Népszava: Hatalmas a magyar gazdaság lemaradása az egészségügy, oktatás és a kutatások terén

Novemberben kijött a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése, melyből kiderül, hogy Magyarországnak még van hova fejlődnie oktatás, egészségügy és kutatás-fejlesztés terén.

A magyar gazdaság nem igazán versenyképes, az unió 27 tagállamából az idei besorolás szerint a 18. helyett sikerült megcsípni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. A versenyképességi jelentés szerint messze az uniós átlag alatt teljesít a magyar egészségügy, az oktatási rendszer, illetve a kutatás-fejlesztés, ezek javítása elengedhetetlen lenne – írja hétfő reggeli cikkében a Népszava.

A működő egészségügy, pontosabban, az egészséges társadalom alapvető versenyképességi kérdés, ugyanis csak a jó karban lévő munkaerő tud hatékonyan termelni. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Éppen ezért az egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontokból is előnyös a társadalomnak – olvasható a jegybanki jelentésben.

MNB több javaslattal is előáll, melyben felhívta az emberek és az állam figyelmét, hogy

a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás a betegségek kialakulásnak megelőzése lenne, nem pedig a kezelése.

Ehhez megfelelő prevenciós programokra van szükség. Ez különösen igaz a daganatos betegségek késői felismerésére, ami miatt a gyógyítás költséges és a kimenetel is jóval kétségesebb, mint a korai szűrés esetén.

A magyar egészségügy számtalan problémájának eredője az alulfinanszírozottság: Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai (6,7 százalék) alacsonyabbak a többi visegrádi ország átlagánál (6,9 százalék), és az uniós országok átlagánál (8,2 százalék). Az egészségügyi kiadások GDP-arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az Európai Unióban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében enyhén csökkenő trend figyelhető meg – olvasható a jelentésben.

Ezek alapján az MNB két magállapítást tett: 2010 óta csökkent az egészségügyre fordított kiadás és már így is az uniós átlagnál többet költenek az emberek az egészségügyi ellátásukra.

Az MNB szerint segítene a helyzeten, ha a magánpénzeket becsatornázná a kormány a pénzügyi intézményrendszerbe. Ezért javasolják a magán-egészségbiztosítás vagy egészségpénztárak újbóli helyzetbe hozását. A jelentést bemutató Baksay Gergely az MNB múlt heti sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy ezzel a megoldással a vásárolt egészségügyi szolgáltatások olcsóbbá válhatnának.

Gyenge oktatás és felnőttképzési rendszer

A másik jelentős versenyhátránya a magyar gazdaságnak a gyenge oktatási és felnőttképzési rendszer. Könnyű belátni, hogy magas hozzáadott értékű munkát csak képzett, rugalmas munkaerővel lehet végezni. Azonban a magyar oktatásban már a gyökereknél baj van: mind regionális, mind uniós összehasonlításban idehaza magas a korai iskolaelhagyók aránya, vagyis a diákok 12 százaléka nem fejezi be középfokú tanulmányait – írja a Népszava.

A jegybank szerint minőségi, illetve módszertani problémák vannak az oktatásban is:

az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek azt mutatják, hogy a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák megoldásakor.

Magyarország a GDP 3,9 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami megfelel a többi visegrádi ország átlagának (3,8 százalék), azonban enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (4,3 százalék). Az állami kiadások mértéke hazánkban 3,3 százalék, ami szintén megfelel a régiós átlagnak, ám alacsonyabb az uniós átlagnál (3,9 százalék). A tanári pálya anyagi megbecsültsége ugyanakkor Magyarországon – a régióhoz hasonlóan – alacsonyabb, mint más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknál. 

(Kiemelt kép: Békéscsaba, 2021. október 31. Oltópont a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. október 31-én. Fotó: MTI/Rosta Tibor)