Elfogyhatnak a kémiatanárok az iskolákból a következő tíz-tizenöt évben
Az aktív tanárok átlagéletkora meghaladja az 50 évet, a pályakezdők aránya alig egy százalék.
Több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat – kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot – oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt minden évben, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén – írja az Eduline.
Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiaszakos.
Nógrádban a kémiatanárhiány 70 százalékos.
Miközben évente 120-140 kémiát oktató válik nyugdíjaskorúvá, 2020-ban összesen 42 hallgató kezdte meg kémiatanári tanulmányait Magyarország tanárképző egyetemein, a Szabó Szabolcs Alapítvány adatgyűjtése szerint.
„Ha a tendencia így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek” – véli az alapítvány elnöke. Holtzer Péter szerint a helyzet legalább ennyire elkeserítő a fizikát, biológiát és földrajzot oktatók esetében is. Amíg évente 6-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el természettudományos tanári szakon.
A tapasztalatok szerint sokan nem végzik el a képzést, illetve tanári diplomával a kezükben végül más pályára lépnek. Miközben az aktív tanárok átlagéletkora meghaladja az 50 évet, a pályakezdők aránya alig egy százalék.
„Azon már rég túl vagyunk, hogy meg kéne kondítani a vészharangot: szisztematikus és társadalmi szinten összehangolt cselekvés nélkül nincs reális esély rá, hogy leállítsuk vagy akárcsak lelassítsuk a fenyegető folyamatokat” – mondta Holtzer.
(Kiemelt kép: Kémia óra a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tizedik osztályában 2020. október 2-án. Fotó: MTI | Rosta Tibor)
