ELTE TÁTK Hírlevél

ELTE Társadalomtudományi Kar | 2009. szeptember 10.

Intellektuális és környezeti válsággal is szembenézni kényszerül Európa

A címben szereplő megállapítással foglalhatók össze az európai szociálpolitikai elemzők éves konferenciájának főbb megállapításai. Az idén az ELTE Társadalomtudományi Kara szervezésében Budapesten megtartott rendezvényen a szakértők kifejtették, újra kell gondolni a jóléti államok környezethez való viszonyát, szegénység felfogását és kollektív döntéshelyzeteit.

2010. szeptember 2-a és 4-e között az ELTE Lágymányosi kampuszán, az ELTE Társadalomtudományi Kara Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke szervezésében került megrendezésre az európai szociálpolitikai elemzők és oktatók informális hálózata, az ESPAnet éves konferenciája. A nyolcadik alkalommal megtartott szakmai találkozóra minden eddiginél több, mintegy 320 vendég érkezett szerte a világból. A résztvevők a szociálpolitika válságra adott válaszainak legkülönfélébb aspektusait mutatták be legújabb kutatásaikon keresztül. Szó volt az országok többségében egyre nagyobb teret nyerő „aktivizálási” programokról csakúgy, mint az átalakuló családpolitikákról vagy nyugdíjrendszerekről.

A konferencia programjában három kiemelt előadás szerepelt olyan világhírű társadalomtudósokkal, mint Ferge Zsuzsa akadémikus, Professzor Ian Gough, valamint Professzor Abram de Swaan.

A plenáris előadók közül Ian Gough, a London School of Economics kutatója kifejtette, a gazdasági válsággal együtt komoly környezeti válságra is választ kell adniuk Európa államainak. A szakértő véleménye szerint le kell mondanunk a folyamatos gazdasági növekedés mítoszáról, miközben csökkentenünk kell a környezetterhelést, különösen a jóléti rendszerek által okozott környezeti terhelést. Hangsúlyozta, meg kell változtatnunk az újraelosztás rendszerét a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság alapján, amelyhez a zöld adót és egyéni széndioxid-kvóta bevezetése is javasolt. Gough professzor hozzátette a hosszú távú fenntarthatóság érdekében csökkenteni kell a munkában töltött időt és megváltoztatni a munkaidő „elosztását”, amivel nem csupán a munkanélküliség lenne redukálható, de az embereknek több ideje jutna társas kapcsolataikra, a családjukra és a civil élettérben való részvételre is.

Előadása során Abram de Swaan, a holland szociológia emblematikus egyénisége a globalizáció, a gazdaság és a társadalompolitika egymásra hatását vizsgálta. Szerinte nem csupán gazdasági és társadalmi a válság, amivel Európának szembe kell néznie, de egyre több jel utal arra, hogy a kontinens országainak intellektuális válsághelyzettel is meg kell küzdeniük. Swaan szerint új magyarázatokat kell adni a gazdaság működése és benne az emberek döntési mechanizmusainak leírására. Úgy véli, a racionális döntések elmélete már képtelen magyarázni a kollektív tettek, a közjavak létrehozásának mechanizmusát. Hozzátette, a környezeti válság éppen egy ilyen, kollektív lépésre késztető helyzet.

Ferge Zsuzsa magyar akadémikus előadásában kiemelte, meglátása szerint az egyenlőtlenségek és a szegénység természete változóban van. Úgy látja, míg korábban bizonyos javak, például műszaki cikkek birtoklásával sikerrel mérték a szegénységet, ma számos országban előfordul, hogy jóval nagyobb arányban rendelkeznek az emberek televízióval, mint ahányan például hetente egyszer képesek húst venni, tehát nem éheznek. A szakértő szerint Európa keleti felét a civilizációs javak alapvető hiánya mellett érte a neoliberális fordulat, majd a válság, míg a már kiépült, jól működő jóléti rendszerek hatékony védelmet tudtak nyújtani az embereknek a teljes lesüllyedés ellen. Ferge éppen ezért úgy találja, növekszik az egyenlőtlenségek és a szegénység tekintetében az eltérés Nyugat- és Kelet-Európa között. Zárószavaiban hangsúlyozta, az Európai Uniónak erre a jelenségre reagálnia kell, ha nem akarja, hogy az Európai Unió alapértékei megrendüljenek.

A lakosság fele érzi szegénynek magát a Fülöp-szigeteken

Friss kutatási eredmények szerint a Fülöp-szigeteken élők fele, azaz több millió család tekinti magát szegénynek. A kutatás arra is rávilágított, hogy az elmúlt hónapokban a lakosság harmada éhezett.

Drámai mértékű szegénység

A Social Weather Station (SWS) független felmérése szerint a fülöp-szigetekiek fele, azaz mintegy 9,4 millió család tekinti magát szegénynek. Ugyanakkor a kormány szerint az év első felében húsz éve nem tapasztalt lendülettel nőtt az ország gazdasága. A hivatalos adatokból az derül ki, hogy 2010 első hat hónapjában 7,9 százalékos növekedést ért el a helyi gazdaság.

A felmérés készítése során a kutatók nem a bevett kategóriák (pl.: egy főre jutó jövedelem) alapján mérték a szegénységet, hanem a megkérdezettek helyzetértékelésére, közérzetére voltak kíváncsiak. A válaszadók a szegény, nem szegény vagy elfogadható anyagi helyzetű kategóriák választhattak családjuk anyagi helyzetének leírására.

Az eredmények szerint a lakosok jelentős része még az éhezést is megtapasztalta az elmúlt három hónapban. A megkérdezettek 38 százaléka szerint egy vagy több alkalommal is előfordult, hogy önhibáján kívül nem volt mit enniük. Ez az arány mintegy 7,2 millió családot takar.

A kutatók adatai szerint a szegénység és az éhezés a falusi régiókban a magasabb. A mezőgazdasági területeken élők 58, a városiak 44 százaléka érzi magát szegénynek a júniusi felmérés szerint.

Az SWS márciusi felméréséhez képest mindkét adat azt mutatja, a fülöp-szigetekiek rosszabbnak tekintik életkörülményeiket, mint korábban. Ez év márciusában a megkérdezettek 43 százaléka (8,1 millió család) minősítette magát szegénynek, és 31 százalék (5,9 millió család) számolt be tartós vagy átmeneti éhezésről.

Nem vonzó karrier a termelés

Friss felmérés szerint az amerikaiak alig harmada javasolná gyermekének, hogy a termelési szektor felé orientálja pályaválasztását. Sokak számára ennél a karrieropciónál még a pénzügyi szféra is vonzóbb, pedig egy évvel ezelőtt még fordított volt a helyzet.

A technológiáé és az energiáé a jövő?

A Deloitte tanácsadó cég és a Manufacturing Institute közös felmérése szerint az amerikaiak 30 százaléka javasolná gyermekének, hogy olyan szakmát válasszon, amivel a gyártási, termelési szektorban tud majd elhelyezkedni. Bár ez az arány megegyezik az egy évvel korábban mértekkel, az iparág így is csak a hatodik a vizsgált karrieropciók közül.

A felmérés szerint az Egyesült Államokban a technológiai és energiaügyi szektor a legvonzóbb, de sokan választanák az egészségügyi szférát és a kommunikációhoz köthető szakmákat is. A termelési szektort a legkevésbé vonzó kiskereskedelem elé, de a pénzügyi szolgáltatások mögé helyezték. Egy évvel ezelőtt, érezhetően a gazdasági válság hatására, a termelési ágazatot még a pénzügyi szféra elé helyezték a megkérdezettek.

A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a válaszadók többsége úgy véli, az ipari termelés hozzájárul a nemzetgazdaság biztonságához és az életszínvonal fenntartásához, éppen ezért az erős termelési ágazat kiépítése és fenntartása elsőbbséget kellene, hogy élvezzen a gazdaságpolitikában. A jelek szerint megváltozott a szakmunkák megítélése is, és az amerikaiak a termelés kapcsán már nem képzetlen, koszos és veszélyes körülmények között dolgozó munkásokat vizionálnak, hanem úgy látják, a gyártás fejlett technológiai körülmények mellett jól képzett szakmunkások részvételével történik.

A kutatók szerint a gyártási szektor némileg ellentmondásos megítélését az magyarázza, hogy a megkérdezettek többsége úgy gondolja, a nemzeti ipari termelés hosszú távon inkább gyengülni, mint erősödni fog, ezért nem tartják tanácsosnak, ha valaki ebbe az irányba orientálódik.