Ciki mondatok: Schmitt az alkotmányról

A Fidesz és a KDNP köztársasági elnök-jelöltjének egyik hangsúlyos gondolata volt tegnapi bemutatkozásában, hogy több szempontból is szembeállította magát a jelenlegi államfővel, Sólyom Lászlóval. Schmitt Pál kijelentése, hogy a mostani államfővel szemben nem, vagy nem a mostani gyakorisággal dob majd vissza törvényeket, a politológus szerint nemcsak abból a szempontból hordoz veszélyeket, hogy a köztársasági elnöknek a demokratikus működés, így a törvényhozás legfőbb kontrolljaként kellene működnie, de éppenséggel a pozíció betöltőjére is visszaüthet. Kiszelly Zoltán azt mondja, ha Schmitt Pál túlságosan engedékeny lenne és a nyilvánvalóan alkotmánysértő vagy az uniós szabályokkal ellentétes törvényeket is átengedné, akkor nyilván mások fogják megtámadni ezeket a törvényeket. Márpedig annál nagyobb blamázs nincs, mint hogy egy köztársasági elnök átenged egy törvényt, amelyet civil szervezetek vagy magánszemélyek megtámadtak az Alkotmánybíróságnál, és az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Az, hogy Schmitt Pálnak nincs jogászi, alkotmányjogászi végzettsége, a politológus szerint nem probléma, hiszen széles szakértői stáb segíti majd. Viszont az alkotmánnyal, alkotmányozással kapcsolatos fogalmakkal praktikus tisztában lennie. A tegnapi beszédéből az derült ki, ez most még nem teljesen van így. „Nézzük meg az alkotmányt. Hozzá lehet nyúlni. És hozzá lehet nyúlni az elnök szerepköréhez, ha tetszik. Hozzá lehet nyúlni például a választásokhoz. Miért érinthetetlen a költségvetés vagy éppen alkotmányossági kérdések a szuverén nép számára?” – mondta Schmitt Pál.

Az államfő-jelölt a beszédében több helyütt a pozíciótól szokatlan kijelentést vagy megfogalmazást is megengedett magának. Például a „saját büdös kölkeiről” beszélt, akik sms-eznek, televízióznak, interneteznek. Magáról pedig Schmitt Pál azt mondta, hogy fel kell kötnie a gatyáját, az Alkotmánybíróságról pedig, hogy fel kell pörögnie. A politológus szerint mindez szintén újfajta szerepfelfogásra utal. „Vélhetően ezeket a formulákat a közérthetőség kedvéért használta, hiszen ő azt mondja, hogy az emberek embere szeretne lenni, tehát egy hétköznapi köztársasági elnök. Megpróbál közérthető lenni, hiszen ezek a mondatok lépik át a média ingerküszöbét, és ezek azok a mondatok, amelyekkel az emberek például felfigyelhetnek arra, hogy Schmitt Pál lett a köztársasági elnök-jelölt. Ezek kommunikációs fogások is lehetnek” – véli a politológus, aki szerint ebben benne van a pozíció elbulvárosítása.

Sólyom László jelenlegi köztársasági elnököt a Kossuth Rádió információi szerint múlt pénteken négyszemközti találkozón tájékoztatta Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök, hogy nem őt jelölik újra. Ezt a találkozót pedig egy héttel korábban egy „jelölti meghallgatás” előzte meg.