Budapest by Night

A legújabban nyilvánosságra került túlszámlázás másfél hete történt az Andrássy úti Éden Night Klubban. Két holland turista tért be ide, hat-nyolc röviditalt rendeltek, „kísérőnek” néhány kis üveges bort. Majd kérték a számlát, s nem hittek a szemüknek: a pincér több mint félmillió forintos (!) cechet tett eléjük.

A hollandok persze értetlenkedtek, mire a bár alkalmazottjai megfenyegették őket, sőt a vita tettlegességig fajult. Az egyik külföldit fogva tartották a helyszínen, a másikat arra kényszerítették, hogy a közeli bankautomatából vegyen ki pénzt, és rendezze a számlát, mert csak akkor bocsátják szabadon a társát. A BRFK indított eljárást az ügyben, két gyanúsítottat már őrizetbe vettek.

Még közismertebbé vált az a tavaszi eset, amikor a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség két képviselőjének a budapesti Milady nevű éjszakai klubban a pincér ugyancsak félmillió forintos számlát hozott ki. Sokallták a vendégek, ők ennyiért biztosan nem fogyasztottak. A személyzet ott is fogva tartotta őket, amíg ki nem fizették a teljes összeget. A számla – állítólag – a konzumlányok italfogyasztása miatt duzzadt ekkorára.

Amúgy a Miladyben nem az volt az első „konzumálásos túlszámlázás”. (Ezzel a kifejezéssel finomítja a szaknyelv a honi „turistalehúzó” gyakorlatot.) Interneten panaszkodott a lokál egyik „károsultja”: a táncosnőknek rendelt italt tízszeres áron számolták fel.

– Ezt inkább bűnözésnek hívják, nem vendéglátásnak – szögezi le Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekszövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke.

Hasonló magyarországi „éjszakai élményt” élt át korábban két másik külföldi a Mercy Night Klubban. Két sör után kérték a számlát. Megkapták – 250 ezer forintról! Irreális volt az összeg. Itt a biztonságiak tartották őket fogva, s a számlavita hevében meg is ütötték a vendégeket.

Árak a pult alól

Bodnár Zsolt dandártábornok, a BRFK főkapitányának bűnügyi helyettese szerint nálunk az éjszakai vendéglátóegységekben „régi, rossz hagyomány” a nyugati turisták kvázi kifosztása:
– Több módszer ismeretes. Például a „normál” árlap mellett „emelt díjast” is tartanak, amelyet azonban „elfelejtenek” kitenni. Amikor a külföldi vendég meglepődik a kihozott számlán – hiszen ő a „normál” árlap szerint kalkulált –, a személyzet hirtelen előkapja a pult alól a „B” árlapot.

Másik forgatókönyv: konzumlányok ülnek a külföldi asztalához, italoznak velük az ő kontójára. Az alkalmi hölgyek pontosan tudják, miből és mennyit kell kérniük, hogy a végső számla az egekig rúgjon. Persze a „beavatott” pincérek a lányoknak csak teát hoznak ki. Gyakran a lányok még csak le sem ülnek az áldozatnak kiszemelt külföldi mellé, csupán néhány szót váltanak vele, s a bárpultnál „fogyasztanak”. Aztán fizetéskor kiderül: a hölgyek a külföldi kontójára ittak.

A budapesti bárok „módszerei” miatt sokáig csak zsarolás, önbíráskodás, illetve bizonyos eseteknél a személyi szabadság megsértése okán indult eljárás. Viszont tavaly és idén a külföldi vendégek fogva tartása miatt a rendőrség már – akár 15 év börtönnel is sújtható – emberrablásért is indított eljárást. Bodnár dandártábornok reméli, a súlyosabb minősítés visszatartó erő lehet.

Zárva a bár

Mindenesetre annak idején a Mercy személyzetét büntetőeljárás alá vonták, és jelenleg a hely sem üzemel. A Miladyt is bezáratta az V. kerületi jegyző, Rónaszéki László. (A jegyző a rendőrségi eljárás végéig, de legfeljebb egy évre zárathatja be a „problémás” vendéglátóhelyeket – lakossági panasz vagy rendőrségi feljelentés alapján.) A Milady szintén büntetőeljárás alá vont dolgozói ma szabadlábon védekeznek.

Antalffy Gábor úgy véli: a bezárás nem a legcélravezetőbb megoldás, hiszen a szórakozóhelyek többsége a bűncselekmények elkövetése után is zavartalanul működik tovább. Ezért a Kisosz ügyvezető elnöke inkább azzal ért egyet: a súlyos büntetés és mindenekelőtt egy példaértékű ítélet valamelyest visszatartaná az éjszakai élet honi haszonélvezőit.

– Az éjszakai lokálok tulajdonosait – jellemzően – nem érdekli a szakmai presztízs. Nincs tét, azaz nem számít, ha többé nem tér vissza a vendég. S ha csak bezárja a helyet a hatóság, majd újra kinyitnak új névvel, esetleg más, akár „stróman tulajdonossal”. De minden marad a régiben – teszi hozzá Antalffy.

Lolaként kezdte

Bodnár Zsolt is állítja, a bezárt szórakozóhelyek „véletlenül” mindig a korábbi személyzettel nyitnak ki újra. Az önkormányzatok tehetetlenek: az „új” vállalkozásnak ki kell adniuk a működési engedélyt. (Megjegyzésként: a Milady korábban Nirvana és Lola néven üzemelt.)

Antalffy Gábor említi, hogy a lokálok tulajdonosai egyetlen vendéglátó-szövetségnek sem tagjai. A szakma egyértelműen elhatárolódik tőlük: ezek a helyek lejáratják a magyar vendéglátást, csorbítják az éttermek jó hírét, amelyeknek forgalma amúgy is megcsappant a válság miatt.

Nem véletlen: a Magyarországra látogató külföldieket többféle kiadványban tájékoztatják a night-clubok számlázási „szokásairól”. Az elkerülendő éttermekről, szórakozóhelyekről az amerikai nagykövetség is évek óta listát készít. Erre olyan vendéglátó-ipari egységek kerülnek föl, amelyekről konkrét panaszokat kapnak állampolgáraiktól. Feketelistájukon 2008-ban hét hely szerepelt, egyebek mellett a Mercy Night Club, a Milady és az Éden is.

Bodnár dandártábornok szerint a túlszámlázással, konzumálással kapcsolatos bűncselekmények száma nem nagy – 10-12 éjszakai szórakozóhelyről van szó –, az országimázsra gyakorolt hatásuk miatt viszont a rendőrség kiemelten kezeli az efféle eseteket.

Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője a 168 Órának elmondta: nem minősül szabálysértésnek, ha egy vendéglátóhelyen – mondjuk – 90 ezer forintért kínálnak egy üveg italt, és feltüntetik az árlapon.
– Az ellenőrzéseken nem is ezt vizsgáljuk. Azt akarjuk elkerülni, hogy a vendégeknek olyan tételt is felszámoljanak, amelyet meg sem rendeltek.

A fogyasztóvédők úgynevezett próbavásárlással is ellenőriznek – turistának „álcázva” magukat. Csakhogy a night-clubok pincérei szinte azonnal kiszúrják őket. Tavaly – ezzel a módszerrel – csak egyetlen vendéglátóhelyet sikerült lebuktatniuk, ahol az „inkognitós” fogyasztóvédőknek meg nem rendelt tételeket is felszámoltak.

Amúgy a fogyasztóvédőkhöz évente négy-öt vendéglátós panasz érkezik. Ez – Kathi Attila szerint – nem sok az évi 113 ezer összes egyéb megkereséshez képest. De a tényleges kár jóval nagyobb: minden egyes esetnek óriási a médiavisszhangja külföldön is. A fogyasztóvédők tapasztalatai egybeesnek a rendőrökével: túlszámlázás és emberrablás leginkább budapesti éjszakai szórakozóhelyeken fordul elő.

A fogyasztóvédelmi hatóság tavaly szeptember óta már nemcsak bírságokat szabhat ki, kezdeményezheti az adott szórakozóhely bezáratását is. Ilyenkor azt kell bizonyítani: a hely széleskörűen károsította meg a fogyasztókat. Viszont ehhez egy-két vendég panasza még nem feltétlenül elegendő. Tehát legjobb az ilyen eseteket megelőzni. Ennek érdekében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztató kiadványokat ad ki.