Címlapon terroristázza a Helsinki bizottságot és a Migration Aidet Schmidt Mária lapja, a szerző nevét nem merték odaírni az interjúhoz

2017. november 9., 18:39

Szerző:

A Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő csütörtöki címlapján szerepel egy illusztráció az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet közismert fekete zászlajával, a zászló közepére pedig a menekülteket segítő Helsinki bizottság és a Migration Aid nevét írták arab betűkre emlékeztető stílusban.

Mint közismert, az Iszlám Állam fekete zászlaja két részből áll. Középen a Mohamed pecsétjét idéző fehér körben három szó – Allah és Mohamed neve között az, hogy próféta (allāh[i] rasūl[u] muḥammad[un]) – áll, a fehér kör felett pedig az iszlám hitvallás, a saháda első része: „Nincs Isten más, csak Allah” („Lá Allahu illáhu Allah”).

Bár a célzás egyértelmű, a Népszava által megkérdezett néhány arab tolmács jelezte, hogy a Figyelő címlapján szereplő ákombákom az égvilágon semmit sem jelent „Az ott látható egyes karakterek külön-külön ugyan emlékeztetnek az arab nyelvben használtakra, ám ebben az összefüggésben semmi értelmük” – mondta az egyikük.

A kérdés persze az, hogy pontosan mi vezette a Figyelőt, hogy manipulált arab szöveget tegyen közzé. Elképzelhető, hogy visszariadtak attól, hogy az Iszlám Állam jelszavát – egyben egy Korán-idézetet – karikatúra részévé tegyék. De lehet, hogy jogi okai voltak a lépésnek, vagyis hogy egy perben a Helsinki bizottságnak vagy a Migration Aidnek nehéz legyen bizonyítania, hogy a Figyelő az Iszlám Állam terrorszervezettel mosta össze a nevüket.

A címlapot egyébként egy hangulatkeltő, szerző megjelölése nélküli interjúhoz készítették, amelyben Katona Nasrin kül- és biztonságpolitikai elemző, tolmács vádolja azzal a Helsinki bizottságot, hogy a civil szervezet követelésére tíz szakember nevét húzták ki a menekültügyi tolmácslistáról, a magyar származású tolmácsokat pedig „tűzzel-vassal” irtják, a Röszkén a kerítés ellen támadó menekültek között pedig volt, aki a Helsinki bizottság hatására változtatott a vallomásán. Beszélt arról is, hogy a Röszkén végrehajtott kerítéstámadás miatt terrorizmussal vádolt Ahmed H. többször találkozott a Keleti pályaudvarnál Salah Abdeslammal, a 2015-ös párizsi terror egyik merénylőjével, akinek csatlakozott volna a csoportjához, ha nem tartóztatják le.

Katona Nasrin augusztusban már adott egy hasonló hangvételű interjút a Magyar Időknek is. Akkor úgy nyilatkozott, a Helsinki bizottság „évtizedek óta” törekszik arra, hogy kiszorítsa a hatóságokkal együttműködő, törvénytisztelő tolmácsokat, a munkatársai pedig előszeretettel védenek álafgánokat, ahogyan egykor álirakiakat és most álszíriaiakat is.

A Figyelő egyelőre nem reagált a Népszava érdeklődésére az ügyben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nemrég egyébként legfelső szintű diplomáciai ügyet csinált a 168 Óra interjújából, amelyben a távozó holland nagykövet, Gajus Scheltema párhuzamot vont a terrorizmus és a magyar politikai vezetés menekültügyben tanúsított gondolkodásmódja között. A holland politikus úgy fogalmazott, a terroristák „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget”, mint az Orbán-kormány, amire válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hazarendelte a hágai magyar nagykövetet, és holland kollégájától, Bernd Koenderstől követelt magyarázatot.

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnökével szemben bizalmi szavazást tartottak, miután az általa vezetett testület elfogadta a kormány új igazságügyi reformját. Amivel kapcsolatban egyébként a bírók egy jelentős része éles kritikát fogalmazott meg.