Elsőre Kósa Lajos feleségének ígérték a 800 milliót, csak utána íratták a mamára
Újabb adalék a Kósa Lajost mindenképpen kínos helyzetbe hozó, 1300 milliárd forintos örökségéről szóló közjegyzői okiratok megjelenése után, hogy a Népszava birtokába jutott egy újabb közjegyzői okirat, amelyből kiderül: miután a „csengeri hölgy”, Szabó Gáborné Kósára bízta állítólagos örökségét, hogy vegyen belőle állampapírt,
2013 áprilisában papíron megajándékozta a miniszter feleségét, Porkoláb Gyöngyit 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami az akkori árfolyamon több mint 800 millió forint volt.
A megajándékozott politikusfeleség pedig a jelek szerint tudomásul is vette az ajándékozási nyilatkozatot. A közjegyzői okirat szerint Szabó Gáborné első ízben 2013. április közepén jelentette ki a többi Kósa-iratból már ismert Tóth Ádám közjegyző – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke – előtt, hogy a politikus feleségét megajándékozza ezzel az összeggel.
Erről okirat született, amelyet a közjegyző tértivevényes küldeményként elküldött Kósa feleségének, Porkoláb Gyöngyinek. Mivel az ajándékozott nem tiltakozott ellene, az ajándékozási nyilatkozat májusra érvényessé vált. A már érvényes ajándékozási nyilatkozatról szeptemberben újabb közjegyzői okirat született. Ezt 2013. szeptember 16-án kézbesítették a címzettnek, a kézbesítés tényéről pedig szeptember 20-án vettek fel egy újabb – szintén lapunk birtokába került – jegyzőkönyvet. Azaz a megajándékozási eljárás minden mozzanatáról született egy közjegyzői irat.
Kósa Lajos rendszeres látogató volt a Szabó családnálAz ügyet kirobbantó Magyar Nemzet korábbi cikkéből azonban kiderül, hogy az ajándékozó hölgy meggondolhatta magát, mivel szeptember végén már új dokumentum született: ebben már Kósa édesanyja lett a megajándékozott.
A Népszavának nyilatkozott Szabó Gáborné ügyvédje, Helmeczy László is csak annyit mondott, hogy az általa megtekintett iratok alapján úgy tűnik, ugyanarról a 800 millióról van szó.
Az ajándékot előbb Kósa Lajos felesége kapta volna, majd később inkább a politikus édesanyja lett a kedvezményezett. Helmeczy ugyanakkor azt cáfolta, hogy tényleges büntetőeljárás folyna védencével szemben. (Ám akkor miért védenc, s nem képviselt a hölgy? – a szerk.)
Megírtuk: a Magyar Nemzet által korábban bemutatott – Kósa által valósnak elismert – közjegyzői irat szerint a politikus 2013 januárjában szerződést kötött Szabó Gábornéval, hogy utóbbi állítólagos 4,3 milliárd eurós, 1300 milliárd forintnyi németországi örökségéből magyar állampapírokat vásárol. Erről az ügyletről született 2015-ben egy újabb közjegyzői irat, amiből az is kiderült, hogy Szabóné teljes körű rendelkezési jogot biztosított Kósának az egyik hazai bankban vezetett, megint csak állítólag csillagászati összegű devizaszámlájához.
Később a Magyar Nemzet olyan dokumentumok tartalmát is ismertette, amelyek szerint Kósát és egy másik magánszemélyt meghatalmaztak arra, hogy mint részvényes részt vegyen a csengeri hölgy állítólagos résztulajdonában álló svájci légi közlekedési cég közgyűlésén. Arra is jogot kaptak, hogy egy svájci bankszámláról 25-25 millió eurót vegyenek fel. A megnevezett cég azóta cáfolta, hogy Szabó Gábornénak bármilyen részesedése lett volna a vállalatban.
Kósa korábban azt mondta, hogy a csengeri hölggyel 2012-ben vette fel a kapcsolatot, ám 2016-ban kiderült számára, hogy csaló, aki arra használta a miniszteriális kapcsolatot, hogy kölcsönöket vegyen fel. Ugyanakkor a 168 Óra is megírta: valójában Kósa még tavaly novemberben is együtt szerepelt a csengeri iskola főtámogatójaként az asszonnyal, aki most intézi a korábbi megbízások felmondását. Ráadásul lapunk azt is elsők között tette közzé, hogy ennek ellenére a Kósa közvetlen munkatársainak számító Fiák István és Orendi Mihály – mellesleg mindketten a politikus által elnökölt Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) vezetői – jelenleg is résztulajdonosok egy ingatlancégben az asszonnyal.
Megszólalt a csengeri „háztartásbeli”
– Egészen 2008-ig az átlagemberek mindennapjait éltem a férjemmel – kezdett a történetbe az asszony. – Ő határőrként dolgozott, én pedig alkalmi munkákat vállaltam a mezőgazdaságban vagy a cukrászatban. Békésen neveltük a négy gyermekünket, és örültünk az unokáinknak. Egy nap azonban kiderült, hogy létezik ez a mesés vagyon, amely az enyém, és nagyságrendileg 1300 milliárd forintot ér. Kaptunk belőle valamennyi előleget, amit megpróbáltunk befektetni. A fiam például boltot és kocsmát nyitott belőle. Adakoztunk is, amennyit tudtunk, segítettünk a környezetünkben élőknek. Amikor a pénz elfogyott, kölcsönkértünk barátoktól, ismerősöktől, abban a tudatban, hogy nemsokára visszaadjuk majd – elevenítette fel a kezdeteket Szabó Gáborné Matkó Mária a Blikknek.
– Kósa Lajost 2012-ben kerestük meg Orendi Mihályon (a korcsolyázószövetség alelnöke – a szerk.) keresztül. Orendit már régebb óta ismertük, a sógora volt az ügyvédem. Azért szerettem volna Debrecen vezetőjével találkozni, mert egy hotelt akartunk vásárolni, ami az FHB tulajdonában volt. Ekkor azonban már látszott, hogy akadozni fog a hagyatéki eljárás, így előre tisztázni akartam a feltételeket, mielőtt belevágtam volna. Amikor Kósa meghallotta, mekkora összegről van szó, azt tanácsolta, hogy a maradékot fektessem állampapírokba. Ezután évekig nagyon jó kapcsolatot ápoltunk, rendszeresen járt hozzánk, az asztalunknál evett. Soha azonban egy fillért nem kaptunk tőle, és nem is adtunk pénzt neki. Csupán ígéretek, előzetes megállapodások születtek, amelyeket közjegyzői okiratba is foglaltunk.
Kósa Lajos és Szabó Gáborné
Fotó: BlikkA Blikk most azt írta, a hagyatéki eljárás elmondása szerint azonban bonyolultabb volt, mint amilyenre Szabóék számítottak, és hiába vártak, a pénz nem érkezett meg, ráadásul házkutatás is történt náluk a hagyaték miatt. Az asszony és ügyvédje állítja: nincs folyamatban eljárás ellene, s háziőrizetben sincs.
– Kósa Lajos legutóbb 2017 márciusában volt nálunk, és novemberben beszéltünk telefonon. Jóbarátunk volt, utána azonban már nem vette fel a telefont. Én az év elején megbetegedtem, szívburok- és mellhártyagyulladásom volt. A férjem pedig nem bírta tovább a nyomást az adósságaink miatt, és öngyilkos lett, előtte azonban az iratok egy részét eljuttatta a Magyar Nemzethez. Arra gondolt, hogy a nyilvánosság majd megvéd minket, és tisztázni tudjuk magunkat. Álmunkban se számítottunk arra, hogy bűnözőnek kiáltanak ki – folytatta az asszony. – Most nehéz időszakon megy keresztül a családunk. Csengerben nem mernek beszélni velünk, csak 4-5 olyan család van, amely tartja még velünk a kapcsolatot. Én a botrány kirobbanása után napokig sokkos állapotban voltam, mostanra szedtem össze magam. Sem Kósa Lajost, sem Orendi Mihályt, sem másokat nem csaptam be, az okiratok engem igazolnak. Mégis feljelentéssel fenyegetnek, és csalóként emlegetnek – mondta az asszony a lapnak.
Kósa Lajos csak a neki kiadott kormányzati paneleket, köztük a nő korábbi elítéléséről, valamint csalóként való megnevezéséről szólót tudta megismételni a Blikk megkeresésére.
