Előfordulhat-e, hogy a titokszobáról Demszky nem tudott?

Szabadai Viktor, megerősítve a főpolgármester érvelését az

ATV Egyenes Beszédcímű adásában elmondta, hogy a 2006-os koalíciós megállapodás értelmében a közgyűlés egy fős szavazattöbbségét minden egyes szavazáskor, minden egyes napirendkor biztosítania kellett a működéshez. A főpolgármester-helyettesek feladat- és felelősségrendszeréről szintén ez a koalíciós megállapodás rendelkezett, s az SZDSZ ügyvivője szerint Demszky nem akart olyan konfliktusba keveredni szocialista helyettesével, ami a közgyűlés működésképtelenségét vagy koalíciós szakítást eredményezhetett volna. Szabadai szerint nyilvánvaló, hogy Demszky Gábor mind a főpolgármester-helyettesnek, mind a szocialista frakciónak többször jelezte, hogy komoly viták alakultak ki a hatásköri területeket és az irányítás jellegét illetően. Az SZDSZ szerint a 2006 után Hagyó Miklós illetőségéhez tartozó területek korábban két és fél főpolgármester-helyettesi portfóliót jelentettek, így soha nem látott hatalmi koncentrációt valósított meg a szocialista politikus – de még ezeket a határokat is többször megsértette. A Hagyó és Demszky közti konfliktust a bizottság SZDSZ-es tagja szerint tovább élezte a Fővárosi Önkormányzat titokszobáinak nyilvánosságra kerülése is, ahol korábban a BKV keretszerződéseit és egyes dokumentumait őrizték.

A BKV-szobák titkai

Szabadai Viktor szerint a BKV felügyeletét ellátó Hagyónak tudomása volt a titokszobákról, ahol a közlekedési vállalat fennhatósága alá tartozó ügyek titkosításával foglalkoztak.

Az ügyvivő felidézte, hogy az ügy 2008 februárjában pattant ki, amikor is néhány képviselő különböző szerződések, keretszerződések nyilvánosságra hozatalát kezdeményezte. Ekkor derült ki, hogy a BKV-nál egyáltalán léteznek ilyen típusú titokszobák, szögezte le Szabadai, aki a titokszobák helyszínéről nem kívánt nyilatkozni, azt állította, ő nem járhatott bennük, s a bizottsági ülésen sem derült fény a pontos helyszínre. Az ügyvivő állítása szerint a bizottsági ülésen nem hangzott el, ki és miért hozta létre ezeket a szobákat.

Szabadai szerint a főpolgármester nem tudott a szobák létezéséről – egészen 2008-ig. Két éve februárban pedig sürgetni kezdte fölszámolásukat, mondta Szabadai, aki hozzátette, a titokszobák nem léteznek, mióta kiderült, hogy akadályozzák a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülését.

A titokszobák fölszámolása után az adatokhoz hozzáférést kaptak azok a képviselők, akik szerettek volna az iratokba betekinteni. A titokszobák, a Horváth Éva-ügy, a főpolgármester-helyettes túlkapásai egyaránt hozzájárultak a koalíció fölmondásához – jegyezte meg Szabadkai.

A szocialisták tudták, de nem mutogatnak

Molnár Zsolt szocialista politikus ezzel szemben azt nyilatkozta ugyanebben a műsorban, hogy Hagyó Miklós nem, csak a korábbi BKV-vezetés hozhatta létre ezeket a szobákat. A szocialista frakció nem mutogat senkire, mondta Molnár, de tény, hogy amint észlelték a BKV működési problémáit, ők átláthatósági javaslatot tettek, amit azonban az SZDSZ és a Fidesz leszavazott. „Lassan eljutunk arra a szintre, hogy mindenért Hagyó Miklós lesz a felelős, ami ebben a városban nem jól sikerült. Meg kéne kérdezni Demszky Gábort, hogy előfordulhat-e olyan, hogy a titokszobáról ő nem tudott. Ha a főpolgármester nem tud, hogy ilyen intézmény van, akkor az egy nagyon súlyos mulasztás a részéről” – fogalmazott Molnár az ATV-ben.

Az MSZP budapesti kampányfőnöke arra is kitért, hogy annak ellenére, hogy Hagyó Miklós felügyelte a közlekedési vállalatot, Demszky Gábornak lett volna lehetősége változtatni, de a városvezető nem talált kivetnivalót Hagyó munkavégzésében, amit az is bizonyít, hogy jutalomban és írásbeli megdicsérésben részesítette tavaly júniusban.