Csattanós válasz Bayer Zsoltnak
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke szerint a Magyar Hírlap pénteki számában Bayer Zsolt Kérdések című cikke téves információkat és valótlanságokat tartalmaz.
Körösparti Péter ezért nyílt levelet írt Bayer Zsoltnak. A szöveget szó szerint közöljük:
"Tisztelt Szerkesztő Úr!
Ön, a Magyar Hírlap főmunkatársaként a magyar konzervatív újságírás egyik emblematikus alakja. Legutóbbi cikkében, amelyet
Cikkét azzal kezdi, hogy „ma Magyarországon a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók 47 százaléka – vagyis a fele – sohasem végzi el az egyetemet vagy főiskolát”. Ez az állítása sajnos nem felel meg a valóságnak, ugyanis – tudomásunk szerint – ilyen statisztika egyszerűen nem létezik. Amennyiben az Ön birtokában mégis van ilyen, tisztelettel kérem, hozza azt nyilvánosságra! A Debreceni Egyetem viszonylatában is csak olyan kimutatás érhető el, hogy adott évben hány hallgatója volt az intézménynek, illetve ugyanazon évben mennyien hagyták el az intézményt oklevél megszerzése nélkül.
Ráadásul tapasztalatból az is tudható, hogy ez az adat is torzít egy kissé, hiszen a lemorzsolódás mértéke az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók körében, akiket a közvélemény elsődlegesen egyetemistának vagy főiskolásnak tekint, sokkal alacsonyabb, mint a tanulmányaikat gyakran munkavégzés mellett, a családalapítás után
megkezdő költségtérítéses, levelező tagozatos hallgatók esetében. Leírható tehát, hogy a felsőoktatásból sokkal nagyobb számban esnek ki diploma nélkül azok a hallgatók, akik költségeiket maguk fizetik, mint azok, akiket az állam – különböző mértékben – támogat.
Ez követően egy debreceni internetes hírportálon megjelent olvasói levelet idéz, amely egy tavalyi kari hallgatói önkormányzati választásról szól. Ön föltesz egy kérdést is: „A cikk írója nem Körösparti Péterről, a DEHÖK elnökéről beszél?” Tisztelt Szerkesztő Úr, örömmel tájékoztatom, hogy a cikk nem rólam szól. Több ok miatt sem lehetek én az említett személy: egyfelől több diplomával is rendelkezem (történelem, néprajz és pedagógia szakokon végeztem, ráadásul történelmi stúdiumaimat követően tanári diplomát szereztem, amely – írása alapján – talán Önnek is örömére szolgál), másfelől pedig az említett választásokon a választási bizottság tagja voltam, tehát eleve nem is indulhattam el azon a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karon megrendezett hallgatói választáson, amely karon egyébként jogviszonyom sincsen. Jelen pillanatban egyébként a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának vagyok PhD-hallgatója.
Cikkében kicsit később egy másik internetes portált idéz, amely szerint „Nagy Dávid 1984-ben született Sárváron, az első nem fővárosi HÖOK elnök”. Sajnos ez az idézet, amelyet átvett, valótlanságot tartalmaz. Az első nem fővárosi HÖOK elnök ugyanis nem Nagy Dávid volt, hanem – még 2010 májusa és decembere között – én magam. A Nagy Dávidról szóló internetes idézet folytatódik cikkében: „28 éves és még mindig van hallgatói jogviszonya, pedig nem doktorandusz”. Ezt követően egy tisztes adófizető polgár érthető felháborodásával teszi fel kérdéseit: „Mi nem sikerült Önnek, Nagy Dávid úr? Lesz ebből valaha diploma? Mert az ország már türelmetlenül várja, hogy legyen még egy politológusa!” Felháborodása azonban valótlan információn alapul: Nagy Dávid végzett közgazdász, a győri Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. Abban viszont igaza van, hogy az ország még sokáig várhat Nagy Dávid politológusi diplomázására, hiszen ilyen szakon nem folytat tanulmányokat, ráadásul a jövőbeli tervei között sem szerepel ezirányú továbbtanulás.
Egy további gondolatához is szeretnék egy érdekes adalékot írni, Tisztelt Szerkesztő Úr. „A tiltakozó hallgatókat amúgy nem érinti a változás” – írja. Kérem, engedjen meg nekem is egy véleményt. Legjobb tudomásom szerint Önt sem érinti ez a változás, mégis foglalkozik a témával, aminek fényében érthetetlen számomra, hogy miért vitatja el fiatal é́rtelmiségiek hasonló jogát. De meglátásunk szerint nemcsak a kívülálló érdeklődésével szemlélik az egyetemisták és főiskolások a változásokat, hanem őket is érintik azok. A szeptemberben bevezetésre került részösztöndíjas finanszírozási forma, amelyet a következő tanévtől hangsúlyosan alkalmazna az Oktatási Államtitkárság, egyértelműen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eleve kevés felvételiző érdeklődött utána, ráadásul több felsőoktatási intézmény is tapasztalta, hogy ebben a finanszírozási formában volt a legmagasabb a hallgatói szerződés aláírását megtagadók aránya. (A hallgatói szerződés aláírása nélkül sem teljes, sem részleges állami ösztöndíjban nem részesülhetnek a felvett hallgatók.) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának meggyőződése, hogy a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása nagymértékű visszaesést okoz majd a felvételizők és beiratkozók számában, ami aláássa még a legstabilabb gazdálkodású, legnagyobb múltú és legszínvonalasabb képzést nyújtó felsőoktatási intézmények működését is. Ez pedig komolyan érintheti azokat a hallgatókat is, akik jelenleg folytatják felsőfokú tanulmányaikat.
Így tehát jól látható, hogy a társadalmi szolidaritás mellett, amely egyébként valóban hangsúlyos eleme az országszerte megrendezett tüntetéseknek, a felsőoktatási intézmények működése felett érzett aggodalom is motiválja a demonstráló hallgatókat. Tisztelt Szerkesztő Úr, remélem, hogy az itt közölt adatokkal segítségére lehettem! Kérem, amennyiben a jövőben is foglalkozni kíván a felsőoktatás aktuális helyzetével, ne habozzon kérdéseit feltenni a hallgatói önkormányzatoknak!
Tisztelettel:
Debrecen, 2012. december 14.
Körösparti Péter
DEHÖK-elnök"
