De miért segítette ki az LMP a Fideszt?

Információink szerint múlt kedden hívta fel Schiffer Andrást, az LMP visszavonult társelnökét Gulyás Gergely azzal a hírrel, hogy pártja mégis bólint az új alkotmánybíró-jelöltekre. A fideszes politikus nemcsak a törvényalkotási bizottság vezetője, hanem az Alkotmánybíróság tagjait jelölő parlamenti testület alelnöke is. Idén tizenöt bíró közül négynek járt le a mandátuma, helyükre újakat kellett keresni, ráadásul az AB-nek idén április óta Sulyok Tamás személyében csak elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettese van. De bármekkora volt is a kényszer, tavasszal megszakadtak a tárgyalások.

Hogy Gulyás Gergely miért Schiffert hívta a változás hírével? Egyrészt mert tavasszal ő harcolta végig a bírákról szóló tárgyalásokat, másrészt mert a Fideszből disszidált Hadházy Ákost nem szívelik a nagyobbik kormánypártban.

Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila, az Alkotmánybíróság új tagjai esküt tesznek
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Annyira rapid volt a fideszes döntés, hogy az igazságügyi bizottság néhány kormánypárti tagját csak a múlt hét második felére tájékoztatták arról, hogy bár Orbán Viktor kormányfő tavasszal megakasztotta az egyeztetéseket, most mégis áldását adta ugyanazokra a nevekre. Jellemző: a Jobbik szerint a jelölés finiséről ők csak múlt csütörtökön szereztek tudomást. Pár nappal később,  kedden pedig már szavazott is a parlament az új alkotmánybírókról.

Az igazságügyi testület ülésén a jobbikos Staudt Gábor értetlenül fogadta a történteket: tavasszal ők csupán két informális tárgyaláson vettek részt, hivatalos találkozók nem voltak, és eddig úgy tudták, meg is szakadt a folyamat.

Februárban Schiffer Andrásék 14 fős listáján már szerepelt Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője, és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes neve. A hónap végére aztán a több tucat jelölt közül már csak ők maradtak talpon.

Schiffer a Reflektor blognak úgy emlékezett vissza: a tárgyalások kezdetén a Fidesz még arra készült, hogy átad a Jobbiknak és/vagy az MSZP-nek egy-egy jelölési lehetőséget. Erre mindkét párt nyitott volt, egyedül az LMP jelezte, nem száll be a játékba, nekik az volt a céljuk, hogy a jogállam iránt elkötelezett bírák aránya ne csökkenjen. A Jobbik saját jelöltet akart, ezt az LMP tiszteletben tartotta, a nevét – Schiffer erre külön utalt – nem is szivárogtatták ki. (Az igazságügyi bizottság hétfői ülésen aztán Hadházy mégis elárulta, hogy Morvai Krisztina volt a Jobbik titkos favoritja. )

Schiffer a tárgyalások tavaszi megszakadásának okairól azt írta: Horváth Attila mellett a Fidesz vezetői Lenkovics Barnabást is a jelöltek között akarták tudni. De őt az LMP nem szerette volna, mivel – Schiffer érvelése szerint – Lenkovicsnak „az elmúlt években több olyan nyilatkozata is volt, ahol a hatalmi ágak együttműködését hangsúlyozta, ezzel mintegy alájátszva az orbáni abszolutista hatalomfelfogásnak”.

Sulyok Tamás leteszi az esküt
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Információink szerint a Fidesz még májusban azzal állt fel a tárgyalóasztaltól, neki az is jó, ha egy ideig csonka marad az Alkotmánybíróság. Az ellenzék szerint a testület hét tagja kormánypárti és csak négy tekinthető függetlennek. Nem csoda, hogy Orbánék tavasszal még nemet mondtak arra, hogy a nekik nem tetsző LMP-s jelöltek kerüljenek a megüresedett helyekre.

Megváltozott vélemény

Furcsamód mára a névsor nem, de a Fidesz véleménye mégis megváltozott. Miért?

Hadházy zavarban van, azt mondja, fogalma sincs, de ők nem tehettek mást, mint „lecsaptak a lehetőségre”. Remélik, a négy új tag révén a független bírák esetleg többségbe kerülhetnek a testületben.

– Talán így meg tudunk állni a demokráciától a diktatúra felé vezető úton – mondja lapunknak.

Mások szerint Orbán a Jobbiknak akart odapörkölni. Az elveszett alkotmánymódosítás után (a migránsok letelepedését az Alaptörvényben is meg akarták nehezíteni, de a Jobbik nem segítette ki a kétharmadért fohászkodó Fideszt) úgy kellett neki egy rapid kétharmados döntés, a parlamenti siker, mint egy falat kenyér.

A Jobbik ezért furcsa helyzetbe került: jelezte, az MSZP-hez hason­­lóan nem szavaznak az új bírákról, így tiltakoznak a jelölési folyamat ellen, miközben mindegyik aspiránst alkalmasnak tartják a feladatra.

– Tavaszhoz képest valóban megváltozott a politikai légkör – tárja szét karját mosolyogva Gulyás Gergely, amikor azzal a felvetéssel szembesítjük, hogy a hírek szerint a Jobbiknak szerettek volna visszavágni a jelöltekről szóló villámgyors döntéssel. – Nekünk fontosabb volt, hogy az Alkotmánybíróság működőképességét hosszú távon fenntartsuk.

Diplomatikus. Orbán mindenesetre jól megkavarta az állóvizet, egyrészt elterelték a figyelmet a Jobbik témáiról, Vonáék alkotmánymódosítási tervéről (kis változtatással most ők adták be a korábban leszavazott fideszes módosítási javaslatot), a letelepedési kötvényes ügyekről, másrészt sikerült az ellenzéki pártokat egymásnak ugrasztani.

A jelölési folyamatból ugyanis kiszállt az MSZP, puccsszerű változást emlegetett, sőt azt állította, mivel emberük múlt héten kilépett a bírákat jelölő eseti bizottságból, a testület kevés taggal, ezért törvénysértően döntött az aspiránsokról. Kövér László házelnök könnyedén lesöpörte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető próbálkozását, amellyel azt akarta elérni, ne most döntsenek a bírákról. Mindeközben az ellenzéken belül elszabadultak az indulatok.

Árulás, kollaboráció

A DK kollaborációval, az Együtt árulással vádolta az LMP-t, a PM meg azt állította, hogy „a Fidesz hentesbárddal trancsírozza szét az AB-t és pártkatonákkal tölti fel a testületet”. A Liberálisok is legyintettek a választásra, azt mondták, nem vesznek részt a szavazásban, mert szerintük az AB már rég elvesztette kontrollszerepét. És aki csak tudta, felszólította az LMP-t, ne szavazza meg a jelölteket.

A DK és a PM ízekre szedte a leendő bírák előéletét. A Demokratikus Koalíció szerint Schanda Balázs az Orbán-kormány jelöltje volt a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar helyére, a Párbeszéd meg azt hozta fel, hogy úgy tudják, a jelölt részt vett a kirekesztő egyházi törvény előkészítésében. (Ez utóbbi állítás nem igaz, hiszen mint kiderült, Schanda a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szakértőjeként vett részt a törvényről tartott egyeztetéseken és bírálta annak koncepcióját.)

Gyurcsányék és Szabó Tímeáék azt is nehezményezték, hogy Marosi Ildikó több ellenzéki népszavazási kérdést utasított el, Szabó Marcelnek pedig felrótták, hogy részt vett az egypárti alkotmány kidolgozásában. Horváth Attila ellen az a vád, hogy annak a szélsőjobbos Civil Jogász Bizottságnak volt a tagja, amely 2006 után bebörtönözte volna a baloldali politikusokat. Az LMP-sek viszont azt állítják, egyik jelölt sem köthető semmilyen párthoz és nem tett semmilyen politikai nyilatkozatot.

Információink szerint korábban a Fidesz más miatt nem rajongott a jelöltekért: az volt a bajuk, hogy Schanda Balázs a párt politikáját ekézi egyházi lapokban, ráadásul – mint Schiffer András a Reflektor blognak írt cikke is kitér rá – ő szervezte „az első egyetemi fórumot, ahol élesen bírálták a kormány akkor indult alkotmányozási ámokfutását”. Úgy tudjuk, Marosi Ildikó ellen az volt a fideszes vád, hogy férje, a Heti Válaszban publikáló Horkay Hörcher Ferenc jegyzetekben mondja el kormánykritikus véleményét, köztük azt is, hogy miért távolodott el a Fidesztől. Szabó Marcel túl „zöld” volt számukra, inkább az LMP-hez közel állónak tartották, Horváth Attilát pedig Lenkovics Barnabással „egy csomagban” látták volna szívesen a jelöltek között.

Schiffer András cikkében tovább árnyalja a képet: „A jelöltek közül Schanda és – kis túlzással – Marosi is Sólyom-tanítvány. Schanda hosszú éveket húzott le az első Alkotmánybíróságon Lábady Tamás stábjában (majd 2003 és 2007 között is), Marosi Ildikó pedig Paczolay Péter alkotmánybíró mellett szolgált.”

Az LMP Horváth védelmében azt hozza fel, hogy bár Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással ült a Civil Jogász Bizottságban, mégis szakmai nyilatkozatokat tett, ő Magyarország vezető jogtörténésze. Ugyanakkor „sötét lónak” tartják, nem tudják, hogy elkötelezett lesz-e a plurális jogállam mellett. Marosit alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán azzal segítette ki Hadházy Ákos, hogy felhozta egy korábbi bírói döntését, amely elmarasztalta a TV2-t a kvótareferendum kormányhirdetései miatt, mivel azok szerinte politikai reklámok voltak. Ergo ő nem lehet kormánypárti.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Csak homlokzat

Hosszan sorolhatnánk a jelöltek pró és kontra jellemzését, de sokak szerint ennek már nincs értelme. Fleck Zoltán jogszociológus állítja: 2010 után az Alkotmánybíróság szerepe fokozatosan elhalt. Nem létezik már alkotmánybíráskodás, az csak homlokzat.

– Néhány, hatalmi szempontból jelentéktelen ügyben az Alkotmánybíróság úgy-ahogy ellentmondhat, kifogásolhat néhány jogszabályi helyet, de a testület súlytalan. A mostani folyamatot ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsába Kádár János berakott két új arcot – magyarázza.

Fleck úgy véli, a testület szakmai hozzáértése, minősége is rohamosan csökken, de ennek azért nincs jelentősége, mert hatáskörei is megváltoztak. Maga a jogalkotó döntött úgy, hogy ellenőrző szerepét befagyasztja.

– Ezt a választást tehát nem politikai, hanem személyzeti kérdésnek tekintem. Talán az lehet a logikája bármilyen ellenzéki erőnek, aki részt akar venni ebben, hogy a jobboldali hullám feldobhat olyan embert is, aki az autonómia, a szakmai tisztesség minimumával rendelkezik.

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint az LMP-vel közös alkotmánybíró-választással a Fidesz a csorbát köszörüli ki:

– Vannak kudarcok, amelyek érzékenyebben érintik őket. Márpedig ők a siker minden skáláján játszani akarnak; kell a közjogi siker is. Ez most az LMP közreműködésével összejött.

S hogy az LMP-nek mi lehetett a szempontja?

Az alkotmányjogász úgy látja: az LMP-nek ehhez semmiféle érdeke nem fűződik. A bíróválasztás szerinte inkább Schiffer személyes biznisze. Ebben a négy emberben ő állapodott meg tavaly a Fidesszel. Ám hiába gondolják néhányan, hogy e húzással jobbos szavazatokat sikerül lecsípni.

– A Fidesz a jobbközepet teljesen lefedi. A baloldali összefogás maga a csőd, ott nekik sincs mit keresni. A Jobbikkal nem akarnak közösködni. Ebben a helyzetben marad a Fidesszel való alkalmi együttműködés. Ezzel tudják megmutatni magukat. A zöldpolitikával Kelet-Európában nem mennek sokra.

Szentpéteri is emlékeztet: a testület hatáskörét már az előző alkotmány hatálya alatt megnyirbálták, például a költségvetés kontrollját azonnal kivették a kezükből. Ráadásul nem fordulhat bárki az Alkotmánybírósághoz.

– Majdnem mindegy, ki ül ott. Akár független is lehetne. De a Fidesz-uralom alatt ilyen veszély nem fenyeget. Magyar szokás: a semmi közepén is csak a mi emberünk ülhet.