Ellenzéki összefogás: vereséghez éppen elég
Kiszorítja a civileket, drága és még a kritikát is elfojtja – morognak az ellenzéki kis pártok a szocialisták javaslata miatt.
Eddig az volt a baj, hogy az MSZP és a DK nem köteleződött el az előválasztás gondolata mellett. Ezzel először az Együtt hozakodott elő, amikor felállt a tárgyalóasztaltól, s nemsokára követték Szigetvári Viktorékat az ellenzéki egyeztetések kezdeményezői, a Párbeszéd politikusai, mondván: amíg nem látnak komoly elővoksolási szándékot, addig nem folytatják a beszélgetéseket.
Így a Gyurcsány Ferenc vétója miatt – a Liberálisok mellett az Európai Baloldal és a Balpárt is eltűnt a színről – a résztvevőkben amúgy is megfogyatkozott tárgyalások megrekedtek. A DK azóta sem állt elő előválasztási koncepcióval, de a szocialisták most előrukkoltak egy ötlettel (lásd keretes írásunkat), mire a többiek csak a fejüket fogják: ők nem ilyen lovat akartak.
Információik szerint az Együtt vezetése számára nem egyértelmű, hogy az MSZP alkunak szánja a javaslatot, vagy csak blöfföl, igazán nem akar előválasztást, ezért egy elfogadhatatlan koncepcióval állt elő, hogy a szakítás után demonstrálhassa, ő mindent megtett, de a többiek ellenálltak.
Írtunk róla, hogy már nyáron elkezdődött az a folyamat, amelyben Szigetvári Viktorék a „tiszta újak” és a „régi nagyok” pozícióra osztották fel az ellenzéki mezőnyt.
Fotó: 168 Óra archív
– A célhoz vezető út első állomása az lenne, hogy ne a sajtóból értesüljünk az MSZP javaslatáról – mondja a 168 Órának Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja, budapesti elnöke. Szerinte nem jó, ha a nyilvánosság előtt vitatják meg a javaslatokat. Már korábban jelezték, ők külön listát és valódi előválasztást akarnak, azt szeretnék, ha nyitott lenne a verseny, alacsony lenne a megmérettetésbe való belépési küszöb, hogy sok civil és ma még akár ismeretlen jelölt részt vehessen a versenyben.
De a szocialista párton belül is vegyes az ötlet fogadtatása. Sokan az MSZP-ben is attól tartanak: az ajánlat csak alibi, direkt úgy szerkesztették, hogy elfogadhatatlan legyen a kis pártok számára. Így az MSZP és a DK egy külön megállapodás révén – amelyről fővárosi szinten folyamatosan szólnak hírek – beleszólás nélkül állíthatna jelölteket a választásokon. Persze ezzel nem nyernének, de a feltételezések szerint nem is ez a lényeg.
– A cél az, hogy 20-30 politikusunkat konzerválják 2018 utánra is – mondja egyik szocialista forrásunk.
Ezt a verziót erősítheti, hogy a javaslat kidolgozásáért a hírek szerint Molnár Zsolt elnökségi tag, ex budapesti elnök volt a felelős, akit sokan az MSZP egyik legbefolyásosabb politikusának tartanak, különösen a választással és jelöltállítással kapcsolatos ügyekben. A Magyar Idők – a birtokába jutott dokumentumra hivatkozva – nemrég számolt be arról, hogy a DK és az MSZP már megállapodott egymással a tizennyolc budapesti egyéni választókerület felosztásáról. Az érdekeltek által cáfolt értesülés szerint a szocialistáknak tizenegy, Gyurcsányéknak pedig hét egyéni választókerület jutna a fővárosban. A lapunknak nyilatkozó szocialisták szerint ez még mindig nyitott kérdés, de többen utaltak arra: „Miért indítsunk újakat azokon a helyeken, ahol tuti győztes jelöltünk van?”
Hiller István választmányi elnök szerint felmerült az is, hogy a korábban egyéniben nagyon jól szereplő képviselők – hozzávetőleg tíz politikusról van szó, például Kész Zoltán (Veszprém), Oláh Lajos (Budapest) – indulhassanak újra a körzetükben.
– Ezt a nem szocialista javaslatot is meg kellene fontolni – teszi hozzá.
Több MSZP-s az előválasztási javaslat komolytalansága mellett úgy érvel: még saját szervezetük sem tud 106 egyéni körzetben jelölteket állítani, annyira leromlott vidéken a párt szervezettsége. Ennek némileg ellentmond, hogy információink szerint a szocialista elnökség nemrégiben úgy döntött, ahol nem tudnak jelöltjelöltet találni, a választókerületi elnökök indulnak el az előválasztáson.
Mindenesetre érdekes, hogy a jó szervezőtehetséggel rendelkező Tóbiás Józsefet épp most reaktiválta a párt: a hírek szerint az exelnök, aki korábban már felelős volt a pártépítésért, ismét pártigazgatóként folytatja. Tóbiás visszatérése mögött ezen kívül az elnökváltás miatti konfliktusok elsimításának szándéka, valamint mentorának, Baja Ferencnek a befolyásszerző törekvése is állhat.
Az Együtt mellett a Párbeszédben sem tudják mire vélni a szocialista javaslatot.
Szabó Tímea, a párt társelnöke azt azért örvendetesnek tartja, hogy végre az MSZP is benyújtotta a javaslatát. Azt is állítja, pártja néhány hét múlva mind a 106 egyéni jelöltjét be tudja mutatni, így ők teljesíteni tudnák a szocialisták feltételét. Ám ők, amikor egyeztetni hívták az ellenzéki pártokat, azt szerették volna, hogy minél befogadóbb, nyitottabb legyen a folyamat, javasolták, abba vonják be a civileket is.
– Nem a politikát megújító, hanem éppen rezsimkonzerváló a szocialisták javaslata – mondja. A magas belépési küszöbbel (például az MSZP ötszáz ajánláshoz kötné az indulás lehetőségét) pont azokat a civileket, új szervezeteket szorítanák ki, akiket a Párbeszéd javaslatával be akartunk vonni a politikába. Akikkel valóban le lehet váltani a kormányt.
Problémájuk van azzal is, hogy a szocialista elképzelés nem tenné lehetővé az online szavazást.
– A 21. században értelmezhetetlen nem kinyitni az online térben is a részvételt. Ma a politika egyik legnagyobb baja, hogy a fiatalokat nem tudjuk bevonni, márpedig a kizárólag offline szavazás megint ezt a helyzetet konzerválja. Ma már számos olyan technika létezik, amellyel biztonságossá tudjuk tenni a szavazást.
Ráadásul sokaknak költséges lenne vagy más okokból megoldhatatlan 20-30 kilométert utazni oda, ahol a szavazást lebonyolítják.
Fotó: Kovalovszky Dániel
– Az MSZP-s ötlet szerint választókörönként egy helyen lehetne voksolni, azt is az ő irodájukban – mondja Szabó Tímea. Emellett azt is kifogásolják, hogy az indítvány egy szót sem szól sem a miniszterelnökről, sem a listáról.
– A listás javaslat hiánya miatt tűnik leginkább rezsimkonzerválónak az MSZP-s anyag: az nem előválasztás, ha a listán szereplő jelöltekről nem a választók döntenek, a hátsó ajtón át a pártok visszacsempészik lejárt szavatosságú politikusaikat. Ha az a terv, hogy pusztán elbábozzunk egy előválasztást, abban a Párbeszéd biztosan nem tud részt venni – jelenti ki.
Több szocialista beszélgetőtársunk szerint a javaslat nem hagy mozgásteret Szabó Tímea és Karácsony Gergely csapatának: az indítvány az Együtt karjaiba kényszeríti őket. Már korábban írtunk róla, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén nem kizárt, hogy a Párbeszéd összeolvad Szigetváriék szervezetével, amellyel pár éve még választási szövetségben politizált. Ráadásul felmelegítenék azt a négy évvel ezelőtti, Új pólus elnevezésű ötletet, amelyben a Karácsony fémjelezte tervek szerint az új pártok mellett a civil, és ökoszervezetek is részt vettek volna.
Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője szerint ők kitartanak saját indítványuk mellett, tárgyalási alapnak tekintik a szocialisták javaslatát. Korábban azt javasolták, hogy az előválasztás listás módon történjen, az ellenzéki szavazók pártokra szavazzanak, és az így kialakult százalékos arány alapján állítsanak jelölteket a szervezetek. De vegyék figyelembe azt is, hogy a 106 egyéni választókörzet közül vannak nyerhetők, billegők és olyanok, ahol kicsi az esélye annak, hogy ellenzéki szervezet győzzön. Azt javasolták, mindegyik párt egyenlő mértékben kapjon ezekből a körzetekből.
– Az online szavazás mellett is érvelni fogunk, mert az a legköltséghatékonyabb megoldás, tartalékolnunk kell a választási kampányra. Fontos volna, hogy mindenki idejekorán elkezdhesse koncentrálni erőit azokra a körzetekre, amelyekben erős és ahol a legtöbbet tudna hozzátenni a kormányváltáshoz függetlenül attól, mekkora pártról beszélünk. Ez szolgálná leginkább a NER mihamarabbi leváltását. Nem jó, ha valaki csak azért taktikázik, hogy másokat kiszorítson, mert az erőforrásokat von el az ellenzéki győzelemért harcolóktól – mondja.
Variációk előválasztásra
A 168 Óra birtokába került szocialista javaslat lényegében két részből áll: értéknyilatkozatból és konkrét előválasztási koncepcióból. Az előbbi elfogadása az ellenzéki szervezetek együttműködésének feltétele: elkötelezettnek kell lenni a demokratikus intézményrendszer, az egyéni szabadság, a szociális piacgazdaság, az európai uniós tagság és a nyugati szövetségi rendszer mellett. Azt javasolják, hogy ezt a dokumentumot az előválasztásra regisztráló valamennyi szavazó előzetesen fogadja el.A voksolás egyfordulós lenne. A jelöltjelölteknek az indulás előtt ötszáz ajánlást kell összegyűjteniük, ahogyan az országgyűlési választáson is, holott az ellenzéki előválasztási részvétel nyilvánvalóan kisebb lesz. Csak azok a jelölőszervezetek állíthatnak egyéni jelöltjelölteket, amelyek a választókerületek mindegyikében indulnak. Ez jóval szigorúbb elvárás, mint ami a parlamenti választásra vonatkozik. A voksokat a regisztrált szavazók személyesen adják le.
Az előválasztási regisztráció egy hónapig, a szavazás egy vagy két hétig tart. A voksolásra minden választókörzetben legalább egy szavazókört kell fenntartani normál nyitvatartási időben, és minden jelölőszervezet szavazóköri delegáltat állít. Az előválasztások tisztaságát szavazatszámláló bizottság felügyelné, amelynek összetételében a részt vevő szervezetek állapodnak meg.
A Republikon Intézet már 2015 júniusában előállt a maga javaslatával, ami szintén két részből áll: a közös miniszterelnök-jelölt és a 106 egyéni választókerületben induló jelölt személyének kiválasztásából. A miniszterelnök-jelölteknek többhetes országjáráson, kampányon kell részt venniük, eközben zajlanának a helyi képviselőjelölti korteshadjáratok is. A Republikon is fontosnak tartja az értéknyilatkozat intézményét és a regisztrációt, de utóbbit online módon is megengedhetőnek tartaná. Az egyéni képviselőjelöltjelölteknek 250 ajánlást kellene összegyűjteniük, négy hétig kampányolniuk, és a végén a szavazók személyesen döntenének arról, kiket indítanának a választásokon. A kormányfőjelöltnek ötezer ajánlást kellene összegyűjtenie. A regisztráció, a nyilatkozatok aláírása után nyolc-tíz héten keresztül megyénként vitáznának a kormányfőjelölt-jelöltek, a nagyvárosokban, választókerületi központokban történnének a voksolások. A Republikon a szavazatösszesítés után kétfajta folytatást javasol: vagy a legtöbb szavazatot elérő jelölt lesz a győztes, vagy második fordulót tartanak a két, legtöbb voksot összegyűjtő aspiráns részvételével. Ha ez utóbbit fogadják el a pártok, akkor egy online szavazáson döntenének a miniszterelnök-jelöltről.
A Párbeszéd Magyarországért idén nyáron javasolt egyéni kerületi, listás és miniszterelnök-jelölti előválasztást, amelyen a magukat regisztráló állampolgárok online is részt szavazhatnának. A párt szerint a 2017 második felére időzített előválasztási folyamat teljes költsége egymilliárd forint is lehet, amit az átlagosan háromezer forintra taksált mikroadományokból fedeznének – ez több mint 300 ezer ember aktív részvételét és hozzájárulását feltételezi.
Hiller István, az MSZP választmányi elnöke szerint javaslatukkal le akarták zárni a vitát arról, hogy a szocialisták akarnak-e előválasztást, vagy sem. Indítványuk nemcsak az előválasztás konkrét módjáról, hanem értéknyilatkozatból is áll. Ebben rögzítik, hogy az együttműködésnek egy jobb és igazságosabb kormányzás a célja. Az előválasztást országos folyamatként képzelik el, ezért tartják fontosnak, hogy az mind a 106 egyéni körzetben történjen. Arra a felvetésre, hogy a többi párt szerint kiszorítja a kicsi szervezeteket a javaslat, Hiller úgy reagál: indítványuk nem diktátum.
– Mindenki tegye hozzá a saját véleményét – javasolja Hiller István.
Hogy így a civil, szervezet nélküli jelölteknek sincs nagy esélye az előválasztásokon való szereplésre?
Hiller szerint az együttműködés nem csak pártok között létezik, csatlakozhatnak hozzá civil szervezetek is.
– De a magyar törvények szerint a választásokon csak pártok indulhatnak. Ha a civilek jelzik, jelöltet akarnak állítani, akkor az ellenzéki együttműködés pártjai javasolhatják, hogy az illetőt a közös listán indítsák vagy egyéni jelöltként támogassák – teszi hozzá.
És hogy miért csak az offline voksolást támogatják?
– Ahogy az országgyűlési választásokon, az előválasztáson is legyen személyes a szavazás, és választókörzetenként legalább egy helyen történjen. Nem zárhatjuk ki a folyamatból azokat, akiknek nincs okostelefonjuk, internet-hozzáférésük, és mégis támogatni akarnak minket.
Arról is kérdezzük Hillert, hogy közös vagy külön listát képzelnek-e el.
A szocialista választmányi elnök szerint a közös lista összeállítása a pártok közötti egyeztetés kérdése. Az előválasztást pártja fontosabb aktusnak tartja, mint a lista szerkesztését.
Sem Gyurcsány Ferenc pártelnök, sem Varju László alelnök nem kommentálja a szocialista javaslatot, hiába faggatjuk őket. Mindketten azt mondják, tartják magukat ahhoz, amit korábban elhatároztak: nem a nyilvánosság előtt beszélik meg az indítványokat.
Érdekes a DK hozzáállása a folyamathoz. Bár Varju szerint több nemzetközi előválasztási ötletet megvitattak elnökségi ülésükön, mégsem álltak elő saját javaslattal. Azt mondja, amúgy is van több hazai ötlet.
– Lesz közös álláspont – állítja az alelnök.
Optimista vélemény. A kis pártoknak jelen formában elfogadhatatlan a szocialisták javaslata. Nem látszik még, hogy az MSZP csak ígéri vagy valóban hajlandó lesz a benyújtott szövegen változtatni, s ha igen, milyen fórumon fognak erről tárgyalni. Korábban azt mondták, szilveszterig tető alá hozzák a megállapodást.
Már nincs sok idejük.
Nem Gyurcsányra
Gyurcsánnyal nem megy – röviden így foglalható össze a Závecz Research közvélemény-kutatása, amelyet az intézet az egyik ellenzéki párt megbízásából, belső használatra végzett el. A 168 Óra birtokába került reprezentatív felmérés adatai ezer fő személyes megkérdezésén alapulnak, a vizsgálat november 7. és 14. között készült. (Megkérdeztük Závecz Tibort, az intézet alapító ügyvezetőjét, de ő nem kommentálta az értesülésünket.)A Závecz Research kutatása alapján a megkérdezettek 49 százaléka szerint a kormány leváltása érdekében szorosabb ellenzéki összefogásra van szükség. A Budapesten élő megkérdezettek 54, a vidéki városokban élő válaszolók 59 százaléka mondta ugyanezt.
A felmérésből kiderül, hogy az MSZP és az LMP szavazói akarják leginkább az ellenzéki összefogást: előbbieknek 80, utóbbiaknak 77 százaléka. Ez azért is érdekes, mert az LMP politikusai deklarálták, korábbi kongresszusi döntéseiknek megfelelően nem akarnak együttműködni az ellenzéki pártokkal, ők külön méretik meg magukat a választásokon. A DK szimpatizánsainak ehhez képest kevesebb, csupán 61 százaléka együttműködés-párti.
Ám a felmérés szerint nem mindegy, ki van a közös ellenzéki listán. Ha például Gyurcsány Ferenc neve szerepel a névsorban, akkor a többség elutasító: a megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy ebben az esetben nem adja az ellenzéknek a voksát. Csupán 16 százalékuk állítja azt, hogy még ebben az esetben is szavazna a kormányváltó lajstromra. Ez hozzávetőleg 1,3 millió szavazót jelentene. 2014-ben körülbelül ennyien adták le voksukat a vereséget szenvedő ellenzékre. Vagyis Gyurcsánnyal ez a támogatottság csak a második vagy, a Jobbik szereplésétől függően, harmadik helyre lehet elég.
Az MSZP-szimpatizánsok 62 százaléka Gyurcsány közös listás jelenléte ellenére is odaadná a szavazatát, a DK-hívek között pedig értelemszerűen túlnyomó, 91 százalékos többségben vannak, akik minimum nem kifogásolnák Gyurcsány jelenlétét. Az LMP-szavazók körében viszont igen magas, 79 százalékos az ilyen ellenzéki lajstrom elutasítottsága. Vagyis ők akkor hívei az ellenzéki együttműködésnek, ha Gyurcsány nem része a pakknak.
A Medián szerint szeptemberhez képest novemberre több ellenzéki politikus kedveltsége is javult, így Karácsony Gergely (Párbeszéd), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Molnár Csaba (DK) és Juhász Péter (Együtt) támogatottsága. Gyurcsány Ferenc kedveltsége 26 százalékos, amivel a lista alsó részére szorul, igaz, utoljára 2007 novemberében volt ilyen magas a támogatottsága.
Hiller István lapunknak Gyurcsány elutasítottságára úgy reagált: az együttműködés célja, hogy azzal nagyobb legyen az ellenzék támogatottsága.
– A demokratikus ellenzék egysége nagyobb húzóerő annál, mint hogy a listán ki szerepel – mondja.
Varju László, a DK alelnöke nem látta a Závecz Research felmérését, de azt mondja, a Fidesz egy olyan választási törvényt kényszerített rá az országra, ami szükségessé teszi az ellenzéki erők összefogását.
– Vannak, akiknek sokat köszönhetünk azért, hogy dolgoznak az összefogásért, hogy a kormányváltás létrejöjjön. Köztük van Gyurcsány Ferenc is – fogalmaz.A Demokratikus Koalíción belül eddig is lehetett hallani olyan hangokat, hogy Gyurcsány túl erős, ezért félnek tőle az ellenzéki pártok. A DK-sok szerint ezért mondják azt, hogy nem bíznak benne, hogy külön akar indulni a választásokon vagy hogy az MSZP leszalámizásán töri a fejét.
Érdekesség, hogy a Publicus Intézet által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy Budapesten az MSZP a Fidesz után a második legerősebb párt, amely csak a DK-val összefogva is erősebb lenne a kormánypártnál. A Nézőpont Intézet októberben készített telefonos kutatása szerint viszont a fővárosban nemhogy a DK, de az LMP is az MSZP előtt jár.
A Fidesz a Mediánnál a teljes népesség körében 34 százalékon áll, az MSZP 9, a DK 4, az Együtt 2, a PM 1 százaléknyi voksot kapna. A Závecz Research szerint a választókorú népesség körében 27 százalékon áll a Fidesz, 13 százalékon a Jobbik, 11 százalékon az MSZP, 5 százalékon a DK.
A Medián hosszú ideje a legelutasítottabb pártnak méri az MSZP-t. A legutóbbi kutatás során megkérdezettek többsége szerint a szocialista párt és a DK a sereghajtó, ha azt kérdezik, melyik a legszimpatikusabb párt.
