Gnú, nyársantilop és leopárd is szerepel Széchenyi Zsigmond trófeáiból a Vadászati Világkiállításon

Kiállították Széchenyi Zsigmond vadász-író fényképeit az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként. A lebonyolításáért felelős kormánybiztos is ott volt a megnyitón a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban hétfőn.

Széchenyi Zsigmond vadász, vadászíró fényképeiből nyílt kiállítás hétfőn a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából. A világkiállításhoz kapcsolódó, szinte megszámlálhatatlan mennyiségű program közül a Capa Központ Széchenyi Zsigmond alakját megidéző tárlata az egyik önálló kezdeményezés - mondta el a kiállítás hétfői megnyitóján a Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa.

Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy mintegy 1500 programelem mutatja be a magyar vadászati kultúra keresztmetszetét a Hungexpón 74 ezer négyzetméteren, valamint három kiemelt és több mint 530 további vidéki helyszínen. Az expo egyik célja azokat a személyiségeket megtalálni, akiknek a kultuszát építeni érdemes - jegyezte meg, hozzátéve: a magyar vadászati kultúrából három alakot mindenképp érdemes kiemelni, közülük is Széchenyi Zsigmond talán az első.

Kovács Zoltán elmondása szerint Széchenyiről készült először film a világkiállítás alkalmából, azóta a Kittenberger Kálmán és Fekete István életét megidéző filmeket is bemutatták. Széchenyi Zsigmond nemcsak egyénisége és vadásztevékenysége révén emelkedik ki saját korából, hanem mert élete utolsó szakaszában letette a puskát és fényképezőgépre cserélte. Felismerte ugyanis, hogy az átalakuló világban az ember felelőssége, hogyan mutatkozik meg új formában - hangsúlyozta a kormánybiztos.

Afrikában Széchenyi Zsigmond életében radikálisan megváltozott a vadvilág helyzete, amely csaknem helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Ő azonban szerette volna felhívni a figyelmet azokra az eszközökre, amelyekkel meg lehet állítani a mérhetetlen emberi felelőtlenséget - jegyezte meg. Kovács Zoltán hozzátette, hogy a 20. század második felében több afrikai ország teljesen betiltotta a vadászatot, ám azóta bebizonyosodott: a felelős, fenntartható vadászat a vadállomány megőrzésének záloga.

Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezető igazgatója közölte: a kiállítás  Széchenyi Zsigmond érdekes életén, tudományos munkásságán túl a  vadászszenvedélyről szól. Kőrösi Orsolya az MTI-nek elmondta: a világkiállítás alkalmából a Capa Központ ingyenes természetfotó-kiállítással is jelentkezik október 14-ig. Az Erzsébet téren két klasszikus szállítmányozási konténert alakítottak át látványos szabadtéri kiállítótérré, több tucat, a természet szépségeit, az emberi tevékenység és a természet kölcsönhatásait, a természetben élő vagy urbanizálódott állatokat bemutató fotóval.

Virágvölgyi István, a most megnyílt kiállítás kurátora felidézte, hogy szeptember 6-án hunyt el Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit, a tárlat ezért őrá is emlékezik. A Capa Központ kiállítása a Hertelendy Margit által megőrzött huszonöt fotóalbum képanyagából válogat, emellett eredeti dokumentumokat, film- és hangfelvételeket is bemutat, valamint három, Széchenyi Zsigmond által 1960-ban Afrikában kilőtt állatot, egy csíkos gnút, egy keleti nyársasantilopot és egy leopárdot is. A kiállított képek nagyobb részét Széchenyi Zsigmond készítette, a többin ő maga, családi környezete, megmaradt dokumentumai láthatók - így együtt még sohasem mutatták be ezeket.

A november 28-ig látható kiállítás szakértője Gyorgyevics Tamás, Széchenyi Zsigmond életrajzírója, szakmai partnere pedig a Magyar Természettudományi Múzeum volt.

(Kiemelt kép: Kovács Zoltán a megnyitón 2021. szeptember 27-én. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)