Drogügy: a kormány meghamisította az adatokat

Átírta, vagy egyszerűen kihúzta a számára kínos adatokat a kormány az idei éves drogjelentésből. A szaktárca szerint az eljárást az elfogulatlanság és a tényszerűség igénye vezérelte, a szakemberek durva és teljesen értelmetlen politikai beavatkozásról beszélnek. Úgy néz ki, az utóbbiaknak van igazuk.

2012. november 9., 14:28

A 2012-es éves drogjelentést az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) az ÁNTSZ alá tartozó háttérszervezete, a Nemzeti Drog Fókuszpont készítette, ismert hazai szakemberek bevonásával. A jelentést nem csak a hazai döntéshozók, hanem az EU lisszaboni székhelyű Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) is felhasználja, írja az

Index.

A Társaság a Szabadságjogokért szerdai blogbejegyzésében kifogásolta, hogy a drogterület szakemberei által írt és lektorált jelentésből az EMMI Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága több oldalnyi szöveget kihúzott, így a végleges változat ezek nélkül jelent meg. Az Indexnek átküldött gyűjtésből kiderül, hogy olyan szövegrészeket cenzúráztak ki, amelyek kedvezőtlen folyamatokról, adatokról számolnak be.

Törölték egy olyan kutatás beszámolóját, amely a kábítószerprevencióval foglalkozó szervezetek nehéz helyzetét vizsgálta. Eltűntek a több mint két éve késő nemzeti drogstratégia hiányáról szóló mondatok. Nincs már benne a szövegben az intravénás drogfogyasztók körében mért hepatitis C-fertőzöttségre, illetve a túladagolások megelőzésének szükségességére vonatkozó mondat sem.

A kormány a dizájnerdrogok szabályozásának szigorítását sikerként könyveli el, a szakemberek viszont a dizájnerdrog-problémát kevésbé tartják drámainak. A jelentésből az erről szóló mondat is kimaradt, amint az is, hogy a legnagyobb problémát azok a tudatmódosító szerek okozzák (elsősorban az alkohol) amelyeket az állam hivatalosan is támogat és reklámoz (lásd: Pálinka Nemzeti Tanács). Kikerültek egyes, a túladagolás-megelőző programok és a fertőzésveszélyt csökkentő tűcsereprogmok fontosságát alátámasztó megjegyzések is.

A történtekkel kapcsolatban az államtitkárság „Tényeken alapul a drogjelentés” címmel közleményt adtak ki, amelyben elfogultsággal és dilettantizmussal vádolják meg a jelentés készítőit, amikor arról írnak, hogy az EMMI „továbbra is a kiegyensúlyozott, objektív, tényeken alapuló tájékoztatást tartja feladatának, és ennek fényében véleményezte a háttérintézménye által készített szöveget."

Az államtitkárság eljárását és levelét emberileg kevésnek, szakmailag pedig nullának tartja a tanulmány egyik szerzője, Topolánszky Ákos. A 2000-2004 között a kábítószerügyekért felelős volt helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Drog fókuszpont éves jelentését szakemberek írják és lektorálják, azt a minisztérium csak politikai alapon bírálhatja felül, szakmailag nem.

Felvinczi Katalin, a prevencióról és a fővárosról szóló fejezet lektoraként vett részt a jelentés elkészítésében. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet volt igazgatója a jelentés megkurtítását rendkívül sajnálatosnak és szokatlannak, szakmai és politikai szempontból pedig egyaránt haszontalannak, károsnak tartja, abból ugyanis senkinek semmilyen előnye nem származik.

Sárosi Péter, aki a TASZ drogpolitikai programvezetőjeként maga is a jelentés egyik lektora volt, úgy véli, hogy a minisztérium közleménye hemzseg a valótlanságoktól és a csúsztatásoktól. „Ordas nagy hazugságnak" tartja például a nyitó bekezdést, mely szerint a drogpolitika terén korábban évekig semmi se történt. Ezzel szemben szerinte az első drogstratégia az első Fidesz-kormány idején, 2000-ben készült, és annak végrehajtására sokkal több pénz és figyelem jutott, mint most. A területet egy helyettes államtitkár vezette, most egy főosztályvezető-helyettes, és országos szinten kiépült a drogprobléma kezelésének helyi hálózata, ami jelenleg épp elsorvadóban van.

Valótlan a közleménynek az a mondata, hogy ötödannyi fiatal kerül kórházba a dizájnerdrogok túladagolása miatt, mint korábban. A korábbinál naprakészebb tiltólista (C-lista) bevezetése után, idén tavasszal valóban volt egy visszaesés, de Zacher Gábor, a Péterfy Kórház klinikai toxikológiai osztályvezetője szerint a piac mára visszaállt a korábbi szintre, és ismét nő a sürgősségi esetek száma.

Közben a Kék Pont ALapítvány és az INDIT Közalapítvány közös közleményt adott ki, amelyben tiltakoznak a TASZ november 6-i kozmetikázott drogjelentés c. blogbejegyzése kapcsán született államtitkársági közlemény tartalma és cinizmusa ellen.

Mint írják, tiltakoznak az ellen, hogy miközben a dizájner drogok terjedésének gátat vető C-lista kezdeményezés miatt saját vállát veregeti a kormány, a végtelen variációjú és ismeretlen összetételű dizájner drogok okozta, tömegesen kritikus helyzetbe kerülő, ám lehetőségek híján az egészségügyi ellátórendszerbe jelenleg semmilyen módon nem integrálható, kezelésbe nem vonható, de segítségre szoruló, dizájner drogot használókról nem vesz tudomást.

„Tiltakozunk az ellen, hogy miközben a kormány ”a célzott prevenciós munka, illetve a teljes felépülés-központú kezelés„ fontosságát hangsúlyozza, amely, mint írja: ”egyedüliként adhat reményt a droghasználóknak„, az e célokat szolgáló és a civil szakmai szervezeteknek már megítélt támogatásokat sem biztosítja, vagy jellemzően fél-háromnegyed éves csúszással. Egyben felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez esetben is a remény hal meg utoljára, a súlyosan beteg droghasználó előbb” – áll a közleményben.

A két szervezet tiltakozik az ellen, hogy a kormány – a kutatási adatokkal ellentétes tendenciákat állítva – még mindig elmúltnyolcévezik, és ezzel politikai síkra tereli a szakmapolitikai vitát, továbbá hogy a kábítószerügyi koordináció semmilyen szakmai érvvel nem indokolja, hogy miért volt szükség – egyebek mellett – az „elkötelezett szakemberek és önkéntesek” körében szerzett információk kikozmetikázására az ország jelentésből?