Brüsszeli tiltás Orbánéknak: elmeszelhetnek két adót
Orbánék újabb brüsszeli vizsgálatnak nézhetnek elébe: a bizottság mai közleményében aggodalmát fejezte ki az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adó kapcsán. A közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete ütközhet az uniós állami támogatási szabályokkal.
A bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított, mert az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege – az uniós állami támogatási szabályok megsértésével – tisztességtelen versenyelőnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben. A két adónem alkalmazását megtiltotta a bizottság Magyarországnak a vizsgálat lezárásáig.
A magyar élelmiszerlánc-törvény úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezi az élelmiszerlánc-szereplőket. A 2014. évi módosítás szerint a „napi fogyasztási cikkeket” értékesítő üzletek meredeken progresszív adómértékeket kötelesek fizetni. A törvény szerint a „napi fogyasztási cikkek” számos olyan terméket ölelnek fel, amelyeket a fogyasztók napi rendszerességgel használnak, és általában egy éven belül elfogyasztanak, vagy amelyek elfogynak, illetve helyettesítésre kerülnek (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek vagy háztartási tisztítószerek).
A 2014. évi módosítás szerint az alacsony árbevétellel rendelkező üzletek jelenleg teljes egészében mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetése alól, vagy lényegesen alacsonyabb díjat kötelesek fizetni (az árbevételük 0,1 százalékát), mint a nagyobb árbevétellel rendelkezők (az árbevételük legfeljebb 6 százalékát).
Ezt megelőzően valamennyi élelmiszerlánc-szereplőnek (így a gazdálkodóknak, az élelmiszer-feldolgozó üzemeknek, a nagykereskedőknek és a kiskereskedőknek) – köztük a más tagállamokból származó beszállítóknak – 0,1 százalékos átalánydíjat kellett fizetnie az árbevételük alapján.
Az új szabály január 1-jétől a napi fogyasztási cikkeket értékesítő, kis- vagy közepes árbevétellel rendelkező üzleteket mentesítette az adó alól (500 millió forint, azaz mintegy 1,6 millió euró alatt), vagy 0,1 százalékos adómérték fizetésére kötelezték (500 millió forint és 50 milliárd forint, azaz mintegy 1,6–161 millió euró között), miközben a nagy árbevételű vállalatok 1 százalék feletti és a 300 milliárd forintot (mintegy 966 millió eurót) meghaladó árbevétel esetén 6 százalékot elérő progresszív adómértékek megfizetésére kötelesek. Az első ilyen adóbefizetések július végén válnak esedékessé.
A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: ez az intézkedés egyike azoknak a Magyarország által a közelmúltban bevezetett, a kiskereskedelmet korlátozó intézkedéseknek, amelyek összeadódó negatív hatást gyakorolhatnak a versenyre és sérthetik a szerződésben foglalt alapvető szabadságokat. A bizottságnak ráadásul az iránt is kétségei vannak, hogy a díj összeegyeztethető az agrár-élelmiszeripari láncban végzett hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokkal.
A bizottság azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal, s annak megállapítására is részletes vizsgálatot folytat, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív reklámadókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.
