Börtönvízió

– Hallotta? A senki földjén áll.

– Mit mond?

– Állítólag még a Fideszt is megosztja az a javaslata, amely szerint a szocialista kormányfőket felelősségre kellene vonni az államadósság növekedése miatt. Hiszen ami az elkövetés pillanatában nem volt bűncselekmény, azt nem lehet utólag büntetni.

– Ez a mondat végtelenül leegyszerűsíti azt a történetet, amelynek – épp a bonyolultsága miatt – még nem ismerjük a végkifejletét. Ez egy összetett jogi probléma, amit a szakértőknek meg kell vizsgálniuk. A múltban elkövetett bűnökről, elhibázott döntésekről van szó, amelyek a következő nemzedékek életére lesznek hatással. De arra is kértük az alkotmányügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: a jövőben miként lehet majd szankcionálni a hasonló bűnöket.

– De ha valaki kormányzati pozícióban hibázik, politikai, és nem jogi felelősséget visel a tettéért, s csupán a választók büntetésére számíthat.

– Részben egyetértek, de szerintem kétfajta, jogi és politikai felelősség is megállapítható az ügyben. Igenis helye van annak a felvetésnek, hogy legalább vizsgáljuk meg: a magyar jogrendszer alapján van-e mód a jogi felelősségre vonásra. Akár a zárszámadási, a költségvetési vagy a számviteli törvény megsértése is összefüggésbe hozható az államadósság növekedésével.

– Árulja már el: mikor és hogyan sértették meg ezeket a törvényeket?

– Ezt kellene megvizsgálni. A szocialista kormányok adathamisítása ma már senki által nem vitatott tény.

– De. Sokan vitatják.

– Pedig tény. Hamis, hibás adatok kerültek költségvetési törvénybe. Például 2010-ben a költségvetési hiány papíron 3,8 százalék volt. Ha nem hozzuk meg a bevételnövekedést eredményező rendkívüli intézkedéseket, a bank- és válságadót, 7 százalék felett lett volna a hiány.

– Ennél azért bonyolultabb a történet: Oszkó akkoriban a fiskális fegyelemre figyelmeztetett, Orbán Viktor meg Barrosónál házalt az adócsökkentési tervek végrehajtásához szükséges nagyobb költségvetési hiány lehetőségéért.

– Az ön forrásai nem voltak ott egyetlen, Barrosóval folytatott megbeszélésen sem. Én igen. Ilyen felvetés nem hangzott el.

– Aha. Önök az államadósság ügyében azt állítják: Medgyessy, Bajnai, Gyurcsány a hibás. De leginkább az utóbbi. A Fidesz szerint ennyire egyszerű a történet. Arról viszont hallgatnak, hogy az Orbán-kormánynak is lehet valami kis sara az ügyben.

– Az albizottság szerint a 2002 és 2010 közötti államadósság okozói a rossz kormányzati döntések voltak, és nem valamifajta külső körülmény. Az államadósság nem csak idepottyant az égből.

– Magyarország története sem 2002-ben kezdődött.

– 1998 és 2002 között 59-ről 53 százalékra csökkent az államadósság.

– De akkoriban az induló autópálya-építések állami garanciáit nem a költségvetésben, hanem az MFB-n belül számolták el.

– Minden elszámolás a szabályoknak megfelelően történt. Ez egyébként azoknak a gyenge érve, akik mentegetik az elmúlt nyolc évet.

– Azért ennél is bonyolultabb a történet: később, amikor uniós tagok lettünk, az autópálya-építések garanciáit is át kellett vezetnünk a költségvetésbe. Ez pedig növelte a hiányt. Sőt, kiadást jelentett az Orbán-kormány lakástámogatási rendszere is...

– ...amit 2003-ban megszüntettek.

– De nyögte tovább az ország az államilag finanszírozott hitelek terheit, ami szintén növelte a hiányt.

– Ugye, nem akarja a lakástámogatási rendszer rovására írni, hogy nyolcezermilliárdról húszezermilliárdra nőtt az államadósság?

– Nem. Csak arra hívom fel a figyelmét, hogy bonyolultabb az ügy annál, mint ahogy tálalja.

– Azzal egyetértek, hogy nem egyszerű a történet. De ha a trendeket nézzük, vagy azt, hogy 2002-ben Medgyessy Péter azt mondta: jó állapotban vette át az országot...

– Azért ez is bonyolultabb kicsit. Medgyessy 2006-ban megjelent könyvében bevallotta: kormányváltáskor nagy hibát követett el. Azt írta, átnézte az adatokat és kiderült, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzete különböző technikai trükkökkel kozmetikázott, és a valóságos helyzet sokkal rosszabb, mint amiről az Orbán-kormány beszélt. De ő ezzel mégsem állt ki az emberek elé, mert nem akarta követni elődei gyakorlatát, akik az előző kormányokra mutogatva nem teljesítették kampányígéreteiket.

– Nem olvastam a könyvet. De az albizottságban megkérdeztük tőle, mit örökölt, s ő megismételte, hogy jó állapotban vette át az országot.

– Én azt olvastam a meghallgatásról készült jegyzőkönyvben, hogy gondjai voltak az állami garanciák könyvelésével, a lakástámogatási rendszer költségvetésre gyakorolt hatásával.

– Érdekes, hogy sem Bajnai, sem Gyurcsány, sem Medgyessy nem vitatta, hogy az Orbán-kormány alatt csökkent az államadósság. Medgyessy szerint később jöttek a bajok, Bajnai úgy nyilatkozott, hogy elődei követték el a hibát. Ki volt középen? Hát Gyurcsány!

– 2002-től 2010-ig dúlt az ország eladósodását felgyorsító ígéretlicit. Nem menti fel a kormánypártokat, hogy úgy érezték, be kell szállniuk a versengésbe, de mellettük felelős az akkori ellenzék is, amiért megszavazott olyan jóléti intézkedéseket, amelyeket csak hitelből tudott finanszírozni az ország.

– Senki nem állította, hogy kormányozni egyszerű dolog.

– Most cinikus.

– Dehogy. Higgye el, a saját bőrömön tapasztalom, hogy nem könnyű. Ha nyolc év alatt négy szocialista kormány azért adósította el az országot, mert az ellenzék belehajszolta őket a versenybe, akkor alkalmatlanok voltak a feladatukra. Ezt bizonyítja az is, hogy magabiztosan hirdették: a válság nem éri el Magyarországot, másnap pedig beütött a krach.

– Bajnai azonnal lépett.

– De egy meggyengült országot ért a válság.

– Azért a helyzet mégsem egyszerűsíthető le arra a kijelentésre, hogy a gonosz szocik zsákban hordták haza az aranyat. Mert miközben a reformokat megtorpedózta az ellenzék, a kormány próbált fejleszteni, autópályákba, nyugdíjba, szociális juttatásokba fektette a pénzt.

– Ezt nem tudom elfogadni. Folyamatosan csökkent a bérek és a nyugdíjak reálértéke.

– Gyurcsány a bizottság előtt azt mondta: a ’98-as és a mostani fideszes kormány között harminc százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, huszonöt százalékkal az átlagos jövedelmek vásárlóértéke.

– Ez hazugság. Ráadásul közben az ország versenyképessége és a gazdaság növekedése is visszaesett.

– Ha ez – részben a válság miatt – így történt volna, ez a politikai felelősséget érintő kérdés és nem büntetőjogi. Ilyen alapon Obamát, Sárközyt, Merkelt is bilincsben kell elvezetni, hiszen országuk államadóssága meghaladja a miénket.

– Szerencsére, mi Magyarországért viseljük a felelősséget. A baloldali publicisták bilincset, börtönt vizionálnak, és azt a látszatot akarják kelteni, hogy boszorkányüldözés zajlik. Pedig nincs így. Csak annyit mondunk: vizsgáljuk meg, történt-e jogsértés az államadósság növekedése ügyében?

– Akkor hinném el, hogy nem boszorkányüldözés zajlik, ha nem egyszerűsítené le a történetet. Gyurcsány szerint a Medgyessy-kabinet több mint nyolcszáz, az ő kormánya 512, Orbánék intézkedései pedig 570 milliárd forintos költségvetési többletkiadást okoztak.

– Ezt meglehetős túlzásnak tartom. Megdöbbentő volt Gyurcsány meghallgatása: csoda, hogy nem szakadt le a plafon, amikor a volt kormányfő azt mondta, hogy a nyolc évvel ezelőtti kormány nálánál jobban felelős az államadósságért. Régi már a „munkakapcsolatom” Gyurcsánnyal, de ezzel újfent meg tudott lepni.

– Mintha ön lenne a Gyurcsány-szakos a Fideszben, az az ember, akit ráállítottak a volt kormányfőre.

– Dehogy! Én ügyekkel foglalkozom, amelyekben – hogy, hogy nem – mindig felmerül a volt kormányfő neve. Ez nem személyes kérdés. Ha az lenne, alkalmatlan lennék a feladatomra.