Durvul az osztrák–magyar földvita
Orbán Viktor a konfliktushelyzetek kiaknázásának művésze, az elnyomott magyarok védelmezőjének igyekszik mutatkozni – írja a a Le Monde című francia lap, amely szerint így tett akkor is, amikor a külföldi tulajdonú vállatok magyar leányvállalatait vette a „Fidesz-állam” tulajdonába. A Libération a paksi atomerőmű bővítéséről számolt be. Lapszemle.
A balliberális Le Monde bécsi tudósítása szerint a dühös szó enyhe kifejezés Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter lelkiállapotának kifejezésére, amiért magyar kollégája, Fazekas Sándor kétszer is visszautasította a kérdés megvitatását vele. Az ügy – mint írta a lap – meghaladja a kétoldalú kapcsolatok keretét, és az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának problémáját veti fel. „Ez elképzelhetetlen! Nem lehet így kezelni az európai partnereket” – mondta a lapnak az osztrák miniszter azt követően, hogy magyar kollégája úgy nyilatkozott: nem látja szükségét annak, hogy találkozzanak, miután Magyarország szabadon alkothatja meg földtörvényét. A Le Monde megjegyezte, hogy az új magyar törvény értelmében május 1-jén megszűnik a külföldi gazdálkodók magyar termőföldre szerzett használati joga, annak ellenére, hogy a szerződéseket szabályosan kötötték meg. Ausztria álláspontja szerint ez gazdái „kifosztását” jelenti, s ezért az Európai Bizottsághoz fordult.
A Le Monde szerint „nem a mezőgazdaság az egyetlen terület, ahol Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök kormánya a nemzeti preferencia kártyáját játssza ki”. A tudósító úgy látja, hogy a rezsicsökkentés a legtöbb esetben külföldi tulajdonú energiaszolgáltatók kárára történt, amelyeket arra ösztönöznek, hogy inkább hagyják el a kevéssé nyereségessé vált környezetet. Az E.ON német energiaóriás így engedte át magyar leányvállalatát a „Fidesz-államnak” – hangsúlyozta a lap. Kitért arra is, hogy az április 6-i választások nagy esélyesének számító kormányfő a rezsicsökkentés érdekében indított harcot helyezte kampánya középpontjába, pártja az energiaszolgáltatókat nonprofit szervezetekké nyilvánítaná, s ezt a változást az alkotmányba iktatná. A lap szerint Orbán, aki „a konfliktushelyzetek kiaknázásának művésze, az elnyomott magyarok védelmezőjének igyekszik mutatkozni”, s már előre bejelentette, hogy „mindenki ellenünk fog fellépni”.
A paksi erőmű bővítéséről megszületett magyar–orosz megállapodás ügyében a baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy 1989-ben Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte, majd ultrakonzervatív politikusként arról beszélt, Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy visszasorolják az orosz érdekszférába, s a Gazprom legvidámabb barakkjává válik. Amióta viszont visszatért a hatalomba, inkább a reálpolitikát részesíti előnyben, ennek része a Roszatommal kötött megállapodás is – írta a francia lap.
