Címlaptörténet
Még márciusban jelent meg Csurka István hetilapjának, a Magyar Fórumnak a címoldalán Surányi György arcképe egy Dávid-csillag kellős közepén. A jegybank korábbi elnökének neve akkoriban vetődött fel mint lehetséges miniszterelnöké. A szélsőséges lap Surányi-veszély címmel közölt cikket, többek között azt írták róla: „Voltaképp a vén Simon Peresz jelöltje. A felvásárlás jutott arra a fokra, amit az izraeli államfő jelentett be, amelyhez már zsidó miniszterelnök kell... Vigyázat! Ha beül a székbe, nagyon nehéz lesz eltávolítani, mint a többi, ideiglenesen hazánkban tartózkodót.” A publikálás kapcsán lapunk egyik munkatársa panaszt tett a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vezetőségénél. A MÚOSZ etikai bizottságának elnöke, Halák László jogász Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok biztosához fordult állásfoglalásért. Levelében azt kérdezte: megsérti-e a Magyar Fórum a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot azzal, ha rágalmaz véleménynyilvánítás örvén? Megsértette-e a Magyar Fórum Surányi György jó hírnévhez fűződő jogát? Halák beadványában úgy fogalmazott: szerinte ez bűncselekmény, nem etikai vétség. Az ombudsman az ügyészséghez továbbította a levelet. (Időbe került az is!) Az ügyészség a feljelentést nemrég elutasította: „A Surányi György vallási-etnikai hovatartozására való állítás az adatvédelmi törvény rendelkezéseit sértheti, de jelentős fokú érdeksérelem okozására nem alkalmas, mert az az érintett szakmai tekintélyét, erkölcsi megbecsülését nem befolyásolja nagymértékben negatívan.” Bezárult a kör? HERSKOVITS ESZTER írása.
Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke azzal kezdi: a véleménynyilvánítás szabadságát csak annyiban szükséges korlátozni, hogy ne sértse a másik ember jogát. Csakhogy jelen esetben nem az a kérdés, megsértette-e a Magyar Fórum Surányi György emberi jogait.
– A cikk és a címlap nem „egyszerűen” leszögezte Surányi György egykori jegybankelnök származását: azt sugallta, hogy azért alkalmatlan miniszterelnöknek, mert zsidó. Márpedig ez uszítás.
Ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész 2001-ben a MIÉP XVI. kerületi lapjában, az Ébresztőben – a zsidóságra mint „galíciai jöttmentekre” utalva – arra buzdította híveit: „Rekesszétek ki őket, mielőtt ők rekesztenek ki benneteket.” Az ügyészség vádat emelt Hegedűs ellen közösség elleni izgatás miatt. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Hegedűst. Ám a másodfokú bíróság felmentette, mondván: a lelkész megnyilvánulása „lehet sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de bűncselekményt nem valósít meg”. Ez az ítélet akkor heves vitát váltott ki jogászok között, csakúgy, mint az: Hegedűs Lóránt írása kapcsán indíthat-e polgári peres eljárást bármely zsidó származású állampolgár – ha név szerint nem említi is a cikk.
Fleck Zoltán jogszociológus azt mondja: az egyén rendelkezésére állnak a jogállami eszközök. De a Magyar Fórum címlapja és cikke miatt csak Surányi György léphet fel saját maga nevében.
– A büntető törvénykönyv alkalmazása ilyen esetben nem célravezető. Nem az a cél, hogy az újságíró – bármennyire elítélendő legyen is a megnyilvánulása – börtönben üljön, vagy a lap tönkremenjen a milliós kártérítések miatt. Fontosabb, hogy a magyar állam bírósági ítélet révén közölhesse az újságíróval és tágabb értelemben a közvéleménynyel: meddig tart a véleménynyilvánítás szabadsága, és hol a határa. Erre a polgári jogi eszközök a legalkalmasabbak. A polgári jognak ezért szimbolikus szerepe is van – magyarázza Fleck.
A jogszociológus hozzáteszi: a szólásszabadság és az emberi méltóság közötti meglehetősen érzékeny viszonyról nem állítható, hogy korláttalan. A hamis és becsületsértő közléseket helyreigazíttatják, vagy kártérítésre kötelezik a közlőt.
Ugyanakkor létezik egy szűk mezsgye, amelyet a bíróság nem értelmez ebbe a körbe tartozóként: ez pedig a gyűlöletbeszéd.
– Ez az egyébként igencsak hibás értelmezés abból ered, hogy a gyűlöletbeszédben nem ismerhető fel a konkrét személy. Azaz: a mai gyakorlat mellett bármit büntetlenül állíthatunk zsidókról, cigányokról, bármely etnikumról. És ezzel épp azt az esélyt rontják el a jogalkalmazók, hogy nem büntetőjogi eszközökkel – a szólásszabadság alkotmányos értékét korlátozva –, hanem a jognak ezzel a szimbolikus erejével mondhassák ki: hol ér véget a szólásszabadság – véleményez Fleck Zoltán.
Vagyis a jogalkalmazónak óriási a felelőssége: belekényszeríti-e a jogalkotót, hogy elkezdje szétrombolni az alkotmánynak azt az elvrendszerét, amely védi az alkotmányos berendezkedés egyik alapjogát. És ezzel újabb jogvita kezdődik arról, milyen jogszabályokat kellene módosítani „az alkotmány alatt”. Miközben a jelenlegi alkotmánnyal is lehetne valamilyen megoldást találni.
Halák László szerint sincs szükség új törvényre:
– Itt és most nem ez a kérdés. Olyan jogszabályra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy automatikusan eljárás induljon, ha a magyar állampolgárok egyik csoportját bármilyen módon veszélyeztetik. Akkor is, ha az érintett nem mer vagy nem akar pert indítani.
Mert a személyiségi jogi per sokszor a sértettre nézve megalázó. Példát is említ Halák: miután Hegedűs Lóránt „pszichopatának” nevezte Gyurcsány Ferencet, a volt miniszterelnöknek – ha polgári peres eljárást indít – a bíróságon kellett volna érvelnie, miért nem igaz az állítás. Ahogy Surányinak is magyarázkodnia kellett volna a lejáratás miatt.
– Felnőtt, értelmes ember nem teszi ki magát ennek a tortúrának. Ha az ügyészség hivatalból eljárást indítana ilyen esetekben, súlyosabb következményektől is megkímélhetné a magyar társadalmat – jegyzi meg Halák.
Ilyen „súlyosabb következmény” a Jobbik térnyerése. A szélsőjobboldali pártnak a „Magyarország a magyaroké” – azaz: nem az „idegeneké” – szlogenjét majdnem félmillióan hiszik el ma Magyarországon. Egyebek mellett a Magyar Fórum cikkei miatt. Halák szerint ezért is kulcsfontosságú, hogy ne lehessen büntetlenül azt mondani: „A zsidók hazaárulók.” Mert ez gyűlöletszítás.
– Surányi György egyéni megfontolásán múlik, perel-e. Az ügyészségi eljárás viszont a társadalom, mindannyiunk ügye. Alkotmányellenes kijelentés és véleménynyilvánítás között egyértelmű a határ. Csak észre kellene venni a határvonalat – jelenti ki Halák László.
Fleck szerint attól, hogy büntetőjogi eszközöket alkalmaznának a Magyar Fórum ellen, a Jobbiknak nem lesz kevesebb szavazója. A törvény erejével senkit sem lehet politikai nézetekről meggyőzni.
– A szélsőségek terjedése egész Európában komoly kihívást jelent a politikai vezetésnek. Az uniós vezetők sem tudják pontosan, mihez kezdjenek a jelenséggel, de az biztos: a büntetőjog alkalmazásának nincsenek társadalmi hatásai. Igaz, Nyugat-Európában a jogállam politikai szereplői nézeteltérésüket félretéve azonnal összezárnak a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben. Itthon nem létezik ilyen összefogás.
Vásárhelyi Mária szociológus szerint épp ezért van szükség következetesebb és szigorúbb törvényi szabályozásra. És arra, hogy a bíróság és az ügyészség alkalmazza is a már meglévő jogszabályokat.
– Németországban százezrek tiltakoznak a rasszizmus és a kirekesztés enyhébb megnyilvánulásai ellen is. Idehaza a civil társadalom erőtlen, dezintegrált. Európa más részein erősebb a társadalmi ellenállás az ilyen jelenségekkel szemben, következetesebb és szigorúbb a törvényi szabályozás és a jogalkalmazás is. Nálunk e három tényező közül egyik sem működik hatékonyan. Szigorításra azért van szükség, mert úgy tűnik, a jogalkalmazó – a jelenlegi talán túlzottan liberális jogszabályok miatt – nem képes a demokratikus normák következetes érvényesítésére, a jogállam és az emberi méltóság hatékony védelmezésére. Pedig a jogrend – normális esetben – értékrendet is képvisel. A laikus számára rendre úgy tűnik, hogy a jogalkalmazás a rasszizmus és a gyűlöletkeltés korlátlan szabadságát oltalmazza, akár a demokraták emberi méltóságával és a demokrácia alapvető normáival szemben is.
