Elklikkelve
Komoly gondok sorjáznak a rendszer szimbólumának számító referenciaintézmény, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ körül. Megalapításának kezdete óta finanszírozási gondokkal küszködik. A Klik évről évre már a rajtnál „beragad”, képtelen levezényelni egy normális tanévkezdést. Jelképértékű, hogy a napokban maga az „alapító”, az államtitkár asszony határolódott el művétől, mondván, tudható volt, hogy ez így, ebben a formában nem működik. Hogy értsük ezt? És hogy érzi magát a torz rendszerben a kísérlet alanya és tárgya, a pedagógus? Galló Istvánnét, a Pedagógus Szakszervezet elnökét Buják Attila kérdezte.
– Elég különös hírek keringnek a Klik-ről. Maga az exállamtitkár asszony enyhe távolságtartással méregeti nagy művét. Kritikus hangja sokakat meglepett.
– A nyilatkozatot nem kívánom kommentálni, mert amikor az iskolákat az új, általuk alapított megaszervezet vette át, még váltig bizonygatta: zökkenőmentesen menni fog. A tanárok a változást talán észre sem veszik. Ezzel szemben azt kell mondanom, hogy a Klik komoly működési zavarokkal küszködik. Feltűnőek a finanszírozási gondok. 2012 decemberében döntött arról a parlament, hogy az intézményeket állami felügyelet alá kívánják venni. Az eredeti elképzelés szerint minden intézményt teljes mértékben át kellett volna venniük, ez szinte azonnal módosult is. Az üzemeltetési jogokat (és gondokat) áttestálták az önkormányzatokra.
– A test az önkormányzatoké, a lélek már az államé.
– Pontosan. Ráadásul ez elég későn történt. Az önkormányzatokat is váratlanul érte. De mivel a fenntartást elvették tőlük, a normatívától azonnal megfosztották őket. A gondok egy része ebből származik. Azóta örökösek a viták, kinek mit kell elvégeznie.
– A Klik költségvetését amúgy is szűkösre szabták.
– Másfél év alatt kiderült, hogy most sincs rá fedezet. A Klik-ben azért mentek keservesen a dolgok, mert sohasem tudták igazán, mennyiből gazdálkodjanak. Az eltelt másfél év alatt nemhogy fejlesztésekre nem futotta, a keret még szinten tartásra sem volt elég. Ennek következményei nem mérhetők azonnal, bár már most is érkeznek baljós jelzések. Tanulmányi kirándulások maradnak el, előfordul, hogy az intézmények profiljába vágó programokat nem tudják megszervezni, vagy iszonyatos tortúra árán.
– Ahogy mondják: az állam nehézkes szervezet. Eddig csak mondták, ma már látjuk is.
– Szinte oktatófilmszerűen. Csak egy példa. Ha egy szakközépiskolában szakácsokat, cukrászokat képeznek, képtelenség a nyersanyagok mennyiségét hónapokra előre meghatározni és a tanév elején bespájzolni.
– Merthogy megromlik a tojás, a tejföl?
– A baktériumok nem alkalmazkodnak a Klik munkarendjéhez.
– A lapokban megjelent, hogy átvilágították a szervezetet, és „rossz vezetői döntéseket” találtak.
– A szakszervezetnek nem feladata, hogy megvédje a Klik vezetőit, de nem hiszem, hogy ez lenne a baj. Maga a konstrukció működésképtelen, a finanszírozás alultervezésétől a döntéshozatali rendszerig. Senki sem merészel dönteni, mert nem tudja, mire jut pénz. Az önkormányzatoknál ötezer tisztviselő csak közoktatással, az oktatás szervezési ügyeivel, adminisztrációval foglalkozott. Ehhez képest a Klik-ben kétezernél alig vannak többen. A személyi feltétételek sem voltak meg ahhoz, hogy 198 járási tankerületben zavartalanul menjen minden.
– Ilyenkor adódik a megoldás: vegyék át a kezdeményezést maguk az iskolák.
– De ehhez nincs joguk. Azzal vádolták meg az intézmények vezetőit, hogy beleragadtak egyfajta bürokratikus kényelembe, elfelejtettek iskolát vezetni. Nem igaz. Viszont kétségtelen, hogy az új, kézi vezérlésen alapuló rendszerben nem tudják, dicsérik vagy elmarasztalják őket. A járási tankerületi vezetők ugyanilyen tehetetlenek. Az intézményvezetőnek eddig teljes munkáltatói jogköre volt, a pénzügyi döntésekbe beleszólhatott. Az iskolának volt költségvetése, amiért persze meg kellett harcolnia. Most minden kiadási tételt a járásokban, a megyékben, a helyi Klik-nél kell egyeztetni. És ezek nem extra kiadások, a napi működéshez kellenek.
– Tudtommal van a Lajtán túl olyan ország, ahol az oktatás állami.
– Ezek az államok hosszú évek alatt alakították ki a rendszert. Mi féléves kapkodás után vágtunk bele a nagy kalandba. Minden kísérlet, modellezés nélkül zúdítottuk a társadalomra. Ezt megszenvedte a pedagógustársadalom is. Mérhetetlen mennyiségű adminisztrációval jár. Ma felelősséggel kijelenthetem: ez így működésképtelen.
– Mi annyit veszünk belőle észre, hogy egy tanévet sem lehet normálisan elindítani a tankönyvellátási mizériák miatt.
– Itt meg kell védenem a Klik-et, ebben ugyanis nincs szerepe. Miután a tankönyvterjesztést és -előállítást államosították, megjelent a színen a KELLO nevű szervezet, hogy épp úgy leszerepeljen, mint a Klik. A tankönyvcsomagok máig hiányosak, a kísérleti tankönyvekről szóló általános zűrzavarról nem beszélve. A pedagógusnak saját példánya sincs, nincs hozzá módszertani kézikönyv.
– És önök – a pedagógusok érdekképviselői – elég határozottak voltak? Jelezték félelmeiket?
– Nem tudom, mire gondol, mit tehet ilyenkor a szakszervezet. 2012-ben az ágazathoz tartozó szakszervezetek szerveztek tüntetést, amelynek legfontosabb követelése az volt, hogy függesszék fel az állami fenntartásba vételt. Az előkészítetlenség miatt fél évvel korábban láttuk, ez sok jóra nem vezet. Akkor tízezren mentünk el a Szalai utcába, de nem hallgattak ránk. Szeptemberben a parlamentben politikai vitanapot javasoltunk. Indítványoztuk, hogy a döntéshozók nézzenek szembe a valósággal, lássák be, hogy az államosítás előkészítetlen. Mikor október közepén megalakult a sztrájkbizottság, rögtön az első követelés az volt, hogy halasszák el ezt az egészet. És ha a kormány hajlott volna erre, még időben vagyunk. Lett volna rá esély. A költségvetést a parlament még nem fogadta el, nem verték szét az önkormányzatok oktatási irodáit. Balog miniszter az első plenáris ülésen kijelentette: mindenről tárgyal, erről nem.
– Ez a múlt. Mit lehet tenni most, hogy a rendszer élhetőbb, működőképesebb legyen?
– Szerintem a rendszer minden szereplője kínlódik. A járási tankerületi vezetők épp úgy, mint az iskolák. Még csak esélyt sem látunk arra, hogy ez a dolog feljavítható.
– Ami a munkajogi, szakszervezeti problémákon túl azért tragikus, mert nemzedékek mennek erre rá.
– Amikor 2012-ben tüntettünk, elmondtam: ez nem csak a mi ügyünk. Ami történik, mindenkinek fájni fog. Nem értettek meg bennünket. A társadalom nem állt mellénk. Itt tartunk. Ma már a döntéshozók is sejtik, hogy a Nádor utcából nem tudják irányítani a rendszert. Most átszabják a Klik-et is. A szakképzést átveszi a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nem lehet megállítani őket. Czunyiné Dr. Bertalan Judit asszony, az új vezető nyilatkozata szerint a megyei tankerületeket kívánják erősíteni. Kíváncsian várjuk az eredményeket.