Előny a hátrányból

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó program vezetője, Kullmann Ádám leszögezi: ezek a települések nem azért „elmaradottabbak”, mert – mondjuk – kevesebb európai uniós támogatást kaptak. Földrajzi helyzetük, gazdasági, társadalmi viszonyaik, illetve a perifériákra vonatkozóan sokszor hátrányos szabályozás miatt kerültek ebbe a kategóriába. Hogy hátrányukat leküzdjék, ahhoz persze önmagában nem elég az EU-forrás. Változtatni kell a szabályozási-működési környezeten, hogy ne egyszeri fejlesztés, hanem valódi felzárkózás valósulhasson meg.

Startra készen

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) programja révén összesen 96,9 milliárd forint jut a harminchárom leghátrányosabb kistérség felzárkóztatására. Õk lényegében verseny nélkül pályázhatnak.

Hogy miként is? Az érintett önkormányzatoknak január végéig kellett benyújtaniuk végleges tervezetüket, fejlesztési „jövőképüket” (elkészítésükben szintén segített az NFÜ).
A beadott koncepciókat zsűrizik, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség majd csak a pontosított programok alapján írja ki a pályázatokat. Mégpedig éppen a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára. Az egyedi eljárásnak az a célja, hogy közülük egyik se maradhasson ki az uniós társfinanszírozásból.

A Bátonyterenyei kistérség tizennégy települést fog össze Nógrád megyében. Központja Bátonyterenye. A város polgármestere, Lavajné Dóka Éva azt mondja: startra készen várják programcsomagjuk elfogadását. Reméli, még idén befejeződnek az előkészületek, s 2010-ben indulhat a kivitelezés.

A Bátonyterenyei kistérségben már a gazdasági világválság előtt is 22-23 százalékos volt a munkanélküliség. Azóta tovább romlott a helyzet. Egyre többen fordulnak segélyért az önkormányzatokhoz. A kistérség – a felzárkóztató program keretében – 2,3 milliárd forint összértékű beruházást hajthatna végre: ebből mintegy 2,1 milliárd uniós forrás.
– A kistérség minden polgármestere azonnal megértette a felzárkóztatás lényegét: most nem arra van szükség, hogy utakat, járdát, buszmegállót építsünk. Olyan programokat szeretnénk megvalósítani, amelyek a térség jövőjét és fennmaradását szolgálják. Ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a munkahelyteremtést és az oktatást támogató fejlesztéseknek – magyarázza Dóka Éva.

A tervek szerint

A 21-es út mentén, Bátonyterenye külterületén épülő húszhektáros ipari park – a tervek szerint – már rövid távon is ötszáz, hosszabb távon pedig akár ezer munkahelyet biztosítana a kistérségben élőknek. Az övezet létrehozására, teljes infrastruktúrájának kiépítésére 400 millió forintot különítenek el a pályázati keretből.

A kistérség hátrányos helyzete amúgy előnyt jelent a befektetőknek. A betelepülő vállalkozások ugyanis járulékkedvezményeket kapnak, illetve kedvezőbb feltételeket gépek beszerzéséhez. Nem utolsósorban: kisebb, sokszor mindössze harmincszázalékos önerő mellett pályázhatnak állami forrásokra is. A Bátonyterenyei kistérség az uniós támogatásból 700 millió forintot fordítana vállalkozások segítésére. Nem csoda, hogy már többen is érdeklődtek. Például egy mátranováki vasipari cég szívesen létrehozna külön kis gyáregységet Bátonyterenyén: 150 embert foglalkoztatna.

Lavajné Dóka Éva úgy véli:

– A kisebb vagy közepes vállalkozások előnye, hogy noha kevesebb dolgozónak, de biztos munkahelyeket tudnak garantálni. Az ipari park jótékony hatásai – a munkaképes kereslet ideáramlása, az iparűzési adó, az ingyen étkeztetésre és segélyre szorulók számának csökkenése – már rövid távon megmutatkozhatnak.

A támogatás másik jelentős részét hosszú távú fejlesztésre szánja a kistérség. Elsősorban az oktatás színvonalának emelésére.

– A jó szakképzés hosszú távon megtérülő befektetés. Ezzel talán azt is el tudjuk érni, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével ne költözzenek el innen. De tisztában vagyunk azzal is: az idetelepülő vállalkozásoknak nincs idejük kivárni, hogy felnőjön egy szakmunkás-generáció. Ezért 125 millió forintot elkülönítettünk felnőttképzésre – teszi hozzá Dóka Éva.

Időközben a Dél-Dunántúl régióban már lezárult az NFÜ zsűrizése. Ott is komplex, az oktatási színvonal fejlesztését, a foglalkoztatottság növelését és a lakhatási, egészségügyi körülmények javítását célzó programokat állítottak össze az érintett önkormányzatok.

A Barcsi kistérségben például ösztöndíjjal támogatnák a szociálisan rászoruló fiatalok tanulását. Roma Kistérségi Foglalkoztatási Koordinációs Hálózatot alakítanának ki, illetve úgynevezett „termelőiskola” épülne Barcson, amely a 16–25 éves fiatalok munkaerő-piaci integrációját segítené.

Az Élet Színháza

A Tamási kistérségben a felzárkóztatás során kiépülne a közüzemi csatornarendszer és a szennyvízelvezetés. De – egyebek mellett – elindítanák a Kiút programot is: szociális munkások segíthetik a munkaerőpiacról kiszorultakat. Azokat, akiknek egyébként minimális lenne az esélyük az elhelyezkedésre.

A Tamási kistérség talán egyik legérdekesebb kezdeményezése az Élet Színháza program – roma gyerekeknek. Célja a társadalmi integráció – drámapedagógiai eszközökkel. Így szeretnék elérni, hogy roma fiatalok kezelni tudják az ellenük irányuló diszkriminációt.

Lavajné Dóka Éva összegzésképpen azt mondja:

– Nagyon bizakodóak vagyunk.

E lehetőségek nélkül rendkívül nehéz lenne a kistérségünk felemelkedése. Remélem, hogy Bátonyterenye és a környező települések egy éven belül kikerülhetnek a „leghátrányosabb” kategóriából.