisztérium kesztyűs kézzel bánik a két projekttel, miközben ugyanebben az időszakban a szintén milliárdos kisteleki gyógyszállóval kapcsolatban a tárca nem volt kíméletes: ott sem készültek el időre, emiatt a közelmúltban szerződést bontottak a kedvezményezett Royal Casa Kft.-vel, és kötelezték a céget a 882 millió forint uniós támogatás visszafizetésére.
Kérdéseinkre a minisztérium sajtóosztálya röviden csak annyit válaszolt, hogy „a villánykövesdi Dél-Dunántúl Medihotel-projekt befejezési határideje még nem járt le. Az esztergomi Medhotel esetében a projekt befejezését helyszíni szemle során ellenőrizzük, csak ezután tudunk bővebb tájékoztatást nyújtani.”
A minisztériumi válasz több mint meglepő. Egyrészt mindkét projekt hivatalos befejezési határideje lejárt, másrészt az esztergomi Medhotel esetében a tárca jogi és felülvizsgálati főosztálya szabálytalansági eljárást is indított a projektcég ellen, miután a 2016. december 13-i helyszíni szemle jegyzőkönyvei szerint a szálloda, valamint annak egészségügyi részlege nem üzemelt, holott akkor már a támogatásból megvalósult beruházásnak „a fenntartási időszakát” írtuk.
Vajon a két agyonhallgatott, pályázati pénzből megvalósuló beruházás projektcégeit ki fogja kihúzni a bajból? Ki veszi majd át, és mennyiért a két szállodát? Kinek hozhat hasznot, ha töredékáron juthat hozzá befejezés előtt álló létesítményekhez?
