Sokan nem tudják: így is járhat a családtámogatás 2025-ben
A családtámogatás feltételei 2025-ben is szigorúak, de az egészségügyi szolgáltatási járulékot önmaguk után fizetők is jogosulttá válhatnak bizonyos esetekben.
A társadalombiztosítási rendszer egyik kevéssé ismert, de fontos részlete került most a figyelem középpontjába: azok is jogosultak lehetnek bizonyos családtámogatási formákra, akik nem rendelkeznek klasszikus munkaviszonnyal, hanem egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. A témát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pontosította a napokban, válaszolva egy olvasói kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy az említett járulékfizetési forma elégséges-e a családtámogatási jogosultsághoz – számol be róla az Infostart.
Az is jogosult lehet családtámogatásra, aki maga után fizeti t TB-t
A családtámogatás – ideértve például a CSED-et (csecsemőgondozási díj), GYED-et (gyermekgondozási díj) vagy a babaváró hitelt – általában munkaviszonyhoz, illetve aktív társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött juttatás. Azonban az egészségügyi szolgáltatási járulék – amelyet jellemzően azok fizetnek, akik nem állnak munkaviszonyban, de szeretnék megtartani TB-jogosultságukat – különleges helyzetet teremt.
A NAV tájékoztatása szerint az ilyen módon fizetett TB nem biztos, hogy teljes körű társadalombiztosítási jogviszonynak számít, így önmagában nem elegendő minden családtámogatás igénybevételéhez. Azonban van egy fontos kivétel:
az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mégis megalapozhatja bizonyos támogatási formákhoz való hozzáférést, amennyiben az érintett megfelel a jogosultsági feltételek egyéb elemeinek is – például meghatározott időtartamú biztosítási előzménynek, vagy adott jogviszonyban eltöltött időnek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. október 24., 09:20
Az egymást követő Orbán-kormányok rendszeresen könyvelik el sikertörténetként a családtámogatási rendszert. A Bank360 most utánanézett a számoknak: valóban sokat költ az állam a családokra?
Itthon
2024. július 31., 11:23
A „magyar nagystratégia” részeként jövőre megduplázhatják a családi adókedvezményt, idővel pedig a családtámogatási rendszert kiterjesztenék a határon túl élő magyar családokra is.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy nappali tagozatos hallgató, aki maga után fizeti a havi 11.300 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, önmagában nem válik automatikusan jogosulttá a legtöbb családtámogatásra, viszont ha például korábban volt biztosított munkaviszonya, és még nem telt le a jogosultsági időszak, akkor lehetősége nyílhat bizonyos juttatások igénybevételére.
A NAV és a Magyar Államkincstár arra hívják fel a figyelmet, hogy a támogatási formákra való jogosultság minden esetben egyedi elbírálás tárgya. Különösen igaz ez a családtámogatási rendszerre, amelyben az adminisztratív részletek és a jogviszony típusai komoly szerepet játszanak abban, hogy ki mire jogosult. Az egyik leggyakoribb félreértés épp abból adódik, hogy sokan azt feltételezik, hogy bármilyen TB-fizetés elegendő – holott ez nem így van.
A szakértők azt javasolják, hogy a gyermekvállalást tervezők még a támogatási kérelmek benyújtása előtt ellenőrizzék pontosan, hogy a saját helyzetük milyen jogviszonynak minősül, illetve kérjenek segítséget a kormányablakoknál vagy a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatán. Így elkerülhetőek a későbbi kellemetlenségek vagy elutasítások, különösen olyan helyzetekben, amikor a családtámogatás összege és időtartama hosszú távon befolyásolhatja a család pénzügyi stabilitását.
A jogszabályok értelmezése és a hivatalos állásfoglalások alapján tehát elmondható: bár az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése nem automatikusan jogosít családtámogatásra, bizonyos esetekben mégis megnyithatja az utat az igénybevételhez – különösen, ha más feltételek is teljesülnek. Ezért érdemes naprakészen követni a változásokat, és nem utolsósorban időben tájékozódni a pontos lehetőségekről.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
