Devizahitelek: a bankok nyertek
Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban kivárják az Európai Bíróság véleményét, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hozott a Kúria. A bíróságoknak mostantól arra kell törekedniük, hogy érvényben tartsák a szerződést – még akkor is, ha annak egy kikötését megsemmisítik. A piacok szerint a bankok nyertek: az OTP közel 5 százalékos pluszba ugrott a hírre a tőzsdén.
A Kúria kétharmados többséggel döntött, és meghozta jogegységi döntését – írja az
Index. A Kúria polgári kollégiuma a következő megállapításokat tette:A devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait, az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba, a pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége, az árfolyamkockázat ügyében is, a bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást.
Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.
A Kúria megállapította, hogy önmagában nincs probléma a devizahitel-szerződésekkel. Az adósok tudatában voltak annak, hogy devizában adósodtak el, tehát nem forintadósságot címkéztek a bankot devizának, mint ahogyan azt egyes érintettek, vagy a kormánypárti politikusok egy része állítja.
A Kúria azt is megállapította, hogy a bíróságoknak a szerződések érvényességére kell törekednie. A bíróságoknak tehát ezek után nem nagyon lesz lehetőségük arra, hogy a szerződések teljes semmisségét mondják ki.
A Kúria egy jogegyégi határozatot hozott a devizahiteles perek ügyében. Erre azért volt szükség, mert a bíróságokon hasonló esetekben, ugyanazon törvények alapján egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek születtek az utóbbi hónapokban.
A jogegységi határozat – onnantól kezdve, hogy megjelenik a Magyar Közlönyben – kötelező a bíróságokra nézve, a gyakorlatban figyelembe kell venniük azt a bíróknak a jelenleg folyó, ezernél is több devizahiteles perben is.
A piacok szerint úgy tűnik, a bankok nyertek, írja az Index. A hírre ugyanis közel 5 százalékos pluszba lőtt ki az OTP részvényárfolyama. A forint is jelentősen erősödött a hírre.
Ugyanígy gondolja Rogán Antal, Fidesz frakcióvezetője is. Ő azt nyilatkozta, „a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt”, viszont az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás ügyében továbbra sem lett tiszta a jogi helyzet.
A Kúria szóvivője elmondta, miután a polgári kollégium júniusban tájékoztatást kért a devizahiteles perek állásáról, lázasan dolgoztak az ügyön. Az intenzív előkészítő munka során elkérték a legfőbb ügyész, az MNB-elnöke, valamint Vékás Lajos jogászprofesszor véleményét is.
Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese hétfőn újságírók előtt azt hangsúlyozta, felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett időhúzó taktikája, hogy nem tett érdemi lépéseket, hanem a Kúria jogegységi állásfoglalására várt, írja az MTI. A várakozás közepette a kormány nem volt hajlandó a leginkább rászorulókat segítő lépéseket megtenni – tette hozzá.
A Kúria hétfői döntését úgy értékelte, hogy innentől kezdve nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket. Mint mondta, várják a magáncsőd intézményének beterjesztését, a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, a bérlakásprogram elindítását.
Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerint ha ezeket a lépéseket megteszi a kormány, akkor nemcsak a magasabb jövedelmű, tehetősebb, önálló megtakarítással rendelkező devizahiteleseken, hanem legnehezebb helyzetben lévő, és az otthonuk elvesztése előtt álló vagy azt már elvesztő devizahiteleseken is segíthetnek.
Simon Gábor azt mondta, azzal egyetértenek, hogy önmagában ez nem egy jogi, hanem társadalom- és gazdaságpolitikai probléma, amit nem lehet egy jogi lépéssel megoldani.
Egy komplex gazdasági, társadalompolitikai lépéssorozatra van szükség – mondta, hozzátéve, azt gondolják, hogy a kormány a felelősséget nem lökheti át a Kúria nyakába.
