Éger István: Az orvosi ügyeletet megszüntetni öngyilkosság
„A jelenlegi pszichoszociális és munkaerőforrás adta helyzetben elképzelhetetlen a háziorvosi ügyeletet felszámolni, aki ilyet mond, az nagyon nincs tisztában a realitásokkal” – reagált a Magyar Orvosi Kamara elnöke a most megjelent, az ügyeleti rendszer visszásságait bemutató cikkünkre. Éger István azt ugyan elismerte, hogy a rendszer súlyosan alulfinanszírozott, sújtja a szakemberhiány, szerinte viszont a cikk kiragadott példákat vesz és dehonesztálja a tisztességesen dolgozó kollégákat. Az azonban igaz: hiányzik a rendszer ellenőrzése, és ő is tud olyan esetekről, ahol gondok vannak, a kollégák pedig súlyosan alul vannak fizetve, ez ellen viszont fel kell lépni.
A cikkben megírtuk: az orvosi ügyeleteknek jó, ha a felében rendel orvos, aki ráadásul sokszor csak papíron van jelen. Az ügyeletes doktorok óránként nettó ötszáz–ezerötszáz forintért dolgoznak, akad, aki három napon át megállás nélkül. Eközben van olyan ügyeleti hely, ahol több millió forintos nyereséget tesz zsebre a szolgáltató. Abszurd rendszer ez, amelyben egyre sorjáznak a botrányok az ellátás hiánya vagy színvonala miatt. A szakemberek szerint ki kell mondani: szükségtelen az ezer sebből vérző ügyeleti ellátás jelen formában történő fenntartása.
„Szeretném leszögezni, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszer működésének, főleg a főváros területén, nincs ellenőrzése, ami rávilágít arra, hogy súlyos hiba volt megszüntetni az erre jogosult hatósági szerveket, az ÁNTSZ-t és a szakfelügyeletet. Mi is kapunk panaszokat a súlyos orvoshiányról és alulfizetett kollégáktól is, de a cikkben szereplő megközelítés káros, mert egy országos rendszerről alakít ki rendkívül rossz véleményt” – fogalmazott lapunknak Éger István. Arról viszont nem beszélt, hogy ha nincs ellenőrzés, akkor honnan tudja, hogy a jelenségek, amikről írtunk, elszigetelt esetek.
„Ma Magyarországon az ügyeleti orvos-beteg találkozások száma több millió, ebből kiragadni néhány rossz esetet és ebből a teljes rendszert jellemezni butaság. Ahogy az is, hogy az egész háziorvosi ügyelet fölösleges és meg kell szüntetni. Egyszerűen a társadalom pszichoszociális helyzete nem engedi meg, hogy ezt felszámoljuk, olyan mennyiségű beteg kerülne a kórházak ma is rendkívül túlterhelt sürgősségi osztályaira, hogy összeomlana a betegellátás. Hiába küzdünk folyamatosan érte, az egészségtan nem kerül be az oktatási tantervbe, a lakosság túlnyomó többsége indokolatlanul megy az ügyeletre. Az azonban tény és a felmérésünk is ezt igazolta: az ügyeleti rendszer jelenlegi formájában és finanszírozásával nem működtethető. A mintegy 346 orvosi ügyelet működtetőit megkerestük, ennek több mint a fele válaszolt, és a véleményük egyöntetű volt abban a kérdésben, hogy változtatni kell, jelen formájában a működés biztonságát veszélyezteti” – fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
„Tarthatatlan, hogy tíz éve nem emelték a kvótát, vagyis súlyos a pénzhiány, emiatt a kollégákat nem fizetik meg. Az ügyeleti kassza devalválódása miatt komoly a forráshiány, ez vesz rá működtetőket arra, hogy visszavegyenek a bérekből. Azt gondolom, hogy ott, ahol emiatt törvényt szegnek, illetve a kollégákat ennyire alulfizetik, az önkormányzatnak kötelessége lépni. A feladat ellátása, tisztességes ellátása az önkormányzatok feladata, ha kiszervezte és ott gondok vannak, azt észlelnie kell, és a szerződést felbontani” – mondta az elnök, aki szerint minimum ötezer forintos óradíj lenne tisztességes az ügyeleti munkáért. Ezzel szemben, ahogy ezt megírtuk, nem egy helyen 1000-1500 forint a fizetség. A kamara szerint nem kérdés, hogy komolyan bele kell nyúlni a mostani rendszerbe, viszont nem a megszüntetése a megoldás, hanem az átalakítása, a megfelelő források biztosítása és a folyamatos ellenőrzés, amelyhez most minden eszközt kivettek a szakma kezéből.
A MOK egyébként korábban vészjelzést adott a sürgősségi osztályok működésével kapcsolatban, miután a terület szervezeti tagjainak panaszai nyomán elrendelte a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerőhelyzetének felmérését, és elkeserítő eredményre jutott: az ország sürgősségi osztályain hatszáz szakképzett orvosra lenne szükség a minimumfeltételek teljesítéséhez; ehhez képest jelenleg csak száznegyven orvos dolgozik a területen.
