Erősebb állami irányítás. a szabad orvosválasztás jogának megszüntetése
A Belügyminisztérium így képzeli el az egészségügy átalakítását.
Megszüntetnék a szabad orvosválasztást, korlátoznák a betegek látogatását, erősítené az állami irányítást – írja a Népszava a belügyi tárca által összeállított javaslatcsomagról, ami az egészségügy átalakítását célozza. A tervezetben szó esik a szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről, a szakrendelők államosításáról is.
Megszűnő szabad orvosválasztás, megszűnő praxisok, korlátozott látogatási idő
A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnne az állami fenntartású intézményekben. Így az állami fenntartásban álló egészségügyi szolgáltatóknál valamennyi beteget az adott időre éppen beosztott orvos láthatja el, helyette másik orvos nem igényelhető.a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnne az állami fenntartású intézményekben. Így az állami fenntartásban álló egészségügyi szolgáltatóknál valamennyi beteget az adott időre éppen beosztott orvos láthatja el, helyette másik orvos nem igényelhető.
A háziorvosi praxis működtetése is alaposan megváltozik. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), praxiskezelőként kapna felhatalmazást a körzethatárok kijelölésére, a betöltetlen praxisok kezelésére. A 6500 körzetből jelenleg mintegy 620 több mint féléve betöltetlen, illetve állandó helyettesítéssel oldják meg ott az ellátást. Továbbá 1825 olyan körzet van jelenleg, amelyhez 1200-nál kevesebb páciens tartozik. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig megszüntetnék. Az önkormányzatok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél korábban is lemondhatnak. Ahol ez megtörténik, ott az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köthet majd a feladatellátási-szerződést az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak. A háziorvosok kompetencia-listája bővülne, azaz a meglévő szakvizsgáikkal olyan ellátásokat is nyújthatnának, amelyeket eddig kizárólag a szakrendelések végezhetek. A háziorvosok új, kötelezően alkalmazandó szoftvert is kapnának az államtól.
A javaslat – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését. Ennek érdekében a feladat ellátását az önkormányzatoktól az OMSZ venné át. Ennek lényege, hogy a munkaidőn kívüli hívások a mentőszolgálat központi diszpécser szolgálatára futnak be. Itt egy alapos kikérdezés után döntenek a beteg további ellátásáról. Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldenek, ha a páciens járóképes, akkor egy ügyeleti pontra irányítják. Minden járásközpontban lesz egy orvos és azon kívül kialakítanak sürgősségi pontokat, ahol mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulókat. Vagy szükség esetén ki is mehet a beteghez a megfelelő telemedicina eszközökkel.
A koncepció szerint a jövőben egy megyében egy irányító, önálló jogi személyiséggel rendelkező egészségügyi intézmény működne. A városi kórházak a megyei irányító intézmények telephelyeiként, társkórházként működhetnének. A munkáltatói jogokat egy megyén belül a megyei irányító intézmény gyakorolná, és úgy tervezik, hogy az adott területen elérhető ellátásokat, kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényekhez igazítva újraosztanák.
A kórházakban megszabott keretek közé szorítanák a betegek látogatási lehetőségét. Így a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozhatnák, valamint előzetes bejelentkezéshez köthetnék, például online előjegyzéshez az intézmények. Kizárnák a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket. A kapcsolattartás segítésére telefonkészüléket biztosítanának a betegek számára.Emellett lehetővé tennék, hogy a beteg meghatalmazzon valakit, aki mellette tartózkodhatna és közvetlenül segíthetné az ápolását. E segítő személy a látogatási időn kívül is a beteg mellett tartózkodhatna.
(Kiemelt fotónk: Pixabay)
