Egy pillanatra sem gondolták meg: kiállnak az utcára a civilekért

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?

Ezzel a kérdéssel vág bele a Nolimpia sikerét követni kívánó második népszavazási kampányába a Momentum Mozgalom. Kérdés, hozhat-e a civilek melletti melletti kiállás, valamint az alig titkolt kampánypróba hasonló támogatottságot a pártnak, mint az olimpiarendezés elleni fellépés. Ráadásul az Orbán-kormány civilellenes, évek óta fokozódó, mára a nemzetbiztonsági kockázatnak nevezést is magában hordozó gyűlöletkampánya bizony könnyen megosztottá tette a társadalmat ebben az ügyben.  

Fekete-Győr András pártelnök egy háttérbeszélgetésen mindezekre az aggályokra azt mondta: a Nolimpia-kampány előtt is többen mondták azt, hogy abban a témában nem lehet sikert elérni, senkit nem fog érdekelni, rossz a kérdés is. Ám a trend akkor megfordult, s nemcsak a fővárosiak álltak bele, hanem sokan vidékről is szimpátiájukat fejezték ki az ügy mellett. Most azt remélik, hogy nem csak a civilek melletti kiállás lesz ez az aláírás, hanem „ezzel a népszavazással be is lehet mutatni a Fidesznek az előző hét évért”, magyarán a rendszerellenesség szimbóluma lehet  ez a referendum.

A kezdeményezés arra irányul, hogy vonja vissza az Országgyűlés azt a törvényt, amelynek értelmében hivatalosan külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálnia magát minden civilnek, mely évente 7,2 millió forintnál nagyobb összegű támogatást kap külföldről. A párt a „külföldről támogatott szervezet” megnevezést törölné el a jogszabályból, a referendum kiírásához 120 nap alatt 200 ezer aláírást kell összegyűjteni. Ha összejönne a kellő számú szignó, vélhetőleg akkor is csak a választások után lehetne megtartani a voksolást, de ez a Momentumot aligha zavarja.

Hogy a civilek helyzete, megbélyegzése mennyire mozgatja meg a választópolgárokat, arról a Momentumnak nincs saját mérése – „ilyenre nekünk nincs pénzünk" –, ám Fekete-Győr szavai alapján a Momentum szívesen felkarolná és a közbeszéd témájává tenné ezt, a szerintük össztársadalmi ügyet, hiszen amit a civilekkel tett és tesz az Orbán-kormány, az lényegében megmutatja a Fidesz-hatalomgyakorlás esszenciáját. Éppen ezért a pártelnök úgy látja, hogy „ki kell vinni az utcára az ügyet", a négy hónapig tartó aláírásgyűjtés során pedig, amennyiben megfelelő nyilvánosságot kap, meg lehet fordítani a közhangulatot. „Mi mindenesetre a teljes gépezetünket bevetjük" – fogalmazott Fekete-Győr.

Egyszer már bejött

Ugyanakkor, ha a gyűjtésre adott 120 nap után nem lesz meg a szükséges 200 ezer aláírás, a pártban akkor sem hiszik, hogy ezzel idő előtt elbuknák a 2018-as választást. „Muszáj kockáztatnunk. Benne van a bukás lehetősége ebben az akcióban, de mi és a tagságunk is hisz a sikerben” – mondta a pártelnök. November 20-án, azaz jövő hétfőn tehát megkezdik az aláírásgyűjtést.

A helyzetet persze bonyolítja, hogy miközben Magyarországon van mintegy 63,5 ezer civil szervezet, a külföldről támogatott listán most mindössze 66 szerepel, s sem ők, sem azok sem álltak a Momentum akciója mellé, amelyek bojkottálták a civiltörvényt.

Megírtuk: a Civilizációban együttműködő szervezetek ugyan üdvözölték a Momentum kiállását a kormány jogsértő, a civileket megbélyegző törvénye ellen, ám meggyőződésük, hogy a népszavazás alkalmatlan eszköz a jogszabály eltörlésére. „A civiltörvény sérti az alapvető emberi jogokat, és soha nem is lett volna szabad az Országgyűlésnek azt elfogadnia. A véleményünk továbbra is változatlan, de nem fogunk részt venni a Momentum Mozgalom népszavazási kampányában” – közölte a napokban a 168 Órával Iván Júlia. Az Amnesty International Magyarország igazgatója döntésüket elsősorban azzal indokolta: „Szerintünk a népszavazás alkalmatlan eszköz a törvény eltörlésére, mert egy jogsértő törvény akkor is jogsértő marad, ha adott esetben a szavazók többsége támogatja is azt". Úgy fogalmazott:

„A (közhasznú) civil szervezetek – mint például az Amnesty International Magyarország – nem vesznek részt a pártpolitikai küzdelmekben, ezt a törvény és az alapszabályunk is tiltja. Munkánkkal az egész társadalmat szolgáljuk, nem pártokat vagy pártok kezdeményezéseit támogatjuk, hanem ügyeket és embereket képviselünk.”

Iván Júlia kiemelte: „Figyelemmel kell lennünk az általunk képviselt és segített emberek érdekeire is, a kampányban való részvétellel pedig éppen őket tennék ki a legnagyobb veszélynek. Olyan emberekért, csoportokért dolgozunk, akiknek sokszor a civil szervezetek munkája jelenti az egyetlen esélyt az állami mulasztásokkal szemben.” Végezetül a civil jogvédő azt hangsúlyozta: egy alkotmányos demokráciában az alkotmányos jogok megsértéséről nem szabad népszavazást tartani. „Mi és még 22 másik civil szervezet pont azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy mondja ki, a civiltörvény Alaptörvény-ellenes. (...) Ezt a törvényt hatályon kívül kell helyezni, mert nincs helye egy szabad és az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarországon:

„Szerintünk a népszavazás nem jó eszköz ennek eléréséhez, ezért mi továbbra is a saját eszközeinkkel küzdünk, és bízunk benne, hogy az alkotmánybírósági beadványunk, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása vagy a nemsokára benyújtott strasbourgi panaszunk végül eléri a célját.”

Ettől függetlenül a Momentum végig akarja csinálni a népszavazási kampányt, a pártot az sem tántorítja el, hogy a civilek nem segítenek nekik az aláírásgyűjtésben. Ráadásul továbbra is tárgyalnak különböző szervezetekkel, s noha a Momentum vezetősége nem tudott megnevezni egy ilyet sem, ám szavaikból kitűnt: nem tettek le arról, hogy lesz, aki melléjük áll. A gyűjtést mindenesetre önállóan kezdik meg, méghozzá a Momentum „teljes gépezete”, azaz 1600 tagjuk, s több száz párton kívüli aktivistájuk vesz majd részt az akcióban.

Tavasszal sokakat megmozgatott a civilek megbyélegzése

Nem maradnak persze teljesen egyedül: a Fodor Gábor vezette Liberálisok már jelezték, támogatják az akciót, a többi pártnak pedig a hétfő déli induláskor küldenem majd egy felkérést: ha egyetértenek, gyűjthetik a szignókat ők is. Egyelőre Budapesten 25 helyszínen, országosan összesen 60, „Állj ki a civilekért” feliratú gyűjtőponton kampányolnak majd az aláírásokért, ez pedig az elmúlt 4-5 hónapban kiépült, országos párthálózat főpróbája is lesz egyben.

És hogy az akcióval magukra húzzák a maximális fordulaton „sorosozó" kormányoldalt? A Momentumot ez sem zavarja, a civilek ügyét fontosabbnak tekintik, mintsem hogy ne foglaljanak állást a kérdéskörben, amelyben a Fidesz és az Orbán-kormány Soros György sátáni tervének végrehajtóiként, sőt, nemzetbiztonsági kockázatként tünteti fel a külföldi támogatásokat is elfogadó civileket. Kérdésünkre, hogy Soros György bejelentkezett-e már náluk némi támogatással, a Momentum vezetősége csak legyintett: sajnos még nem, de várják.