Előrehozott büntetésnek nincs helye
Senyei György decemberi jelölése és megválasztása az Országos Bírói Hivatal élére meglepetés, jó hír volt a magyar bírák többségének számára. Az új elnök ugyanis nem tartozott azok közé, akiket az OBH korábbi vezetője, Handó Tünde viharokat kavaró módon nevezett ki bírósági vezetőnek. Sőt, bár Senyei pályázott a Fővárosi Ítélőtábla élére, Handótól nem nyerte el a posztot. A Fővárosi Ítélőtábla polgári gazdasági ügyszakos megbízott tanácselnöke, aki korábban banki és hitelpereket tárgyalt, parlamenti megválasztásakor 164 leadott szavazatból 151 igen szavazatot kapott, ami az általános bizalom ritka jele a mélyen megosztott magyar politikában.
Handó Tündét, az OBH korábbi elnökét november 4-én választották alkotmánybíróvá, azaz felfelé buktatták, hiszen megosztó tevékenysége nemcsak itthon okozott botrányokat, hanem nemzetközi szinten is kínossá vált, miközben Magyarország ellen folytatódott a hetes cikk szerinti eljárás az Európai Unióban. Az Európai Bírói Egyesület tavaly Magyarországra küldött tényfeltáró bizottságának egyik tagja, Gerhard Reissner, a Nemzetközi Bírói Egyesület volt elnöke a 168 Órának adott interjúban arról beszélt: egyfajta alkotmányos válságot láttak a bíróságokon. Reissner főbíró szerint ennek oka az volt, hogy az OBH elnöke akadályozta a bírói önigazgatás szervezetét (OBT) törvényes feladatának ellátásában: abban, hogy ellenőrizze őt.
A bíróságok elnökei november végén meglepő hangnemű hálálkodó levéllel búcsúztatták Handó Tündét, s ebben aranykort, mérföldes lépteket emlegettek. Egy kivétellel aláírásukkal tettek hitet amellett, hogy a volt elnök támogatásával „az Alaptörvény szellemének legjobb értőivé, a merőben új eljárásjogi kódexrendszer legfelkészültebb alkalmazóivá váltunk, iránymutatásod mellett a digitális fejlődés motorjai és a társadalmi felelősségvállalás számos területének nagyszerű példái lettünk (…) a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket.”
Az új OBH-elnök háttér-tájékoztatója utáni rövid interjúban erre is rákérdeztünk:
A magyar bíróságok vezetői levelük alapján azt gondolják, hogy 2012 óta a bírósági szervezet „mérföldes léptekkel haladt előre”, története „aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott”. Ez azt mutatja, hogy a bíróságokon lojalitásra optimalizált rendszer alakult ki, azok lettek vezetők, akikkel az OBH korábbi elnöke szimpatizált. Lehet-e ugyanazzal a vezetői gárdával a minőségre és a függetlenségre építő munkát végezni?
Ön abból a levélből idézett, melyet november végén publikált a sajtó, és ez a dokumentum egy letűnt kor terminológiáját idézi. Azt, hogy kivel és hogyan tudok majd együtt dolgozni, nyilvánvalóan csak az idő mutathatja majd meg a tapasztalatok és a szakmai felkészültség alapján. Nem egy levél aláírása határozza meg valakinek a képességeit és szakmai hozzáállását. Én csak és kizárólag a tényleges tevékenység, a szakmai jártasság alapján tudok majd véleményt mondani, tapasztalataim alapján fogok döntést hozni.
A vezetői pályázatok ügyéről egyébként Senyei György a háttérbeszélgetésen elmondta: bár fontosnak tartja a demokratikus bírói testületek, az összbírói értekezletek, a kollégiumok véleményét, ám a bírósági vezetők kinevezés és nem választás útján kerülnek posztjukra. Előfordulhat, hogy egy-egy pályázatot eredménytelennek nyilvánítanak, hiszen a kinevező joga, kötelessége és felelőssége, hogy a bírósági vezetőket pozícióba helyezze. Ám elengedhetetlenül fontos, hogy az ilyen határozatokat meg kell indokolni. Az indoklás jelentőségét az új OBH-elnök nem véletlenül emelte ki. Handót éppen azért érte sok kritika, mert több pályázatot megfelelő indoklás nélkül érvénytelenített, majd ideiglenesen megbízott egy-egy hozzá közel álló vezetőt, aki az esetek többségében egy később kiírt újabb pályázat után elnyerte a kinevezést is.
Az első eset, amikor Senyei György törvényszék élére nevezhetett volna ki vezetőt, rögtön a pályázat érvénytelenítésével végződött. A Szegedi Törvényszék elnöki posztjára egyedül a korábbi elnök, Tárkány-Szücs Babett pályázott, ám őt csak fél évre bízta meg az OBH elnöke. Ugyanakkor kezdeményezte, hogy a törvényszéken induljon eljárás az ügyelosztási rend vizsgálatára. Később olyan súlyos, a Szeviép-ügyet, Czeglédy Csaba perét is érintő összeférhetetlenségek gyanúja merült fel, amelyek miatt Senyei már teljes körű tényfeltáró vizsgálatot rendelt el Szegeden a megbízott törvényszéki elnök irányító tevékenységének tisztázására. A Kúria pedig a múlt héten kizárta a Szegedi Ítélőtáblát a Szeviép-ügy tárgyalásából, és arra a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki.
Az OBH új elnöke a háttérbeszélgetésen azt is elmondta, hogy fontosnak tartja az Országos Bírói Tanáccsal a partneri együttműködést, amelynek alapja, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsák a másik hatáskörét. A 168 Órának adott interjúban felidéztük a Nemzetközi Bírói Egyesület volt elnöke, Gerhard Reissner főbíró álláspontját arról, hogy az OBT csak akkor képes megvédelmezni a magyar bírák függetlenségét, ha tagjainak jogállása lehetővé teszi befolyásmentes munkájukat.
Sajtóbeszélgetés az Országos Bírói Hivatal elnökével– Európa több országában a bírói tanácsok tagjai a legfelsőbb bíróságok tagjaihoz hasonló díjazást és garanciákat kapnak. Ön megfelelőnek tartja-e az OBT-tagok jogállását, például azt, hogy munkájuk minden technikai feltétele pont attól az OBH-elnöktől függ, akit ellenőrizni hivatottak?
Én az Országos Bírói Tanáccsal megválasztásom óta következetesen együttműködöm. Tiszteletben tartom, fontosnak tartom a tevékenységüket, és partnerként tekintek erre a testületre. Folyamatban van a póttagok megválasztása országszerte, az OBT tehát belátható időn belül kiegészül a törvényes létszámra. A testület működésével, hatáskörével kapcsolatban ügydöntő jelentőséget annak tulajdonítok, hogy 2012-ben módosultak az OBH elnökének jogkörei, és azt a Velencei Bizottság
is elfogadhatónak tartotta. Európában eltérően szabályozzák a kontrollt ellátó szerv tevékenységét s azt is, milyen hatáskörei vannak, ezzel kapcsolatban indokolt lehet egy nemzeti jogokat összehasonlító tanulmány beszerzése. Úgy gondolom, hogy az Országos Bírói Tanács széles hatáskörrel és jogkörrel rendelkezik, például az OBT választja a fegyelmi bírókat, a tagok munkájához pedig biztosított a tárgyalási kedvezmény.
Senyei György tájékoztatóján tartózkodott attól, hogy elődjét bírálja, ám paradigmaváltással ér fel, hogy az eddig meghatározó mennyiségi szemlélet helyett a minőségire helyezi a hangsúlyt. Mint mondta, a két évnél tovább húzódó ügyek korábban elsőbbséget élveztek, és előfordulhatott, hogy a gyorsítás érdekében egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont szükségessé vált az ítélet felülvizsgálata – így az ügy végül tovább tartott két évnél. Az új OBH-elnök kifejtette, az ügyhátralék folyamatos csökkentése nem mond ellent annak, hogy a bíróságok olyan megalapozott ítéleteket hozzanak, amelyek kiállják a felülvizsgálat próbáját. Mint mondta, különbséget kell tenni elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között.
Egy ügy elhúzódik, ha bírói mulasztás vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le időben, vannak azonban olyan eljárások, amelyek esetében a jogvita összetettsége, a peres felek vagy vádlottak nagy száma, a szükséges bizonyítások miatt tart sokáig az eljárás. Senyei György megfogalmazása szerint a bíráknak le kell küzdeniük a „két éven túli fóbiát”. A jogkereső állampolgároknak természetesen jogos igénye, hogy ügyüket minél előbb elbírálják, ez azonban soha nem jelenti azt, hogy azonnal ítélet születik. A bíróságok központi igazgatási rendszerének vezetőjét lapunk arról is kérdezte, hogy ő milyen kritériumok alapján ítéli meg a bíróságok esetében a minőségi munkát.
Az ítélkezéssel, a határozatokkal összefüggésben az alap a másodfokú, illetve a felülbírálati határozatok tartalma – válaszolta. – Azért fontos, hogy a tartalomról beszéljünk, mert nem feltétlenül csak és kizárólag a helybenhagyott ítélet minősülhet jónak, megalapozottnak. A megváltoztatott ítélet adott esetben legalább olyan alapos és megfelelő lehet, ha egy fellebbviteli fórum egy adott jogkérdést másképpen értékel.
Az OBH elnöke a háttérbeszélgetésen kifejtette, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmi ágak szétválasztása nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéleteit ne lehetne kritizálni. Látni kell viszont, hogy az ítéletek bírálata gyakran valójában a jogszabályok kritikája. Értsd: a politikusok által megfogalmazott kifogások túlnyomó részéért maga a politika, legalábbis a törvényhozás tartozik felelősséggel, hiszen a bírák a törvények alapján hoznak ítéletet.
Senyei György folyamatban lévő ügyekről nem kívánt nyilatkozni, azt viszont érthetőnek nevezte, hogy a közvélemény igen érzékenyen reagál az emberölési ügyekre, különösen a kisgyermekeket vagy időseket érő támadásokra. A győri gyermekgyilkossággal kapcsolatban kifejtette: sajnos ilyen tragédiák időről időre ismétlődnek az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke az eset hátterében tehát nem lát bírói hibát. Senyei azt is kifejtette: bármilyen jogos is a közvélemény felháborodása egy-egy bűncselekmény ügyében, előrehozott büntetésnek nincs helye. Ebből az következik, hogy az előzetes letartóztatásba vétel indoka nem lehet az, hogy ezt a közösség vagy annak szószólói örömmel nyugtáznák.
A Pesti Srácok portál videóinterjút forgatott a számára biztosított időben. Kérdésükre az OBH-elnök kifejtette, hogy a jövőben nem kíván civilszervezetek által tartott érzékenyítő tréningeket engedélyezni bírák továbbképzésének keretében. Oktatásokat ezután a bírák szakmai elöljárói, a legkiválóbban képzett szakemberek és az egyetemek jogi fakultásainak kiemelkedő tanárai tarthatnak majd. A bírósági ügyekben több mint figyelemre méltóan tájékozott szerkesztőség vezetője azt is tudakolta, hogy a gyöngyöspatai kártérítésekről rendelkező bírák jártak-e ilyen érzékenyítő tréningen. Erre a bírósági vezető napokon belül ígért választ.
Az OBH elnöke későbbi felvilágosítást ígért a 168 Órának arra a kérdésére is, hogy szerinte mi az oka annak, és milyen reakciót érdemel, hogy a Bírói Tanácsok Európai Hálózatának felmérése szerint Magyarországon az ügyelosztást az ügyvédek ötven százaléka aggályosnak tartja.
Erre a kérdésre csak igazgatási és jogi elemzés eredményeképpen lehet felelni. A vizsgálat után kialakított álláspontomat közlöm önökkel.
