El akarták tussolni? Összeverekedett két bírónő Dabason!
Számos jel mutat arra, az igazságszolgáltatás hónapokon keresztül mindent megtett a kínos eset szőnyeg alá söpréséért – tudta meg a HVG.
A lap szerint az év elején a városi bíróság két bírája, az akkor elnöki jogkörben eljáró Marton Éva és polgári ügyszakban ítélkező kolléganője, Henczné Laczkó Judit a bíróság épületében összeverekedett.
A HVG úgy értesült, bírósági berkekben romantikus érzelmi motivációt éppúgy emlegetnek, mint szakmai féltékenységet. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség súlyos testi sértés miatt jár el ismeretlen tettes ellen. Az eljárás még ma is kezdeti szakaszában tart, és mielőtt valamelyikük is gyanúsítottá válna, az ügyészeknek kérniük kell a bírákat megillető mentelmi jog felfüggesztését a köztársasági elnöktől.
A büntetőeljárás jelenlegi állása szerint úgy tűnik, Marton bírónő ütött nagyobbat, orvosi látlelet legalábbis csak kolléganőjéről készült. A lap szerint azt nem tudni, a szakvélemény alátámasztja-e a súlyos testi sértés megtörténtét (vagyis azt, hogy Henczné 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett), az eset részleteit ugyanis mint valami államtitkot védelmezik bírósági berkekben.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatala néhány hónapja névtelen bejelentést kapott az ügyben. Az ismeretlen Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság új elnökének is írt. Ő – mint titkárságán a HVG megtudta – az OIT hivatalához továbbította a dokumentumot. A megyei törvényszék elnöke, Kovács András olyan választ írt, hogy megvizsgálta az esetet, de nem látja indokoltnak fegyelmi eljárás megindítását.
A feljelentő – vélhetően ugyanaz a személy, aki az OIT hivatalát és Bakát is tájékoztatta – mindenesetre „bűnsegédnek” mondta ügyészségi beadványában Kovácsot, bár a megyei elnök nem volt jelen a dabasi bírósági balhén. Törvényszéki körökben közismert, hogy a megyei elnök jó viszonyt ápol Martonnal, s mindent megtett, hogy a viszály belső ügyként rendeződjön. A HVG értesülései szerint az ügyészek most azt is nyomozzák, ez a közvetítői szerep nem lépte-e túl a hierarchiában szokásos mértéket, nem értelmezhető-e eltussolásként.