Ellenzék és háború - továbbra is rejtély, mit csinálnának másképp
Noha az ellenzéket saját terveiről kérdeztük az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, leginkább orbánozásra futotta.
Korábbi cikkünkben jeleztük: az ellenzék általános kormánykritikája után arra voltunk kíváncsiak, hogy konkrétan milyen lépésekben kezelné másként hatalomra kerülve a Márki-Zay Péter vezette koalíció az orosz-ukrán háború nyomán kialakult krízist. Ígéretünkhöz híven, az ellenzéki kampányirodától kapott válaszokat változtatás nélkül közöljük. Márki-Zay Péter és az ellenzék több politikusa is bírálta a kormányzatot és Orbán Viktor miniszterelnököt az orosz-ukrán háború kezelése miatt. Többször megfogalmazták: kormányváltás esetén másként kezelnék a krízist.
Mit jelent ez konkrétan?
Azt, hogy mi nem Putyin érdekeit szolgálnánk a magyarok érdekeivel szemben, hanem a magyarok érdekeit Putyinnal szemben. És azt, hogy mi nem Brüsszellel és a NATO-val harcolnánk, hanem Magyarország békéjét védenénk.
Orbán és kormánya minden, szavazásra bocsátott uniós- és NATO szankciót megszavazott, támogatott. Engedélyezték a fegyverszállítmányok áthaladását Magyarországon - kivéve Ukrajna irányába. Önök szerint mit kell még tennie ilyen helyzetben Magyarországnak?
Őszintén beszélnie és nem hazudoznia. És legfőképpen felhagynia a kettős játékkal, hogy miközben bevallja, hogy csak a NATO képes megvédeni bennünket, közben Putyint szolgálja, és az EU-ban egyedüliként még mindig támogatja az oroszbarát propagandájával.
Önök többször is jelezték: amennyiben ilyen értelmű NATO-döntés születne, akár magyar harcoló alakulatokat is küldene Ukrajnába. Bizonyára tisztában van azzal, hogy egy NATO-hadművelet kivitelezése során a tagállamok önként ajánlanak fel a szövetségnek segítséget - vagyis nem a NATO, hanem az adott tagállam határozza meg, milyen erőkkel kíván részt venni a műveletben. Ennek fényében Ön felajánlana egy NATO-hadművelethez magyar, harcoló alakulat részvételét? (Egyéb nemzetközi missziókban Magyarország általában logisztikai vagy egészségügyi támogatóként vállalt szerepet.)
Márki-Zay Péter saját álláspontjáról mindig egyenesen és következetesen beszélt: azt mondta, hogy hazánknak Magyarország biztonságát és békéjét szavatoló NATO hűséges szövetségeseként a szövetség álláspontját kell követnie. Mivel szó sincs arról, hogy bármelyik NATO-tagállam katonákat kívánna küldeni Ukrajnába, sőt, Joe Biden egyértelműen az ellenkezőjéről nyilatkozott, így magyar katonák kiküldéséről sincs szó, ilyet tehát Orbán Viktor és a Fidesz hazugságaival szemben senki nem javasolt. Hogy bennünket csak a NATO véd meg, és ezért nekünk feltétlenül együtt kell működnünk, azt pedig immár a Fidesz-kormány is állítja.
Támogatják-e, hogy a NATO Ukrajna légterét, ukrán kérésre, saját hatáskörében, lezárja?
A NATO döntése értelmében Ukrajna légterében repüléstilalmi övezet létrehozására nincs mód és nincs szándék. Ezzel mi magunk is egyetértünk, helyeseljük a NATO tagjainak döntését.
Az EU az évtized végére látja megvalósíthatónak az orosz energiahordozóktól való tagállami függés határozott leépítését. Ön szerinte ez előbb is megvalósítható?
Az EU ezt az évtized végére, míg számos tagállam korábbra teszi. A Németország által közölt stratégia például meglepően gyors átállásról szól. De minden tagállam más helyzetből indul, más adottságok szerint képes megszabadulni az orosz energiafüggéstől. Magyarország ebben is kivételesen rossz helyzetből indul, mert Orbán Viktor az elmúlt 12 évben végzetesen hibás álláspontra helyezkedett: a megújuló energiaforrások közül, mint amilyen például a szélenergia, ellehetetlenítette vagy visszaszorította, némi előrehaladás csak a napenergia terén történt, de ott is leginkább a kormányhoz közeli köröknek kedveztek. Ezzel szemben az orosz gáz és olaj aránya a hazai importban minden korábbinál nagyobb lett, és semmilyen lépést nem tettek a források diverzifikálására. Sőt, még a Paks 2-t is az oroszokkal építtetnék meg, és a finnekkel ellentétben még most sem hajlandóak elállni ettől. Erre mondjuk mi és velünk együtt lassan az egész nyugati világ, hogy Orbán Viktor nagy hibát követ el azzal, hogy nem a magyar érdeket védi, hanem Oroszországét, és még ma is Putyin kottájából játszik. Ez akkora szégyen, annyira vállalhatatlan bűn, hogy mára az összes volt szövetségese hátat fordított neki, gyakorlatilag felbomlasztotta a V4-eket is azzal, hogy a lengyelek és a csehek elítélték ezért. Ha ezt sokáig hagyjuk, akkor nagyon nagy árat kell fizetnünk – és ezt az árat Orbán Viktor a magyar emberekkel fizettetné meg.
Milyen lépések szükségesek ehhez?
Először is az kell, hogy ne Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke. Akkor ugyanis hazánk végre megszabadulni Putyin béklyójától, és véget érne Orbán hintapolitikája, amivel mindenben kiszolgálja Vlagyimir Putyin érdekeit. És végre hozzájutnánk az EU újjáépítési alapjához, amihez azért nem férünk hozzá, mert Orbán Viktor és köre az elmúlt 12 évben ellopta az uniós pénzek jelentős részét, és nem képes egy hihető, átlátható felhasználási tervet letenni a Bizottság asztalára. Orbán Viktor korábban nagy mellénnyel visszautasította a kedvezményes, a piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételekkel felvehető uniós hitelt is, amit most, hogy a választási osztogatásban felélte szinte az egész hazai költségvetést, mégis felvenne. Ennek viszont az a feltétele, hogy garantáltan tisztán, átláthatóan költsük el ezeket a forrásokat – erre Orbán képtelen, ezért az EU szemében hiteltelen. Mi viszont azonnal meg tudnánk szerezni ezeket a forrásokat, mert elkészítettük az alternatív tervünket. Ezeknek a pénzeknek a felhasználásával, hazai forrásokkal és a vállalati részvétellel rengeteg megújulóenergia-beruházást lehetne finanszírozni, ahogy az EU ezt a pénzek odaítélésénél meg is célozta. Orbán viszont magának és körének akarja ezeket a pénzeket is, ahelyett, hogy a klímavédelemre és az ország energiafüggetlenségének biztosítására fordítaná. Tehát a válaszunk: ha április 3-án Orbán megy, utána a demokratikus ellenzék kormánya és a gyors átállás jön a független és zöld energiaellátásra.
(Kiemelt kép: Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter közös sajtótájékoztatója a budapesti Kossuth téren, 2021.10.08. Fotó: Adrián Zoltán / 168)