Bojkottdilemma

„A szocialisták akkor politizálnak felelősen, ha túllépnek a sérelmeiken, hiszen ha bojkottálnak, nem juttathatnak be senkit az Alkotmánybíróságba.” Így érvelt a bojkott ellen korábban a szocialista Bárándy Gergely. A DK-nak más a véleménye. A párt szerint „minden demokratikus ellenzéki pártnak morális kötelessége, hogy megtagadja a jelölést és egyértelművé tegye: a jogaitól megfosztott Alkotmánybíróság már nem tartja ellenőrzése alatt a törvényhozó hatalmat, ezért érdemi funkciója olyannyira csorbult, hogy annak elfogadása és tudomásul vétele a köztársasági eszme nyílt megtagadása lenne”.

Az Együtt a kezdetektől elzárkózott a jelölési folyamatban való részvételtől, az MSZP azonban változtatott az álláspontján. Tóbiás József pártelnök egy huszárvágással lezárta a kérdést, bejelentve, a párt nem vesz részt a jelölésben. Maradt tehát az LMP és a Jobbik. Utóbbi örül, ha érdemben beleszólhat a folyamatba, a párt „a nemzeti értékek iránt elkötelezett szaktekintélyeket keresi és támogatja”.

Orbán-konform AB

– Nincs könnyű helyzetben az ellenzék, mert az Alkotmánybíróságot érintő szabályozást nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan alkotta meg a Fidesz. Amit ma Alkotmánybíróságnak hívunk, azt egy napon se lehetne emlegetni azzal, amit 2010 előtt ez a szó jelentett – mondja Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász. – A testület hatáskörét jelentősen szűkítették, legfontosabb eszközeit elvették. Ha ezeket a változtatásokat egyszerre lépi meg a kétharmad, a jogászszakma fellázad, a bírák egy része lemond.

Apránként viszont mind átment. Az ellenzék, bár tiltakozott, a jelölési folyamatban azért általában részt vett. Akkor miért épp most száll ki?

– Ez a testület tényleg más. Bragyova András különvéleményeit a szakma száz év múlva is olvasni fogja, annyi intellektuális tudás halmozódott fel bennük. De ő még egy másik világban került be, 2005 és 2014 között dolgozott. Ma már túl vagyunk azon, hogy nüánszok számítsanak, hogy egy-egy kósza, a jogállamiságra utaló félmondat felett örüljünk. Ez a testület ma a hatalom kiszolgálója.

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az AB 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. Huszonhárom nagy jelentőségű ügyet néztek meg: ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom az után született. Míg a kormánypártok által választott bírák többsége előtt a testület mind a tíz ügyben a kormány érdekével ellentétesen döntött, amint többségbe kerültek az egypárti bírák, az arány felborult: 13-ból 10-szer született a kormány érdekeinek megfelelő döntés. Az EKINT friss állásfoglalása szerint a jelölési rend megváltoztatásával, a testület hatáskörének szűkítésével, létszámának emelésével „az AB Orbán-konform működése hosszú időre biztosítottnak látszik”. Beszállni a jelöltállításba „nemcsak morálisan, hanem politikailag is esztelenségnek tűnik”.

Számítanak a nüánszok

– A tavalyi év döntéseit kell vizsgálni, ez a releváns összetételű testület – mondja lapunknak Schiffer András, az LMP társelnöke.

– Márpedig 2015-ben több fontos ügyben a Fidesz szája ízével ellentétes módon döntött az AB: kétszer a földtörvénnyel kapcsolatban, egyszer Quaestor-ügyben, de a devizahitellel és az egyházügyi törvénnyel összefüggésben is. Több lényeges kérdésben 8:6-os szavazati arány alakult ki, vagyis igenis számítanak a nüánszok. Handabandázás helyett például meg kell nézni, hogy a Stumpf–Szalay–Czine-hármas mindig becsületes szerepfelfogás szerint dönt, s hozzájuk csatlakozik Lévay, Kiss, Sulyok, Lenkovics is.

Az LMP az alkotmánybírák kérdését csomagban kezeli: nemcsak egyetlen, a párt számára elfogadható jelöltet akarnak bejuttatni, hanem négy szakembert, plusz jó elnököt választani.

– Arra kaptunk mandátumot a választóktól, hogy szavazzunk: az ország érdekét nézzük, nem pedig arra, hogy bojkottal bohóckodjunk – figyelmeztet Schiffer. – A párt korábban akkor nem vette fel a szavazólapot, amikor a Fidesz a saját frakciójából emelte be a testületbe Salamon Lászlót. Akkor ezzel magát a jelölési eljárást elleneztük.

Az MSZP jelölés helyett inkább javasolja, hogy a bírák kiválasztása szakmai alapon történjen, és a testület elnökét ne a parlament válassza, hanem maguk az AB-tagok. A pártelnök bejelentése szerint elég 11 alkotmánybíró, életkorukat 70 évben kell maximálni. S ha rajtuk múlna, lenne összeférhetetlenségi szabály is: párt, pártalapítvány, választási vagy parlamenti tevékenység nem jöhet szóba az alkotmánybíróknál.

Szocialista belvita

Lapunk azonban beszélt olyan szocialista politikussal is, aki kritizálta az elnöki bejelentést.

– Kicsit olyan ez, mint a Brian életében az öngyilkosok. Megölik magukat, és azt gondolják, most aztán jól megmutattuk.
Szerinte a jelölés mellett is szólnak érvek. Ha a baloldal nem juttat be senkit, akkor teljesen elveszíti kapcsolatát a testülettel. Amúgy viszont – még ha kisebbségben lenne is – mutatna alternatívát, ami írásban is fennmaradna.

– Volt olyan pillanat az elmúlt években, amikor könyörögtem Lévay Miklósnak, Kiss Lászlónak, hogy ne álljanak fel. Tudom én, hogy rohadt ez a rendszer, szar benne lenni, de kötelesség kitartani. Sok kérdésben több alkotmánybíró a delegálóinak megfelelően szavaz, de előfordul, hogy nem. Minden kis eredmény eredmény. Ettől még nem adtam fel azt a véleményemet, hogy a jelölést meg kell változtatni, az elvett hatásköröket pedig visszaadni.

Beszélgetőtársunk azt is nehezményezi, hogy szerinte a pártelnök egyszemélyi döntést hozott. Tóbiás, forrásunk szerint, nem egyeztetett a frakcióval, és az elnökség is csak öt nappal a bejelentését követően szavazott a kérdésről. Másik informátorunktól úgy tudjuk: tartalmában az elnökség egyetértett a pártelnök bejelentésével, de „metodikai kifogással” élt. Többen jelezték, hogy egy körtelefont megejthettek volna a döntés előtt. Amúgy viszont a testület egyetértett, mondván, a párt feladata a NER-en túli rendszerellenzéki működési formák megtalálása.

Lapunk megkérdezte Tóbiás Józsefet arról, hogyan alakította ki az MSZP az álláspontját, és mikor döntött arról a frakció, az elnökség, ám nem sikerült választ kapnunk. Csak annyit erősített meg: „Nem tárgyalunk, nem jelölünk és nem is választunk. Mi egy szabad, független, szakemberekből és nem pártkatonákból álló testületet szeretnénk látni a mai Alkotmánybíróság helyén. Ennek érdekében nyújtottuk be szakmai javaslatunkat, és ha ezt nem fogadja el a kormánypárti többség, akkor 2018-ban az első feladataink egyike az új Alkotmánybíróság működési feltételeinek megteremtése lesz.” A bojkottot kritizáló forrásunk szerint nehezen magyarázható: ha alkotmánybírót nem jelöl a párt, akkor a Nemzeti Választási Bizottságba, a nemzeti bank felügyelőbizottságába, a közmédia kuratóriumába miért delegál tagot?

Hol itt az elvszerűség?

Kérdeztük ezt is a pártelnöktől, válaszképp ennyi érkezett: „Tudjuk, hogy a Fideszt csak a NER-en kívülről lehet megbuktatni, ezért is hoztuk létre például a 106 választókerület felelős rendszerét, vettük be az alapszabályunkba az előválasztás lehetőségét, és folyamatosan nyitunk a civilek felé. Hisszük, hogy az MSZP köré szervezett ellenállás buktatja meg a jelenlegi rendszert 2018-ban.”

Forrásunk úgy fogalmaz:
– Lehet harcos rendszerellenzékinek lenni, de akkor vissza kell adni a parlamenti mandátumot is, kimenni az utcára és civilként politizálni. Vagy ki lehet használni a parlamenti eszközrendszert, és így is küzdeni. Az a legnagyobb probléma, hogy még ezt a vitát sem folytatta le a párt, ezért következetesség nélkül hol így, hol úgy lép.

Egyértelmű jelek

Eső után köpönyeg? Szentpéteri Nagy Richard szerint 2010-ben rossz döntést hoztak a parlamentbe bekerülő ellenzéki pártok.

– Az országgyűlési munkára helyezték a hangsúlyt, ahelyett hogy egy új típusú, a választóhoz közelebb lépő politikát valósítottak volna meg. Így maguk is a rendszer részeivé váltak, és csak apró kérdésekben tudnak változást elérni. Pedig a 2010-es kormányalakítás után egyértelműek voltak a jelek. Orbán fülkeforradalomról beszélt, bemutatták a NER-t, aztán a Nenyit, amit minden közintézményben ki kellett függeszteni. Tudhattuk, hogy új rendszer jön. Ehelyett a sajtó és az ellenzék jó része Vona Gábor gárdamellényével volt elfoglalva.