Döbbenetes számok: több százezer lakás és ház áll üresen

Ez azt jelenti, hogy 2011-hez képest több mint duplájára nőtt az ilyen lakások száma, ráadásul csak azért nem nőtt nagyobb mértékben az arányuk, mert ebben az időszakban a lakásállomány is bővült mintegy 200 ezer ingatlannal – írja a G7.hu. 

Ezzel egy évtizedek óta tartó trend folytatódott. A II. világháború utáni első népszámlálás alkalmával, 1949-ben még csak a magyarországi ingatlanállomány 2 százalékában nem laktak. Ez az arány 1990-re emelkedett 6 százalékra, a rendszerváltás óta pedig az ilyen ingatlanok arányának növekedése felgyorsult, hiszen a 2001. évi 9,2 százalékról 2011-re 10,9, tavaly pedig 13,1 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya.

A ténylegesen üresen álló lakások mellett a statisztika szerint ilyennek számítanak a nyaralóként, üdülésre használt ingatlanok, de például ide tartoznak a turisztikai célra kiadott vagy akár irodaként használt lakások is. Vagy az olyan ingatlanok, amiknek a tulajai két város között ingáznak, és csak a másik lakásukat jelölik meg tartózkodási helyüknek. Viszont nem tartoznak ebbe a kategóriába az albérletek, ezek ugyanis lakott lakásnak számítanak.

A legutóbbi két népszámlálás között Budapesten, a megyei jogú városokban és a többi városban is nőtt az arány, a községekben csökkent.

Mint írják: a két népszámlálás közti időszak második felében, nagyjából 2015 után a magyarországi ingatlanpiacra jellemző volt, hogy az emberek olyan településekre vagy azok közelébe költöztek, ahol jobbak voltak a munkaerőpiaci lehetőségek.

Ez hozzájárult a községek és a városok közti árolló nyílásához, de egy bizonyos árszintnél ez a fajta elvándorlás már korlátokba ütközött.

Akik ugyanis a kistelepülésekről elvándoroltak, nem biztos, hogy meg tudták maguknak engedni az ingatlanvásárlást városokban, ezért más, jellemzően a városokhoz közelebb eső községekbe költöztek – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mindez a leglátványosabban a budapesti agglomerációban látszott, ahova a magas bérleti díjak és ingatlanárak miatt a városból is sokan költöztek ki.

„A Pest vármegyei járások legtöbbjében emiatt úgy csökkent a nem lakott lakások aránya, hogy közben 46 ezerrel nőtt az ingatlanok száma”

– mondta erről Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója, aki viszont olyan esetekről is beszélt, amikor az elvándorlás növeli a kistelepüléseken a nem lakott lakások arányát.

Sok észak-alföldi vagy akár borsodi településen például az jellemző inkább, hogy a fiatalabbak az országon belül máshol találnak munkát, és az így hátrahagyott vagy akár örökölt ingatlanokat el sem lehet adni, mert nincs rájuk kereslet. A statisztikákban egyébként az is látszik, hogy a legrosszabb minőségű lakásokat egyre nagyobb mértékben feladják, hiszen a komfort nélküli lakások esetében már minden harmadik nem lakott, miközben az összkomfortos lakások esetében ez az arány csak 10 százalék – írja a lap.

(Kiemelt kép: Budapest, látkép. Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)