Egy hang a szertárból

– Nem jó, hogy mára az oktatás teljesítmény-központúvá vált – mondja Mészáros Lukács, a szentendrei Ferences Gimnázium biológiatanára.
Negyvenes, három gyerek édesapja. Felesége „szintén zenész”, biológiatanár, gyerekszülés után most állás nélkül. Mészáros Lukács paleontológusként az ELTE őslénytani tanszékén is tanít. Több gimnáziumi diákjának ő a konzulense a diplomamunkánál vagy a disszertáció megírásában. Tanítványait tizenéves koruktól a doktori címvédésig kíséri.

A „tűzvonalból” látja, mi zajlik az oktatásban.

Zúg a szakma

Olvasta ő is, hogy Orbán Viktor visszadobta Hoffmann Rózsa terveit. Mégis sorra szivárognak ki a minisztériumból az ötletek: óraszámemelés, a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása, az egyetemek számának csökkentése, 32 órás kötelező, iskolában töltött tanári munka.

A pedagógusok szakszervezetei sztrájkbizottságot alakítottak. Szerintük az átalakítási tervek elbizonytalanítják a közoktatást, és veszélyeztetik jelenlegi működését is.

Zúg a szakma: tiltakoznak a pénzkivonás ellen, tartanak a tanárok elbocsátásától, nehezményezik, hogy a kormány nem egyeztet az érdekvédőkkel.

A biológia-szertárba most csak a gyerekzsivaj hallatszik be. Csontok, formalinban úszó állatok a polcon. Akad itt őskori hiénaállkapocs, őslófog.

Mészáros Lukács mamutklónozásról írt cikkét olvastam idefelé.

– Valóban lehetséges?
Legyint:
– Nem tart még ott a tudomány, de ép mamut-DNS-t sem találtak eddig.
Laptopján videót mutat az egyik tanórájáról: miközben mesél, a gyerekeknek tátva marad a szájuk.

– Ezért érdemes tanítani! – mosolyog.
Kedvet akar csinálni a gyerekeknek a tudáshoz. Nehéz a dolga. Manapság a diákok nem az ismeretekért harcolnak. Csóválja a fejét:
– A tanulók szolgáltatást kapnak a gimnáziumban. Ha úgy érzik, az adott intézmény kevés pontjaik eléréséhez, továbbállnak. Korábban az egyetemisták minél többet akartak tudni. Ma előfordult olyan eset, hogy egy csoport egy időben egyszerre két órát vett fel: így egyszerűbb megszerezni a szükséges krediteket.
Egyik professzorát idézi: prostituálódott az oktatás.

Kedvet csinálni

Mészáros Lukács szegény, vallásos családban nőtt fel. Apja lakatos volt, korán meghalt. Varrónő édesanyja egyedül nevelte őt és két testvérét. Mivel a kis Lukács érdeklődött az őslénytan iránt, biológiatanára, Vass László egy ősi, kövületekkel foglalkozó könyvvel lepte meg: „Kedvet csinálni Isten csodálatos világának tanulmányozásához, az első lépésekhez!”

– De egyetemi professzoraim, Galácz András és Kordos László nélkül semmire sem mentem volna.
Ragadós a példa: Mészáros Lukács is utat mutatni akar. 2010-ben kapta meg a Rácz Tanár Úr díjat. Az elismerést azok a természettudománnyal foglalkozó tanárok kapják, akik a magyar Nobel-díjasokat kinevelő Rácz Lászlóhoz, a Fasori Evangélikus Gimnázium tanárához hasonlóan nemcsak az oktatásban, hanem a tehetséggondozásban is élen járnak.

– Jó nézni, ahogy a diákjaim túlnőnek rajtam – mosolyog.
Tanítványai nemcsak a biológia- OKTV-n vagy nemzetközi versenyeken érnek el sikereket: többen az Oxfordi Egyetemen végeznek neurobiológiai kutatásokat, van, aki Svájcban doktorált, most Peruban dolgozik. Egyik tanítványa, Ősi Attila pedig a szakma döbbenetére bebizonyította, hogy a késő kréta korból a mai Magyarország területén igenis találhatók dinoszauruszmaradványok.

– Attila mára világsztár lett – büszkélkedik a tanár úr.
A jobb megélhetéséért ő is elmehetett volna külföldre. Maradt. Feleségével megbeszélték: vállalják, szerényebben fognak élni.

– Borzasztó sok dolgunk van. Rengeteget dolgoztam azért, hogy az egyetemen korszerűvé váljon a gerincesőslény-tan.
Tanszékének számos felszerelést szerzett be saját kutatási pénzéből, keze nyomát őrzik a rendszerezett ősi maradványok. Elhivatott.

Sommás ítélet

„Magyarországon csak a leggyengébben tanulók választják a pedagógusi szakmát” – állítja az egyik szakszervezeti vezető. Sommás ítélet? Meglehet.

Mészáros Lukács árnyaltabban látja a helyzetet. Korábban a gyerekek az érettségire valóban érettek lettek, elsajátították a tanulás módszertanát és a tananyagot. Ma ennek nagy részét az egyetemen kell pótolni. Így a végzősök korántsem lesznek olyan jó szakemberek, mint azok, akik évekkel ezelőtt diplomáztak.

– Nehéz átlátni, hol minőségi a képzés. Kivéve a nagy múltú egyetemeket: ott szóba sem jöhet, hogy alacsony az oktatás színvonala – mondja Mészáros Lukács.
Szerinte ha a kormány hozzányúl is az egyetemi rendszerhez, konzultáció nélkül ezt nem szabad megtennie.

Ő is hallotta, hogy a gazdasági tárca huszonnyolc órára emelné a pedagógusok óraszámát. Beszélt német ismerőseivel, mit szólnak a magyar tervekhez. A kilencvenes években a stuttgarti Naturkunde Museum ösztöndíjas kutatója volt, innen az ismeretség. A német kollégák nem lepődtek meg, rajtuk is „bevasalják” a huszonnyolc órát. Igaz, őket meg is fizetik ezért.

Magyar diploma

– Nekem huszonhat órám van egy héten. Utána néha rohanok az egyetemre. De minden leadott órához még kettőt kell számítani: a tanár akkor javítja a dolgozatokat, készül az órára, gondozza a tehetségeket. Nem lehet végtelenségig növelni az óraszámot.
Az oktatási államtitkárság terve szerint hatvan óra közösségi munkát kellene végezniük a gyerekeknek.

– A Ferences Gimnáziumban rendszeresen szociális munkára visszük a tanulókat: hol a beteg gyerekeket ápolják, hol a Vöröskeresztnek segítenek a hajléktalanok ellátásában. Ebben nem találok kivetnivalót. De a tervek szerint a hatvan órába a közösségi programok is beleszámítanak.
Hogy sztrájkolni fognak a pedagógusok?

– Hogyan? – kérdez vissza. – Pedagógusnak lenni életforma. Nem sztrájkolhatunk a társadalom ellen, hogy a diákok lássák a kárát.
Képeket mutat. Diákjaival megmászta a Magas-Tátrát, az Alpok csúcsait, a Mont Blanc-t.

Korábban sziklafalakról gyűjtött ősmaradványokat, kellett hozzá a hegymászóvizsga. Aztán úti beszámolóival „megfertőzte” a gyereket, tanártársait is. Egy ideje sokan vele tartanak. Ez is nevelés: a természet szeretetére, kitartásra.

Szerinte a magyar oktatás a nyugat-európaihoz viszonyítva még mindig magas színvonalú. Külföldön elfogadják a magyar diplomát, és tudományos szempontból sem értékelik le a hazai kutatókat.

– Még nem látszik a színvonalesés – magyarázza.
Egyelőre. De azzal mindenki egyetért, hogy változásra van szükség.

Nagy a hangzavar, hogy milyenre.

Nemcsak a szakma és a kabinet, hanem a kormánypártok is harcolnak egymással az új oktatáspolitikai koncepció miatt. Pokorni Zoltán (Fidesz) nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a közoktatási koncepció hatvanórás közcélú munkát írjon elő az érettségihez. Szerinte nem szerencsés kötelezővé tenni az önkéntes karitatív munkát. Pokorni rossz üzenetnek tartja a tankötelezettség korhatárának csökkentését, és nem gondolja megoldásnak a felsőoktatási helyek szűkítését sem. Úgy látja, nem helyes, ha az oktatáspolitika kérdéseit keresztény–nem keresztény alapon vitatják meg, mert „a világ ennél bonyolultabb”. Ezt azután mondta, hogy Szalma Botond KDNP-s fővárosi elnök aknamunkával vádolta meg, mert folyamatosan kritizálja Hoffmann Rózsa államtitkár ötleteit.