Csak Budapest úszhatja meg a Fidesz rombolását

Első olvasatban tárgyalja ma, így döntést még nem hoz az új önkormányzati törvény tervezetéről a kormány. Tematikus kormányülésen vitatják meg a Belügyminisztérium által kidolgozott koncepciót, melynek eredetijét már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozta a tárca. Akkor azonban az ellenzéki pártokon és a szakértőkön kívül még a Fidesz befolyásos önkormányzati politikusainak egyetértését sem tudták kivívni, így szóba került, hogy a Fidesz parlamenti frakciója saját "ellentervezettel" rukkol elő. Ez utóbbiról azonban nem tudni, így könnyen elképzelhető, hogy sikerült kompromisszumra jutni az ügyben - írta a

Ez azonban a helyhatóságoknak nem feltétlenül jelent jót, mivel egyértelmű, hogy a kormányzat szándékai szerint az új törvénnyel korlátozzák az önkormányzatok autonómiáját. Ennek a jövő januárban hatályba lépő új alaptörvény teremtette meg a feltételeit, hiszen abban nem rögzítették a helyi közösségeket megillető önkormányzáshoz való jogot. Az eredeti tervezet éppen ezt kihasználva kötötte lélekszámhoz nemcsak a helyhatóságok létét, de még a polgármester-választást is. Várhatóan a jogszabályban is benne marad majd, hogy bezárják az önálló polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak, ezerfős lélekszám alatt pedig nem választhatnak főállású polgármestert sem.

Új járási rendszer

Az is biztos, hogy már jövőre létrehozza a kormány a járási közigazgatási rendszert, amely valamilyen módon kapcsolódik majd az új egyéni választókerületekhez. A járási kormányhivatalok a jegyzők mostani hatáskörébe tartozó, nagyjából négyezer feladat kétharmadát tudhatják majd magukénak, vezetőik viszont nem közvetlen választással kerülnének pozíciójukba.

Országszerte nagyjából 160-180 várost fognak kijelölni járási központnak, amelyek "járási jogú városként" látják majd el mindazon feladatokat, melyeket "nem célszerű megyei szinten vagy megyei jogú városi szinten, de felesleges településenként elvégezni". Megyei szinten pedig azért nem lesz célszerű bármit is elvégezni, mert teljesen kiüresítik a megyei önkormányzatokat, s azok a jövőben - erről már megszületett a megállapodás is - kizárólag területfejlesztési munkát végeznek majd.

A megyék eddigi oktatási vagy egészségügyi intézményei átkerülnek a járási kormányhivatalokhoz. Ennek tükrében igazán furcsa, hogy a koncepció a Népszava információi szerint azt is tartalmazza, 2014-től a megyei jogú városok lakói is szavazhatnak a megyei közgyűlések tagjaira.

Az új rendszerben az önkormányzatok csupán azokat a feladatokat látnák el, melyek "a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki." Tehát csak azok az ügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan, és amelyek ellátása "biztonsággal finanszírozható". Ilyen a közvilágítás, a temető, a közutak, a parkolás és közparkok fenntartása, a településrendezés és -fejlesztés, a helyi adóügyek, a sport és a kultúra. Ám az oktatási és az egészségügyi ellátás területén az állam mondhatja majd ki a végső szót.

Önálló Budapest-törvény készülhet

Sajtóhírek szerint kihagynák a készülő önkormányzati törvényből Budapestet, egyeztetés hiánya miatt. A jelenlegi kétszintű vezetést egységesítenék a jogszabályban, így vagy a kerületi polgármesterek kapnának szavazati jogot a főváros ügyeiben, vagy a főpolgármester pozíciója erősödne a kerületi vezetőkkel szemben.

Az egyik kormánypárti napilap szerint "a fővárosi jobboldalon belül elmérgesedő viták, a Tarlós István főpolgármester és egyes fideszes polgármesterek között kialakult patthelyzet miatt elképzelhető, hogy az új önkormányzati törvényből teljes egészében kihagyják a fővárost", s a későbbiekben önálló Budapest-törvényben szabályozzák majd a fővárosi és a kerületi önkormányzatok viszonyát. Létezik ugyanis egy elképzelés, miszerint a jövőben a kerületek vezetői automatikusan tagjai lennének a fővárosi közgyűlésnek.