Destruktív sajtó

A parlamenti alelnökök és bizottsági elnökök az Országgyűlés Hivatalának keretéből nem rendelhetik meg a Magyar Nemzetet.

Csáky Zsigmond csendőr altábornagy, a Magyar Királyi Csendőrség felügyelője 1921. május 21-én a következő rendeletet küldte az ország valamennyi csendőrkerületi parancsnokságának (Magyar Nemzeti Levéltár, B/1-1922-20. számú irat):
„A nemzeti és keresztény érzés megrontásának fő tényezője a destruktív irányú sajtónak mérgező hatása az egyes emberekre és így végeredményben a társadalomra. A m. kir. csendőrség nemzeti és keresztény érzésben mindig kimagasló szerepet játszott, és a forradalmak alatti egyes eltévelyedések is csakis ezen destruktív sajtó bomlasztó munkájának tudható be.

Szükséges tehát, hogy az egész csendőrség tisztában legyen elsősorban a Budapesten megjelenő lapok irányzatáról, hogy a tisztek ennek lapján minden alkalommal alárendeltjeiket megfelelő felvilágosító oktatásban részesíthessék, s ezen úton a társadalmat is befolyásolhassák. A vidéken megjelenő és a helytelen irányú lapokat a kerületi parancsnokságok a területükre nézve szintén állapítsák meg és azokra nézve hason eljárást kövessenek. Megfelelő oktatással oda kell hatni, hogy a destruktív irányú sajtótól minden támogatás, előfizetés stb. megvonassék.”

Ez után következik a napi- és hetilapok felsorolása két csoportban.

1. Keresztény, nemzeti szellemű, pártatlan, nemzeti érzésű, legnemzetibb, keresztényszocialista.

2. Nemzetellenes, mindenképp üldözendő, szabadkőműves, liberális, zsidó, destruktív, igen veszedelmes

A rendeletet a belügyminiszter, Klebelsberg Kunó gróf küldte el Bethlen István gróf miniszterelnöknek. Kísérő levelében halvány utalást sem tesz arra, hogy nem ért egyet a rendelettel.

Ha már Klebelsbergre hivatkozom, álljon itt egy 1922. augusztus 14-én ugyancsak Bethlen István kormányfőnek küldött levél első bekezdése (Magyar Nemzeti Levéltár, B/1-1922-1182. számú irat):
„Igen tisztelt Barátom! Múltkori megbeszélésünk alkalmával információkat méltóztattál kérni arra vonatkozólag, hogy milyen intézkedések történtek a hazafiatlan tanítóknak a tanítói karból való kirekesztése és másrészt pedig a tanítói kar körében a nemzeti szellem erősítése és ily irányú magatartás ellenőrzésének biztosítása érdekében.”

Rossz az, aki rosszra gondol.
Láng Róbert, Budapest