Ennek az ételnek az elfogyasztása lehet az oka annak, hogy egyesek 100 évig élnek

Costa Ricán, Szardínián, a japán Okinava-szigeteken, a kaliforniai Loma Lindában és egy apró görög szigeten, Ikarián az emberek jelentős része, főként a férfiak, kifejezetten jó egészségi állapotban élik meg a századik születésnapjukat. A kék zónák legismertebb kutatója (az elnevezés is tőle ered) Dan Buettner, de forgatott már a helyszíneken az On the Spot alkotópárosa, Cseke Eszter és S. Takács András is.

Érdekesség, hogy míg a köztudatban az terjedt el, hogy a rokoni kapcsolatban álló nők és férfiak házassága rontja a család genetikai állományát, a leszármazottak betegesebbek, gyengébbek lesznek és megnő a korai halálozások száma, addig a kék zónákban élőknél épp az ellenkezőjét figyelték meg. 

Egy olasz kutatócsapat azt írta egy korábbi publikációjában, hogy „a rokonok közötti gyakori házasságkötések és az alacsony bevándorlási ráta miatti magas beltenyésztési arány fokozatosan csökkentette a genetikai készlet változékonyságát, és elősegítette olyan genetikai jellemzők megjelenését, amelyek megvédik a helyieket a halálozás fő okait jelentő betegségektől, különösen idősebb korban.”

Ez a hipotézis persze önmagában nem lehet magyarázat a kék zónában élők extra magas, születéskor várható élettartamára. Egy másik tényező – a kutatók szerint – a táplálkozás. 

A kék zónákban élők étrendjében rengeteg a hüvelyes, gyakorlatilag a napi étrend fő alkotóeleme a bab.

Erre az információra többen is ráharaptak, az utóbbi években egyre több olyan gasztronómiai weboldal, étterem nyílt világszerte, amely fő mottója volt a hosszú élet lehetősége és a babételek közötti párhuzam. 

Ez az állítás erősen megkérdőjelezhető, mert az, hogy ki mennyi ideig él, több tényező együttes függvénye – mondta el megkeresésünkre Felek Mihály dietetikus. Ilyen tényező a genetika, amivel sajnos egyelőre nem sok mindent tudunk kezdeni. Genetikai tulajdonságainkat, a különböző betegségekre való hajlamainkat nem tudjuk befolyásolni, de a hajlamosító tényezőket (amennyiben tudjuk, hogy egyáltalán milyen betegségekre vagyunk hajlamosak), életvitelünkkel tudjuk csökkenteni, ezzel együtt az esélyét a betegségek kialakulásának. Hangsúlyos, hogy csökkenteni tudjuk az esélyét és nem kiküszöbölni a betegséget – tette hozzá Felek Mihály. 

A szakértő szerint nem létezik olyan élelmiszer (divat superfood-nak is nevezni), ami bármilyen komoly hatással bírna az emberi élet meghosszabbítására. Mint mondja, érdemes mindig komplexen nézni a rendszert, mert nem lehet egy élelmiszert kiemelni a sorból, hogy egészséges vagy netán a hosszú élet titka, mindig magát az étrendet és a hozzá társuló életvitelt kell figyelembe venni. 

Vegyük azt a példát, hogy valaki, aki genetikailag hajlamos a tüdőrák kialakulására, az általa vélt superfood-ot fogyasztja, de mellette dohányzik, keveset mozog és még a táplálkozása is rendszertelen, jó eséllyel ki is fog alakulni nála a tüdőrák, de törvényszerűségek nincsenek – fogalmazott a dietetikus. 

Ha rákeresünk az interneten a babbal készülő ételek receptjeire, több száz találatot kapunk. Ez sokat segít, ha valaki nem tudja, mit kezdjen ezzel az alapanyaggal a menzás babfőzelék, a jókai bableves és a bográcsban rotyogó babgulyás szentháromságán kívül.

De nem menjünk el szó nélkül a bab jellegzetes, „negatív hatása” mellett sem, ami a babételek elfogyasztása után jelentkezik a bélrendszerben. A CNN cikke szerint lépcsőzetes szoktatással elkerülhető a puffadás, a bélben lévő baktériumok ugyanis képesek alkalmazkodni a megváltozott étrendhez.

Ez így csak részben igaz, ugyanis konyhatechnológiai eljárásokkal valóban lehet csökkenteni a puffasztó hatást, ilyen például a főzővíz leöntése, a passzírozás, vagy a pürésítés, de ennek ellenére előfordul, hogy egyes embereknél ezek a módszerek sem elég hatékonyak – hangsúlyozta Felek Mihály. A babban lévő szénhidrátok emésztéséhez szükséges enzim hiánya miatt a bélbaktériumok fogják lebontani azokat, ami több-kevesebb gázképződéssel jár. 

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos betegségekben (Irritábilis bél szindróma, Crohn, Colitis ulcerosa, reflux) terhesség esetén érdemes kerülni, vagy csökkenteni a fogyasztásukat, a tünetek elkerülése érdekében. 

Esténként és sportoláskor is érdemes kerülni a bab fogyasztását, mert álmatlan éjszakákat és kellemetlen szituációkat okozhat 

– mondja a dietetikus. 

A bab egy értékes élelemforrás, még ha nem is segít száz százalékig biztosan abban, hogy száz évig élünk, ha a napi étrendünk központi elemévé tesszük. A bluezones.com tíz pontban sorolja fel az előnyeit. Egyebek mellett olcsó, könnyen variálható más alapanyagokkal, magas a rost tartalma és minél színesebb, sötétebb, annál magasabb az antioxidáns tartalma. 

(Kép forrása: pexels.com)