Egyelőre mégsem törlik el az óraátállítást

Hiába támogatná az uniós polgárok többsége - a Publicus Intézet korábbi felmérése szerint a magyarok 90 százaléka - az óraátállítás eltörlését, úgy tűnik, az  Európai Unió 2021-ben mégsem szünteti meg a rendszert. 

Pedig két éve az Európai Parlament (EP) úgy határozott, 2021-től megszüntetik az évi kétszeri átállítást, a tagállamok pedig eldönthetik, hogy melyik időszámítást választják. Az EP ugyanakkor egymás közötti egyeztetésre kérték a tagállamokat és az Európai Bizottságot (EB), mert attól tartottak, felforgatja az egységes piac működését, ha egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.

Az óraátállítás eltörlésének ügye jelenleg az Európai Bizottság asztalán hever, a járványhelyzet miatt a kérdés háttérbe szorult, hivatalos döntés pedig még nem született.

A 168.hu az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordult, a tárcánál megerősítették, jelenleg a bizottság térfelén pattog a labda.

„A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta” – válaszolta kérdésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A korábbi nyilatkozatok alapján Magyarország a nyári időszámítást választaná.

Az átállás sokak szervezetét nagyon megterheli, van, akinek több nap sem elég, hogy átálljon egyik időszámításról a másikra - mondta lapunknak Lencsési Attila szomnológus.

- A terhes nőknek, az idősebbeknek és a mentális betegséggel küzdőknek még nehezebb – mondta a szakértő, aki szerint az átállás miatt a teljesítmény is csökkenhet, sőt, egyeseknél fizikai tüneteket is okozhat. - Alvászavart, emésztési problémát, anyagcsere-lelassulást, sőt, egyeseknél koncentrációs zavarokat is okoz az új időszámítás. Mivel a nyári időszámítással úgymond kiesik egy óra, sokan fáradtabbnak, kimerültebbnek érezhetik magukat. Ilyenkor gyakoribbak az autóbalesetek is, mert nehezebb összpontosítani - mondta.

Korábban a Magyar Alvás Szövetség is közleményt adott ki, amelyben az óraátállítás eltörlését szorgalmazzák. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges és intézményes megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár – írta Magyar Alvás Szövetség.

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás használata, 1980-ban, a nagy olajválság idején vezették be újra annak érdekében, hogy csökkenjen az energia-felhasználás. 

Magyarország a téli és nyári időszámítással  évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórol meg. Mintegy 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel ötheti átlagfogyasztásával egyenlő

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: 168 archív)