Éhező gyerekek - a legszegényebb településeket kizárta a kormány

Szabó Tímea LMP-s képviselő május végén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy áprilisi minisztériumi rendelet egyik pillanatról a másikra úgy módosította a hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetéséhez szükséges pályázati feltételeket, hogy számos önkormányzatot kizárt a lehetőségből - írta a

Az új szabályozás szerint csak az a település pályázhat szegény gyerekek nyári étkeztetésére, amelyik teljesíteni tudja, hogy melegkonyhán készült ételt biztosítanak a rászoruló gyerekeknek (vagyis a konzerv kizárva), illetve a felszolgált ételekhez szükséges élelmiszer-ipari alapanyagokat helyben – negyven kilométeres körzetben – állítják elő, termelik meg.

Előnyt jelentett a pályázat elbírálásánál, ha a pályázó önkormányzat vállalta, hogy nemcsak étkezést, de programokat is szervez a gyerekeknek, illetve ha a költségekhez önrésszel is hozzájárul. Szabó Tímea még időben, néhány héttel a nyári vakáció beköszönte előtt figyelmeztetett, hogy éppen a legszegényebb települések fognak így kiesni a nyári gyerekétkeztetés megszervezéséből.

A legszegényebb településeknek ugyanis nincs melegkonyhájuk, illetve nem tudnak egyik évről a másikra átállni a saját termelésű élelmiszerek felvásárlására. Mint arra egy korábbi cikkünkben Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára rámutatott, a települések „maguktól” is próbálnak átállni a helyben termelt élelmiszerek fogyasztására.

Ám nincsenek meg mindenhol ehhez a feltételek. Vannak helyek, ahol például azért nem, mert a települést övező környezet iparilag szennyezett, és nem lehet a földeket növénytermesztésre használni. Hiába figyelmeztette az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) az LMP, és hiába jelezték az önkormányzatok, hogy sok ezer gyerek maradhat nyári étkezés nélkül a vakáció idején, a tárca nem változtatta meg a jogszabályt.

A Népszabadság megkereste a Balog Zoltán vezette minisztérium sajtóosztályát, ahol megerősítették, hogy csak olyan „önkormányzat pályázhatott állami támogatásra a nyári gyermekétkeztetéshez, amelyhez harminc százalékban magyar kistermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó szolgáltatja az alapanyagokat”. A tárca válaszából az is kiderült, hogy ebben az évben az önkormányzatok több mint 110 ezer gyermek napi egyszeri meleg étkezését biztosítják, csaknem 50 napon át.

Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás következtében harmincezer gyerekről lemondott a kormány. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának jelentésében ugyanis az olvasható, hogy tavaly 140 ezer gyermeknek a nyári étkezését sikerült megoldani.

Szabó Tímea tragikusnak nevezi, hogy a minisztérium nem fontolta meg az LMP javaslatait. – Kimondottan konstruktívak akartunk lenni, időben szóltunk – monda. Bass László szociológus azt mondja, több mint 500 ezer gyerek részesül rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben, ami azt jelenti, hogy korábban sem sikerült a leghátrányosabb helyzetű gyerekek zömének nyári étkezését biztosítani.

Az erre fordítható összeg 2009-ben a korábbi 1,2 milliárdról 2,4milliárd forintra, azaz a duplájára bővült, azonban azóta változatlan (nem követi az inflációt). Sok terepen dolgozó szociális munkás kritizálta már korábban is a programot, mert a szegényebb önkormányzatok silány minőségű ételt, vagy csak konzervet tudtak adni a rászoruló gyerekeknek. Most úgy fest: kevesebben kapnak, de ők – a tárca szándékai szerint – jobb minőségű ételt. A kimaradó gyerekek viszont éppen a leghátrányosabb helyzetű települések szegény családjaiból kerülnek ki.

– Ez az állítás bizonyítható is – mondja Bass László, aki a hivatalosan megjelent 2011-es és 2012-es adatok alapján kiszámolta, hogy településnagyság szerint tényleg a kistelepülések estek ki a támogatásból. A szociológus felhívja a figyelmet, hogy a legszegényebb családokban nem mindennap éheznek ugyan a gyerekek, de egyre gyakrabban előfordul, hogy egy-egy nap nem jut étel az asztalra, és ha jut is, az leginkább krumpli, tészta, cukrozott italok. Bass László korábban tapasztalta, hogy egyes önkormányzatok akciós, azaz a lejárati idő előtt nem sokkal vásároltak konzerveket, azokat osztották szét a nyári szünidő alatt. – Ezzel sok mindent nem oldottak meg, mondja, a programot éppen bővíteni kellett volna, hogy azok az önkormányzatok is jobb minőségű ételt biztosíthassanak, amelyeknek korábban erre nem telt.